A jó főidény sok összetevős

– Egy jó főidénynek sok összetevője van. Mostanra a legproblémásabb tényező a szálláshelyek mennyisége és minősége lett. A város iránt nem csökken a kereslet, ezt igazolja az is, hogy a főszezonban a csökkenő szálláshelyszám ellenére is, az elmúlt öt-hat évben nőtt a vendégéjszakák száma. Szálláshely bővítés nélkül viszont nem lehet továbblépés. A tervek közismertek, egy beruházói kör állami forrásokra támaszkodva összehangolt fejlesztésekre készül Keszthelyen. Keszthely „vízi városkapujánál” a hajókikötő szomszédságában megújulhat végre a két műemlék szállodaépület: a Hullám és a Balaton hotel. A Danubius cégcsoporttól a Hunguest szállodalánc átvette a Helikon hotelt, hogy négycsillagos egységgé fejlessze.

Felújításra kerülhet a Via Hotel, a szomszédságában pedig modern appartmanházak épülnek. A fejlődés legfőbb gátját jelentő minőségi szálláshely-fejlesztés beindulását követően viszont, akár már a következő szezontól várható majd nagyobb gyarapodás a helyi turizmus fellendülésében. A Keszthely iránti keresletet egyébként legfőképpen a látogatószám alapján lehet mérni, a Festetics-kastély folyamatosan nagyon jó látogatói számokat produkál, és tényszámok alapján a kastély szerepel az ország leglátogatottabb attrakciói között.

– A strandfejlesztés több vendéget generál?

– Az időjárás a balatoni turizmus egyik legmeghatározóbb eleme. A már szabad strandként üzemelő Városi Strand megnyitotta kapuit, és biztosan megtelik, ha kedvező lesz az idő. Örvendetes, hogy sem a vízszinttel, sem a vízminőséggel évek óta nincs probléma. A szezon végére a három helyi strand 107 milliós fejlesztéssel lehet gazdagabb, de a legnagyobb gondot két évtized óta az iszapkotrás hiánya okozza. Fejlesztünk itt, modernizálunk ott, de az „összBalatont” érintő koncepcióváltás mindeddig elmaradt.

A Balaton strandjai csak másfél-két hónapra vannak kitalálva és a fejlesztések zöme is csak a főidényre fókuszál. Nagyobb áttörés csak akkor várható, ha a strandok „téliesítődnek”, hogy akár rosszabb időben is használni lehessen azokat. Például olyankor, amikor a víz meleg, de a levegő hideg. Fedett fürdőmedencékre nem csak a szezon nyújtása miatt lenne szükség: egy ilyen komplexum rossz időben is kiszolgálhatná a strandolókat.

Egy fedett, közös települési fenntartású, szezonális, legalább 6-8 hónapon át nyitva tartó élményfürdő valószínűleg rentábilis lehetne és kiszámíthatóbbá tenné a fürdőzés élményét. Ha összegezzük az elmúlt évek nyári időjárásának tapasztalatait, akkor szembeötlő, hogy egy hétnél is hosszabb, esős, zivataros hetekre is fel kell készülni. A strandi programokkal a nyári időszakban már szerencsére nincs probléma.

– Sikerül helyzetbe hozni a kerékpáros turizmust?

– Közel vagyunk hozzá, hogy az országon belül kerékpáros mintarégió legyünk. A Nyugat-Balatonnak e turisztikai termékben is nagy tartalékai vannak. Mind a kerékpárút-hálózat, mind a kitáblázottság, mind az infrastruktúra (pihenőhelyek, kölcsönző-hálózat, szerviz- és segélyszolgálat) szempontjából jó helyzetben vagyunk, de még sok a teendő. A tervek szerint, nemzetközi szempontok szerint mérten is, hamarosan kiemelt kerékpáros-barát régióvá avanzsálunk.

Elindul a Festetics-kerékpárút kibővítése, biciklis és gyalogos útvonal kijelölése. A Hévízi-tótól a Festetics-örökség kiemelt helyszíneit látogathatják meg kerékpárral a túraútvonal résztvevő Lassan, de véglegesen körvonalazódik a Balatont a Kis-Balatonnal összekötő bicikliút nyomvonala is, ami része lehet a Dráváig elvezető déli kerékpárútvonalnak. Sikerült beemelni az országos programba a Keszthely – Fertőd kerékpáros útvonalat, mely segítségével Bécsből kerékpárral is elérhető lesz a Balaton. Hasonló, de későbbi terv a Balaton és a Bódeni-tó összekötése, az Eurovelo részeként.

– Keszthely nem favorizálja a bakancsos turistákat?

– Keszthelynek nem fő turisztikai terméke a bakancsos turizmus, de a Keszthelyi-hegység túraútvonalainak kitáblázását pár éve, egy közösen beadott pályázat forrásainak felhasználásából együtt kezdeményeztük a gyenesdiási, a vonyarcvashegyi, a gyenesdiási turisztikai egyesülettel. Újabb gyalogtúra útvonalak kijelölése Keszthelyről nem indokolt. A kéktúra útvonal átmegy a városon, a bakancsos termékeket – hasonlóan egyébként a kerékpáros lehetőségekhez, nem lehet településszinten hatékonyan piacra vinni.

– Hátrány az, hogy Keszthely nem rendelkezik nemzetközi érdeklődésre számot tartó programkínálattal?

– Minden hátrányból lehet előnyt kovácsolni. A Pünkösdi Regatta nem kifejezetten Keszthelyhez kötődik, de van nemzetközi vonzereje. Ugyanez igaz sportrendezvényekre: a tenisz és egyéb vitorlásversenyekre, a Keszthelyi Kilométerek futóversenyre is. E programok ugyanakkor nem túl széles kört érintenek. A város marketingtervében forrásmegjelölés nélkül szerepel ugyan, hogy a Keszthely iránti érdeklődést fokozni kell. A minimális forrásfelhasználásból életre hívott verklifesztivál elsősorban belföldi turistákat vonzott, de már élénk nemzetközi sajtója volt legutóbb. Ez persze leginkább annak volt köszönhető, hogy a résztvevők egy része külföldről érkezett. Ha ezt, vagy bármi más ötletelést nemzetközivé szeretnénk tenni, ahhoz több, megfelelő minőségű szálláshely kellene. Egy rendezvényszínvonalhoz szállásszínvonal is tartozik.

– Hogyan változhat a keszthelyi idegenforgalom?

– A hagyományos balatoni üdülésnek már nem sok sansza van. Ha sikerül a németajkúakat érdeklő új, gasztronómiai, vitorlás, kerékpáros turisztikai termékkel előrukkolni, akkor nyert ügyünk van a német piac visszahódításában. Örvendetes, hogy a lengyelek és csehek egyre nagyobb tábora, a horvát-tenger helyett már a Balatont választja. Keszthely turisztikai jövőjét nagyban meghatározza, milyen szállásfejlesztések történnek, és mennyire lesznek sikeresek az új turisztikai termékek, mint a Festetics- örökség, a „hosszú hétvégés” városlátogatás, az őszi-tavaszi szezont meghatározó kerékpáros túrázás, illetve a jövőben kialakítandó a vitorlás turizmus. A „balatoni nyaralás” Keszthelyen elérte a határait, továbblépni csak új szálláshelyekkel és új termékekkel lehet.