Őszi karnevál Nagykapornakon

– Valóban, a rendezvény már túlmutat a szimpla betakarítási ünnepen, hiszen igazi közösségi ünnep, melyen bárki beöltözhet bárminek, mégsem kell egyedül szerepelnie – mondta el véleményét Sifter Péter polgármester. – Most már tíz évre nyúlik vissza, hogy újból megszerveztük a szüreti felvonulásokat, melyek már-már kihaltak. Az embereknek elvárása, hogy egy vidéki településen is történjen valami, e tekintetben az itt élőknek arra is volt illetve van igénye, hogy ők maguk legyenek részesei az eseményeknek.

Ebből az indíttatásból indult újbóli útjára a szüreti felvonulás a képviselő-testület támogatásával. Gyakorlatilag úgy kezdődött, hogy megbeszéltük a helyi vállalkozókkal, hogy bocsássák rendelkezésre gépjárműveiket, mi meg rávettük az embereket a részvételre. Most már igazi komoly szervezést nem igényel, a résztvevők beleadnak mindent, ötletes jelmezeket öltenek, és a jó hangulatról is kezeskednek. Önkormányzatunknak feladata csupán annyi, hogy gondoskodjon külső szereplőről, most a Kanizsa Táncegyüttest hívtuk el. Rajtuk kívül óvodásaink és iskolásaink is táncoltak az állomásokon.

– De nemcsak helyiek vesznek részt a mulatságon.

– Így van. Különösen büszkék vagyunk szüreti felvonulásunk népszerűségére, ami már igazi őszi karnevállá fejlődött. Szívesen csatlakoznak hozzánk más településekről, még Zalaegerszegről is, hogy egy vidám délután részesei lehessenek. Az első állomás mindig az önkormányzatunk által fenntartott idősek otthona, hogy az ott élő lakók se maradjanak ki a mulatságból. Ez a hagyományt idéző, vidám program így az ő napjukat is feldobja, amiről még egy ideig beszélgethetnek egymással, felidézve, hogyan zajlottak az ő idejükben a szüreti felvonulások. A menet még legalább tíz állomáson megállt a faluban, tánccal, borkóstolóval szórakoztatva az érdeklődőket.

– Bállal zárul a program?

– Hát kellőképpen megfáradnak, mire visszaérnek, ezért egy bál megszervezése kicsit kockázatos lenne a tekintetben, hogy lenne-e kellő közönsége. Önkormányzatunk egyébiránt nem zárkózik el előle, ha valaki felvállalná megrendezését.

– Térjünk át a munkás hétköznapokra. Milyen pályázatokban gondolkodnak?

– Az elmúlt időszak nem bővelkedett pályázatokban, legalábbis a településeket érintően. Nálunk a közmunkaprogramok adtak feladatot, melyekbe 12-13 főt vontunk be. A 935 fős településünkre egyébiránt nem jellemző a munkanélküliség, így ez a létszám mindenképpen kedvező a foglalkoztatottsági mutatók szempontjából. A megjelent pályázati kiírásokban viszont részt vettünk.

Adtunk be pályázatot a turistaszálló energetikai korszerűsítésére, ami napelem-rendszer beépítését valamint a nyílászárók cseréjét foglalná magába. Mindez elősegítené az egész évi üzemeltetést. A faluház hasonló fejlesztését szolgálná egy másik pályázat. Szintén napelem kerülne az épület tetejére, mellyel a fűtésre fordított költségeinket csökkenthetnénk.

S van egy harmadik energetikai pályázatunk is, mely a hivatal melletti volt kisiskola, a legutóbbi időkig könyvtárként működő épület külső felújítását tenné lehetővé. Nagykapornak központú közös önkormányzati hivatalunk nyolc település közigazgatási feladatait látja el, melyhez a jelenlegi hely már szűkösnek bizonyul. A hivatal bővítését a szomszédos épület megújításával ezért tervezzük.

Örömmel számolhatok be egy nyertes pályázatról, melynek segítségével az idősek otthona konyhájának modernizálását valósíthatjuk meg. A konyhán a lakók mellett az óvoda, az iskola számára is főznek, biztosítják a szociális étkeztetést, és vendégebédet is lehet kérni. A beruházással 2017 végéig kell elkészülnünk, így a jó minőséghez a korszerű technikai feltételek is adottak lesznek.

– Az önkormányzat két épület felújítását is fontolóra vette…

– Igen, az egyik a bencés rendház keleti szárnya, mellyel immár tíz éve szeretnénk valamit kezdeni. Szóba került, hogy az idősellátás számára alakítjuk át, ami egyrészt nagyon sokba kerül, emellett számos jogszabálynak is meg kell felelni. Igazából még nem találtuk meg azt a funkciót, melynek működtetése nemcsak visz, de legalább hoz is valamit. A Városháza csárdával kicsit előbbre tartunk, a tulajdonosával megegyeztünk arról, hogy még az idén megvásároljuk.

Ennek a műemléképületnek is olyan funkciót szeretnénk találni, mely pályázati támogatásból megvalósítható, és amit ezt követően működtetni is tudunk. Egy műemléképület felújítása többnyire nehézkes folyamat a jogszabályok miatt. Nekem ezzel kapcsolatban az a dilemmám, hogy egy több száz éves épületnél, amit már százszor átalakítottak az évszázadok során, melyik az az állapot, amit meg akarunk tartani a műemlékvédelemmel.

– Mire fordítják a jól gazdálkodó önkormányzatok számára juttatott állami támogatás második részletét?

– Várhatóan idén megkapjuk a második részletet. A tízmillió forintos állami támogatást egyes utcák felújítására kívánjuk fordítani. Ez aszfaltozást jelent, illetve mart aszfaltozást azokban az utcákban, ahol csak murva van. De szeretnénk ezeket az utcákat is szilárd aszfaltréteggel ellátni a későbbiekben. Szintén jó hír, hogy a parti ház (így nevezik a helyiek a turistaszállót) melletti útszakasz helyreállítására vis maior pályázatot nyertünk. Ez egy magas partfal, ahol az úttest a kanyarban beszakadt. A rekonstrukciót a jövő évben valósíthatjuk meg.

A sportpálya világítása azonban hamarosan elkészül az önkormányzat és a sportbarátok támogatásának, valamint az elvégzett társadalmi munkának köszönhetően. Tavaly pünkösdhétfőn avattuk fel az új sportöltözőt, most a pálya megvilágításával újabb lépést tettünk a korszerű feltételek biztosítása érdekében.