Ami a zsidósággal történt, nemcsak egy film

 79 éve kezdődtek a gettósítások, majd a deportálások

A holokauszt 79. évfordulójára emlékeztek Zalaegerszegen június 4-én délelőtt, a zsinagóga épületében. 1944. május-júniusában több mint háromezer környékbéli zsidó származású lakost zártak gettóba a megyeszékhelyen, majd hurcolták el őket július elején haláltáborokba. Közülük 1221-en zalaegerszegiek voltak.

Molnár Bella túlélő gyújtotta meg a negyedik lángot

Az emlékezés lángját – a hatágú gyertyát, mely az országból elhurcolt 600 ezer zsidó honfitársunkra emlékezik – Radnóti Zoltán főrabbi, Bali Zoltán alpolgármester, Eva Schwarczmayer, a Refugius Egyesület képviselője, Molnár Bella holokauszt-túlélő, Mayer Gábor, az elszármazott zalaegerszegi zsidók képviselője és Virágh Judit, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke gyújtotta meg.

A hitközség elnöke beszédében kiemelte: a fiatalokkal meg kell értetni, hogy ami a zsidósággal történt, nemcsak egy film. Az életeket nem lehet visszaadni, és nem lehet feledni. Szólni kell! Annál is inkább, mert egyre kevésbé érezzük magunkat biztonságban. Pedig sokan észre se vesszük. Az emléknap reggelére például a roma holokauszt áldozatainak emléktáblájára fújt valaki gyűlöletkeltő szöveget. Emiatt a szokásokkal ellentétben nem koszorúzták meg a táblát. Virágh Judit emlékeztetett: a zsidók és a romák üldözése, kirekesztése is a szavakkal kezdődött, nem a gettósítással és a deportálással. A két nép története emiatt összekapcsolódik. 

Virágh Judit mondott beszédet

Az elnök szólt arról is, hogy ma kettős ünnepet ülünk, hiszen a trianoni békediktátum emléknapja is június 4-én van. Sajnos a két ünnepséget egy időpontra szervezték, így ez megosztotta a városi közönséget. Közben az ünnepek, évfordulók lényege, hogy évről évre emlékezzünk és emlékeztessünk.

A rendezvényen beszédet mondott Bali Zoltán alpolgármester is, aki úgy fogalmazott: családi-, és egyéni emberi tragédiák sora történt a második világháború alatt. Több mint félmillió ember esett áldozatul a zsidóüldözésnek. Az auschwitzi haláltábor minden harmadik áldozata magyar volt. Sportolók, kereskedők, mérnökök, művészek, fontos gazdasági szakemberek; csupa olyan ember, aki sokat tett az országért. A háború és a zsidóüldözés a békés felekezeti együttélésnek vetett véget itt Zalaegerszegen is. A polgári élet megteremtőit veszítettük el. Az alpolgármester hozzátette: valóban kettős emlékünnep a mai. Azt szokták mondani, hogy magyar az, akinek fáj Trianon, de nyugodtan hozzátehetjük, hogy az is, akinek fáj a holokauszt. A cél az, hogy a város lakosságát megismertessük a helyi zsidóság múltjával, és hogy minden vallási közösség otthonra leljen Zalaegerszegen.

A beszédeket gyászmegemlékezés követte (balról Radnóti Zoltán főrabbi)

Az ausztriai Refugius Egyesület üdvözletét hozta el a megemlékezésre Eva Schwarczmayer. Úgy látja, senki nem kerülheti el a felelősséget, aki kirekesztő nézeteket vall, vagy politikát folytat.

Az ünnepi beszédeket gyászmegemlékezés követte, Radnóti Zoltán főrabbi vezetésével. Többek között elmondta: a zéró tolerancia akkor valódi, ha nem tűri el a kocsmai gyűlölködést, vagy olyan történelmi szereplők  rehabilitációját, akiknek szerepük volt a gyűlöletkeltésben, kirekesztésben. Egyértelmű, tiszta kijelentésekkel kommunikáljanak politikai vezetőink – fogalmazott. Hozzátette: a történelmi tanulságokból mindannyiunknak okulni kell. Rasszizmust, kirekesztést, terrorizmust soha nem lehet elfogadni. Ezt követeli a haza. Nem akarunk kettős beszédet. Nem kellenek olyan példaképek, akik egy ember szenvedéséért is felelnek. A főrabbi szerint csak az oktatás, az intelligencia menthet meg minket a kirekesztéstől. Ez vezet mások elfogadásához.

A holokauszt megemlékezés koszorúzással folytatódott az izraelita temetőben.