1,7 milliárd forint a skanzen fejlesztésére

Ezenkívül a város a TOP pályázatból is biztosíthat forrásokat a bővítésre, így összesen közel 1,7 milliárd forintból újulhat meg a skanzen. A részletekről a falumúzeumban tartottak sajtótájékoztatót, melyen részt vett többek között Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, Balaicz Zoltán polgármester, Tolvaj Márta alpolgármester, valamint Kaján Imre múzeumigazgató.

Nemcsak bővül, élő is lesz

Vigh László elmondta: a skanzen egy óriási kincs, ennek ellenére kevesen látogatják, és nincs igazán országos szinten turisztikai vonzereje. Annak ellenére, hogy Zalaegerszegről sokaknak ez az intézmény jut eszébe. A fejlesztéssel nemcsak bővíteni szeretnék a falumúzeumot, hanem élhetővé is varázsolni. Az a cél, hogy a látogató egy egész napot eltölthessen itt; tartalmas programokat és izgalmas látnivalókat kínálva számukra. A rekonstrukción túl mindehhez hatékony kommunikációra is szükség van, hiszen csak így lehet idegenforgalmi célpont – a most még 7, ám a jövőben közel 10 hektárossá bővülő – helyszín.

Balaicz Zoltán felidézte, hogy a skanzen fejlesztéséről már évek óta szó van. Komolyabban 2013 év végén fogalmazódott meg a gondolat, s ekkor el is készült az intézmény 2014-24 közötti fejlesztési terve. Eredetileg csak a TOP programból szerették volna megvalósítani az elképzeléseket, ám gyorsan kiderült, hogy ehhez szűkös a pályázati keret, így aktív lobbi-tevékenységbe kezdtek. Ebben segítségükre volt Fekete György MMA elnök, a város díszpolgára is.
A polgármester elmondta: azt szeretnék, ha 2018-ra, vagyis a Göcseji Falumúzeum ötvenedik, jubileumi évfordulójára egy megújult intézmény fogadhatná a látogatókat. A fejlesztés egyúttal azt is jelenti, hogy a skanzen bizonyos szempontból összekapcsolódik a szomszédos Magyar Olajipari Múzeummal; így mutatva be a 19-20. századi átalakuló zalai faluképet.

Tolvaj Márta mindehhez hozzátette: a városban elképesztően sok értékes gyűjtemény rejlik, amik jelenleg nem láthatóak nyilvánosan. Ilyen például Selyem Tóth Sándor rádiógyűjteménye, Vörös István hangszergyűjteménye, vagy Román Andrásné pannon csipkéi. Ezek mind helyet kapnának a falumúzeumban, sőt a csipkeverés tudományát „vissza is tanítanák” az érdeklődőknek. Az a cél ugyanis, hogy ne csak bemutassák és megőrizzék a múlt értékeit, hanem át is örökítsék azokat. Ezért különféle régi mesterségeket bemutató tanműhelyek is létesülnek a megújult skanzenben, amik élővé teszik a múzeumot.

Már a 2013-as koncepció elkészülésekor is a 24. órában voltunk! – fogalmazott Kaján Imre. Úgy látja, hogy a bővítéssel, a változatos programokkal, műhelymunkákkal és hatékony marketinggel nemcsak élővé lehet varázsolni a helyet, hanem igazi turisztikai vonzereje is lesz a falumúzeumnak a 21. századi látogatók számára. Sőt, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum javaslatára olyan elemekkel is bővülnek, amik illeszkednek a nyugat- és dél dunántúli tájházak kompetenciaprogramjaihoz. Így szakmai találkozóknak is helyet tudnak majd biztosítani.

Hogy milyen konkrét fejlesztésekre kerül sor a kormányzati forrásból, arról Varju András osztályvezető számolt be. Mindenekelőtt megújul a közönségkapcsolati rendszer és a fogadóépület. Itt tantermek, műhelyek és étterem létesül, utóbbi hagyományos göcseji ételeket kínál. Felújítják továbbá a Hencz-malmot, a skanzen területén pedig több új porta, valamint egy tradicionális kiskocsma és egy iskola is épül a következő időszakban. A projektben szerepel továbbá egy nemesi kúria felépítése is, ahol egy mintakertet is kialakítanak; bemutatva a falusi gazdálkodást, és annak jellegzetes növényeit.

Az első kapavágásokra várhatóan 2017 tavaszán kerül sor, addig az engedélyes építés tervek, és más adminisztratív előkészületi munkák zajlanak. A fejlesztés alatt a skanzen nem zár be teljesen, szeretnék ugyanis a hagyományos rendezvényeiket a bővítés idején is megtartani.