Emlékezés a kommunizmus áldozatainak emléknapján

22 évvel ezelőtt született országgyűlési határozat az emléknapról és ezzel Közép-Európában elsőként Magyarország hozott ilyen döntést. Az első megemlékezést 2001. február 25-én tartották. Az apropó pedig, hogy ezen a napon hurcolták el 1947-ben Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a kommunisták elleni kiállásáért. Ez volt a totális egypárti diktatúra első lépése, melyet kegyetlen bánásmód, kivégzések kísértek. Szinte mindenki érintett volt elhurcolt, megkínzott hozzátartozók vagy éppen a padlás kisöprések miatt. A számtalan áldozat előtt hajtunk ilyenkor fejet, hangzott el H. Horváth Gyula ismertetője. Ezt követően ifj. Horváth Károly, a népművészet mestere működött közre népzenével. 

A mécsesgyújtás előtt Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos mondott emlékező beszédet.

- A mi családunkban is volt elhurcolt, a nagybátyám, aki 9 évet kényszerült Szibériában tölteni. Nemrégen beszéltem egy zalaegerszegi túlélővel, aki most 96 éves és szintén 9 évet töltött Szibériában. Azt mondta, nem volt semmilyen tárgyalás az ügyükben, csak ítélet. A bűne, hogy terveztek egy ellenállási mozgalmat, melyből végül nem lett semmi, a szervezők neve azonban megmaradt felírva egy papíron. Hihetetlen 50 év volt a kommunista diktatúra ideje, 100 millió ember életét követelte. Emberek sokaságát nyomorította meg, nem engedték a végzettség szerint munkavégzést, a továbbtanulást. Gyújtsunk most gyertyát azokért, akiket elhurcoltak, megnyomorítottak és emlékezzünk, hogy ne ismétlődhessen ez meg.