Kötet a zalai építészek munkásságáról

 Keresztmetszet az elmúlt 20 év építészeti törekvéseiről

Bertók Sándor bevezetésképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az épített környezet a természeti környezethez hasonlóan hatással van ránk és befolyásolja életminőségünket, magukról az építészekről és az általuk készített munkákról csak ritkán esik szó. Akkor is leginkább szaklapokban. Az építészet viszont kicsit olyan, mint a foci, a legtöbb ember „ért hozzá”; legalábbis gyakran élnek kritikával, annak ellenére, hogy a szakmáról, a tervezési és kivitelezési folyamatokról, az építészetről, mint művészetről kevés információ jut el hozzájuk. Az elnök nem tagadta, hogy minderről maga a szakma is tehet, talán jobban kellene önmagukat népszerűsíteni.

Bertók Sándor és Agg Ferenc

A mostani könyv pont ezt a célt szolgálja, hiszen a zalai építészek elmúlt húsz évben készült munkái láthatók a fotókkal gazdagon illusztrált kötetben. Az itt szereplő épületek – melyek között családi házak, társasházak, középületek és kereskedelmi épületek is szerepelnek – egy összegzést adnak a korról, bemutatva társadalmunk sokszínű építészeti törekvéseit – hangzott el. A 200 oldalas, 400 példányban megjelent ingyenes album 65 zalai építész munkáját vonultatja fel, kiemelve a Nívódíjjal jutalmazott épületeket/tervezőket is. A könyvben nemcsak Zala megyében található épületek szerepelnek, hiszen az építészek az ország más területein is dolgoznak, így a kiadvány egyfajta kitekintés is. A megjelenéshez a Magyar Építész Kamara nyújtott anyagi támogatást. Bertók Sándor úgy látja, hogy a magas színvonalon létrehozott építészeti alkotások példát mutatnak és az utókor számára őrzik az adott kor pillanatának minőségét.

A kötet szerkesztői

A könyv fontosságáról és szerkesztési elveiről Agg Ferenc szólt. Kiemelve, hogy manapság gyorsan változó világban élünk, és gyorsan átlépjük, átírjuk a korábbi korok történéseit. Gyakran válogatás nélkül elfelejtjük, elsüllyesztjük azt, amit korábban létrehoztunk, és ez az építészettel, az épületekkel is így van. Sokszor nem az értékén kezelve átírjuk, átalakítjuk azokat az épületeket, melyek elődeink gondolatai alapján, szellemi alkotásként jöttek létre. Emiatt lehet, hogy a most megjelent könyv és a benne szereplő sok száz fotó állandóbb, mint maguk az épületek. A jövő szigorú kritikája szelektálja majd a napjainkban készült házakat, és nem kizárt, hogy sok olyan eltűnik, átalakul majd, mely valójában értéket képvisel. Ha így lesz, akkor róluk csak ezek a fotók maradnak örökül.

Családi házak, középületek is szerepelnek a kötetben

A könyv elkészítése előtt jó néhány ehhez hasonló megyei és országos kiadványt tanulmányoztak, így született meg az a koncepció, hogy kevés szöveg és sok kép kerüljön a kötetbe. Az itt publikáló építészeket nem a kamara választotta ki, nem volt  szelekció, hanem egy felhívás alapján mindenki maga döntött arról, hogy szerepelni kíván-e kiadványban. Az elmondható, hogy a megyében élő, és ma is aktívan dolgozó építészek körülbelül kétharmada (a teljes létszám egyharmada) élt ezzel a lehetőséggel. Mivel az építészek munkái nem szakmai válogatás alapján kerültek be a könyvbe, egy nagyon vegyes kép rajzolódik ki mind az építészeti minőség, mind a stílus, mind pedig az építészeti gondolkodás tekintetében – tette hozzá Agg Ferenc. Viszont egy keresztmetszetet ad a 2000-2023 közötti törekvésekről, melynek megítélése a jövő generációinak lesz a feladata.

A könyvet – melynek grafikai terveit Orbán Ildikó készítette – szeretnék önkormányzatokhoz, szakmai szervezetekhez, könyvtárakhoz, iskolákhoz eljuttatni, de a Zala Vármegyei Építész Kamara titkárságán is hozzá lehet jutni. A tervek szerint a kötetben szereplő fotókból ősszel egy kiállítás is nyílik Zalaegerszegen.