Végleg lezárják a zalaegerszegi nyitott termálfürdőt

700 milliót kellene költeni a felújításra

Az AquaCity, Gébárti-tóstrand, termálfalu- és kemping, nyitott termálfürdő, fedett termálfürdő létesítményeket részben az önkormányzat, részben szakmai befektetők hozták létre több ütemben végrehajtott fejlesztésekkel. Már Kustos Lajos tanácselnöksége idején (1967-1989) tervben volt egy városi termálfürdő létrehozása, ennek érdekében szedték be a városlakóktól 1985-től a „teho”-t (településfejlesztési hozzájárulást). Végül ez a cél nem teljesült és másfél évtizedet kellett várni az első lépés megvalósulására.

A szabadtéri részt körbekerítették, belátásgátlóval látták el. Mellette a fedett termálfürdő továbbra is működik. 

Az elképzelést dr. Gyimesi Endre polgármester (1994-2010) vitte tovább, és 2000-ben elkészült a Gábárti-tó szomszédságában a nyitott termálfürdő. A következő évben pedig elkezdődött 1,2 milliárd forintos beruházással az akkor néven AquaPark, ma AquaCity építése. Az új létesítményt 2002 nyarán adták át. A beruházás az előzetes ütemterv szerint az egész éves, négy évszakos használhatóság érdekében folytatódott volna 2003-ban a szomszédos területen egy önkormányzati fedett fürdő és egy négycsillagos hotel megépítésével, azonban ezek az állami forrásból tervezett projektek a 2002-es kormányváltás után már nem valósultak meg.

Központi források hiányában a 2000-es évek közepétől inkább a magánvállalkozások által megvalósított beruházások kerültek előtérbe. Így épült meg vállalkozói alapon 2005-ben a magántulajdonban lévő termálfalu- és kemping, 2007-ben pedig a szintén magántulajdonban lévő fedett termálfürdő. Közben, 2005-ben a magánvállalkozó egy 17 évre szóló szerződés keretében átvette üzemeltetésre a Gébárti-tóstrandot is. Ez a szerződés 2022-ben lejárt, ekkor az önkormányzat az üzemeltetést visszavette. A tóstrandra 70 millió forintot költött a város, így a tóstrand 2023 nyarán megfelelő színvonalon tudott újra megnyitni. 

Zalaegerszegen három fürdőlétesítmény van az önkormányzat fenntartásában: az AquaCity, a Gébárti-tóstrand, valamint az új uszoda-tanuszoda-városi strand. Balaicz Zoltán polgármester több alkalommal elmondta különböző fórumokon, hogy egy 55 ezres, nagyjából 7 milliárd forint helyi iparűzési adóval rendelkező magyar középváros (európai léptékkel nézve kisváros) teherbíró képessége ennél több fürdőlétesítmény fenntartását nem bírja el, már ez is jelentős anyagi áldozattal jár.

A 2000-es avatás pillanatai. A volt polgármester és alpolgármester a vízben (Forrás: ZalaMédia archív)

És amiről beszélni kell, az az egykor szép napokat megélt nyitott termálfürdő, amely a magántulajdonban lévő fedett termálfürdő mellett helyezkedik el. Rendkívül leromlott állapotú, önkormányzati tulajdonú, amely 2022-ben visszakerült a magánvállalkozótól az önkormányzathoz. Logikus lett volna, hogy a nyitott termálfürdőt az a magánvállalkozó veszi meg, aki a mellette lévő fedett fürdőnek is a tulajdonosa, de a vételtől elzárkózott.

A közgyűlési előterjesztés leszögezi: az önkormányzatnak nincs forrása arra, hogy a nyitott termálfürdő medencéit (termálvizes hidromedence, gyermek-bébi ikermedence) és azok gépházait felújítsa. Szakértőkkel, tervezőkkel való egyeztetés során kiderült, az eredeti állapot helyreállításához szükséges felújítás mintegy 400 millió forintba kerülne, a mai kor követelményeinek megfelelő további fejlesztések forrásigénye pedig az előzetes kalkulációk szerint 300 millió forint lenne. Az újranyitáshoz tehát mintegy 700 milliót kellene a létesítményre fordítani. És ehhez jönne még az üzemeltetéshez szükséges pénzügyi háttér biztosítása. Erre az önkormányzatnak előreláthatólag sem most, sem a jövőben nem lesz anyagi forrása. 

A közgyűlés úgy döntött, a létesítményt véglegesen lezárja (ottjártunkkor már belátásgátló védte a kerítést), ugyanakkor, mint önkormányzati vagyon megmarad és a nyitott termálfürdő későbbi értékesítésének a lehetősége sem veszik el.