Boldog karácsonyt!

Régen december 24-én a családok böjtöltek, és csak este fogyasztották el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves (hús nélkül), végül mákos guba volt. Az már újkori szokás, hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalokra.

Ahogy a Wkipédián is olvasható, a néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve. A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.

December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál ezzel szemben a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.

A néphagyományban december 26-a, vagyis István napja az egészség- és termésvarázslás napja. A magyar népszokás szerint ezen a napon régen a nőtlen és házas emberek együtt jártak házról-házra és köszöntőket mondtak termékenység és a párokat összehozó varázslás céljával. A gazdának a regölés keretében minden jót kívántak, a lányokat és legényeket pedig "összeénekeltették".

Angliában szintén neves nap december 26., ezt már csak Boxing Day-ként, magyarul Dobozoló napként emlegetik. Karácsony másnapjának reggelén szokták átadni - és kicsomagolni, kidobozolni - az ajándékokat, és ekkor szoktak a családtagok is összegyűlni az ünnepi asztal körül. December 26-át az angolok egyúttal Bank Holiday-ként is nevezik, amikor is a bankok és az irodák zárva tartanak, az  üzletek viszont egészen horribilis leárazásokkal - akár 80%-os árleszállítással! - várják a vásárló kedvű polgárokat a bevásárló sugárutakon.

A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi.

Az ünnep jó lehetőség arra is, hogy alkalomhoz illő zenéket hallgassunk, vagy éppen verseket olvassunk. A Femcafe néhány évvel ezelőtt összegyűjtötte a tíz legszebb magyar karácsonyi verset. Ebből mi most Juhász Gyula költeményét választottuk. A többi itt megtekintehtő.

Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.