Mellrák után is van élet - a korai felismerés életet menthet

 Előadásokat és közös sétát szervezett a Daganatos Betegek Egyesülete

A rendezvényen két szakmai előadás, majd egy közös séta várta az érdeklődőket. Az eseményt Baranyainé Sifter Mária, az egyesület elnöke nyitotta meg, felidézve a szervezet megalakulásának körülményeit. Mint mondta, 1990 februárjában dr. Erdős Sándor nőgyógyász, akkori főorvos koordinálásával tizenkét olyan hölgy alapított klubot, akik kigyógyultak a betegségből.

Céljuk az volt, hogy nyíltan tudjanak beszélni tapasztalataikról, félelmeikről, a gyógyulás folyamatáról. Illetve hogy támaszt nyújtsanak a frissen diagnosztizált betegeknek, és hogy népszerűsítsék a szűrővizsgálatokat. Később egyesületté alakultak, és más daganattípusokkal küzdő betegek is csatlakoztak hozzájuk. A mostani rendezvény célja a figyelemfelkeltés, ami a szűrések fontosságára éppúgy vonatkozik, mint a teljes gyógyulás lehetőségére. Vagyis, hogy „mellrák után is van élet”. E felirat több résztvevő pólóján is olvasható volt és sokan kitűzték a betegség elleni küzdelmet, a gyógyulást és szolidaritást szimbolizáló rózsaszín szalagot is.

Az előadások előtt köszöntőt mondott Bali Zoltán alpolgármester. Mint fogalmazott, a néhány hete elfogadott, következő ötéves önkormányzati ciklusra vonatkozó polgármesteri tervben hangsúlyosan szerepel a prevenció. Az „Egészséges Zalaegerszeg” program keretében az önkormányzat a kórházzal és az egyesületekkel együttműködve hatékonyabban szeretné támogatni a szűrővizsgálatokat és azok népszerűsítését.

Bali Zoltán, Baranyainé Sifter Mária, Balogh Kornélia és dr. Máhr Károly

Szintén köszöntötte az egybegyűlteket dr. Károlyi Sylvia megyei tisztifőorvos. Többek között hangsúlyozta: a mellrák elleni – és általában véve a daganatok elleni – küzdelem mindenki ügye, nemcsak a betegeké. A tudatosság, a megelőzés és a korai felismerés életet menthet. És bár az elmúlt években javult a gyógyulási arány, évente így is többezren halnak meg mellrák miatt hazánkban. Hozzátette: sajnos Magyarországon nagyon alacsony a szűréseken megjelentek aránya. Az érintettek mindössze 40 százaléka megy el, pedig 70-80 százalékos részvétel lenne ideális. (Összehasonlításképpen a skandináv országokban 80 százalék vesz részt szűrővizsgálatokon.) Oka ennek a tájékozatlanság és a vizsgálatoktól (főleg a mammográfiától) való félelem.

A délután során utóbbit is igyekeztek eloszlatni az előadók. Elsőként dr. Máhr Károly onkológus főorvos beszélt nemcsak a mellrákról, mint betegségről és annak diagnosztikájáról, hanem a gyógyulás folyamatáról is. Mindenki maga teheti a legtöbbet egészsége megőrzése érdekében – fogalmazott. A folyamatban fontos a szűrővizsgálat, de a rendszeres önvizsgálat is, amit otthon néhány perc alatt el lehet végezni. (A résztvevők a kihelyezett plakátok segítségével erről több információt is kaphattak.) A főorvos azt is elmondta: a gyógyulásnál fontos az orvos-beteg közötti folyamatos kommunikáció és a bizalmi kapcsolat. De az is, hogy ne csak a testi, hanem a lelki fájdalmat is tudják orvosolni, akár pszichológus vagy pszichiáter bevonásával. A kezeléseknél nemzetközi és uniós irányelveket alkalmaznak. Ma már sok modern terápiás lehetőség áll rendelkezésükre.

A rendezvényen elhangzott, hogy az ingyenes szűrővizsgálatokon a mostani ajánlás szerint a 45-65 év közötti nőknek van lehetősége részt venni. A jövőben azonban mindkét irányban kiterjesztenék az életkori határt, mert a fiatalok és az idősebbek körében is egyre több mellrákos esetet diagnosztizálnak.

A program keretében előadást tartott Balogh Kornélia gyógytornász is a terápiát kiegészítő, támogató kezelésekről, majd közös séta zárta a napot. A résztvevők a Mindszentyneumtól a Dísz térig vonultak fel rózsaszínű lufikkal.