Húsz éve a gyermekek védelmében

Mint mondta, a család szerepe napjainkban újra a figyelem központjába került, és mint intézmény sokszínű jelleggel bír, ugyanakkor továbbra is életünk kiindulópontja, boldogságunk és jólétünk meghatározója. Zalaegerszeg, mint gondoskodó város éppen ezért tekint évek óta stratégiai ágazatként a szociális és egészségügyi közszolgáltatásokra. Jelezte, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 1997. novemberi hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat létrehozta a Családsegítő Szolgálaton belül a gyermekjóléti szolgálatot. Ezt a törvényt azóta többször módosították, ahogy az intézmény is sok szervezeti változáson ment át az elmúlt 20 évben. Időtállónak bizonyultak azonban a törvény célját és alapelveit meghatározó rendelkezések, melynek megvalósításában a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ működik közre.

Unyi János, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat korábbi igazgatója, Tóth Zsuzsanna intézményvezető helyettes, Tolvaj Márta alpolgármester és Zsolnai Judit intézményvezető

Tolvaj Márta beszélt a hazai családvédelem történelmi múltjáról is. Ennek kapcsán többek között megemlítette Szent István törvényeit, dr. Erőss Gyula által megalkotott első magyar gyermekvédelmi törvényt 1901-ből, ami állami feladatként jelölte meg a gyermekvédelmet, valamint az 1940-ben létrejött Országos Nép- és Családvédelmi Alapot (ONCSA) a sokgyermekes szegény családok támogatására.

 Kitér arra is, hogy önmagában a jogalkotás nem oldhatja meg a problémákat, a város éppen ezért olyan a szociális ellátórendszert épített ki, biztosítva a személyi és tárgyi feltételeket, amely országos szinten is mintaértékű. Szólt a jelen szociális és egészségügyi beruházásairól, mely program részeként a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ épülete is megújulhatott. Az alpolgármester végül köszönetét kifejezve az eddig végzett munkáért, az önkormányzat jubileumi emléklapját adta át Zsolnai Judit intézményvezetőnek.

Az 1997-es gyermekvédelmi törvény rendelkezéseit bemutatva, Zsolna Judit azt emelte ki, hogy a családokkal való együttműködés során legfőképpen azt kell elősegíteni, hogy a gyermek a családban nevelkedhessen. Ezt az ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. Beszélt arról is, hogy 2016. január elsejétől életbe lépő új törvény markáns változásokat hozott a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások működésében, feladataiban, melyhez szakmai programjukat igazították, különös tekintettel a gyermekbántalmazás felismerésére és megszüntetésére. Alapellátásként gyermekjóléti szolgáltatást és személyes gondoskodást végeznek, emellett speciális szolgáltatásokkal is rendelkezésre állnak a családok számára. A gyermekek védelmét e törvényben meghatározott hatósági intézkedésekkel is biztosítják, ez utóbbit 85 településen a térségben.

Zsolnai Judit kiemelte továbbá, hogy a jog nem elég, nekik, szakembereknek is fejlődniük kell látásmódjukban, tudásukban, együttműködéseikben, mert rajtuk is múlik a szakma, és nemkülönben a hátrányos helyzetű gyermekek jövője.

A gyermekjóléti szolgálat elmúlt húsz évének főbb történéseit is megismerhették a jelenlévők Tóth Zsuzsanna intézményvezető helyettes vetített képes előadásában.