Júliustól az önkormányzatok is örökölhetnek a helyi lakosok után

Végrendelkezéssel el lehet kerülni az esetleges jogvitákat

Aki szeretné megelőzni, hogy a halálakor fellelhető hagyatéka később jogvitákat okozzon, végintézkedéssel saját maga döntheti el, kinek szánja az egyes vagyontárgyakat. 
A július 1-jén hatályba lépett új öröklési szabályok alapján, amennyiben az elhunyt örökhagyónak nincs örököse, a tulajdonát képező belföldi ingatlant és az abban található ingóságokat nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örökli. A települési önkormányzat törvényes öröklése esetén minden olyan, a hagyaték tárgyát képező ingatlanon található ingó dolognál, amelynek a tulajdonjoga nem állapítható meg, vélelmezni kell azt, hogy az örökhagyó tulajdonában állt halálakor. 

Illusztráció (Forrás: Freestock)

A törvényjavaslat indoklása szerint az új szabályozás célja, hogy az elhunytak ingatlanvagyonát az önkormányzatok a helyi közösségek érdekeire fordíthassák, valamint az örökséget terhelő kötelezettségek (például jelzáloghitel) teljesítése is hatékonyabban kezelhető legyen.

Nem kötelező örökölniük az önkormányzatoknak
Az önkormányzatnak lehetősége van visszautasítani az örökséget, amit ekkor az állam, mint szükségképpeni törvényes örökös örököl. Automatikusan az állam lesz az örökös abban az esetben is, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, de mindannyian visszautasították az örökséget, például a hagyatékot terhelő adósságok miatt. Szintén az állam marad az örököse – más örökös hiányában – azoknak a vagyontárgyaknak, amelyek nem számítanak az ingatlanon lévő ingóságoknak. Az államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga a továbbiakban sem illeti meg.
Az ingatlan-nyilvántartásban például szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét művelési ágban nyilvántartott területek, termőföldek, illetve agrárgazdasághoz tartozásuk esetén a mezőgazdasági termelést szolgáló eszközök és az állatállomány, mint hagyatéki vagyontárgyak sem szállhatnak át a települési önkormányzatra, még más örökös hiányában sem. 

„Mindenképpen érdemes végrendelkeznie annak, akinek nincs rokonsága, amely örökölne utána. Így meg tudja előzni, hogy a hagyatéka jogvitákat okozzon. Előfordulhat ugyanis, hogy egy autó sorsát az fogja eldönteni, a garázsban vagy az utcán parkolták-e le. A bankszámlák pedig nem számítanak ingatlanon található vagyontárgyaknak, de ismert olyan bírói gyakorlat is, amely a bankbetétet mégis annak minősíti, ha az örökhagyó a lakásban tartotta a betétkönyvet” – mondta Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője. 

Kifejezetten sérülékeny helyzetben vannak az élettársak. Mivel nem törvényes örökösei egymásnak, ha nincs végrendelet, akkor az önkormányzattal szemben még azt is bizonyítania kell a túlélő élettársnak, hogy a saját személyes tárgyai – ruhái, könyvei –, amelyek az örökhagyó házában voltak, nem tartoznak a hagyatékhoz és azokat nem az önkormányzat örökli.

A fenti rendelkezéseket csak a 2023. július 1-jén vagy azt követően megnyíló örökléseknél kell alkalmazni. 

Végrendeletben bárki szabadon rendelkezhet a vagyonáról
Végrendeletében mindenki szabadon eldöntheti, hogy kire hagyja a vagyonát. Egy barát, egy keresztgyermek vagy egy karitatív célt szolgáló egyesület, civil szervezet javára is lehet végrendelkezni. Végrendeletet többféleképpen, akár kézzel írva is lehet készíteni, de aki szeretné biztosítani, hogy valóban ahhoz kerüljön a vagyona, akinek szánta, érdemes szakértőhöz – közjegyzőhöz vagy ügyvédhez – fordulnia. Egy végrendeletnek ugyanis szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen legyen. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ez garancia arra, hogy biztosan előkerül és figyelembe veszik a hagyatéki tárgyaláson, ezáltal a végrendelkező akarata érvényesül.