Gyenesdiás felvette a fordulatszámot

– A lakosság komfortérzete, a minőségi életnívó fenntartása viszont vírustól függetlenül nagyon fontos maradt. Intézményi és önkormányzati szinten is rendezni tudtuk a sorainkat, megerősítettük a közösségeinket, kezdeményeztük az élhetőbb és szerethetőbb lakókörnyezet megvalósítását, de még a kiskertek élettel való megtöltésére is jutott idő a palántanap keretében. A külföldről hazatelepülő szakképzett munkaerő is azt látta: van megélhetési lehetőség az erős közösségeket birtokló nagyközségben. Magunkat utolérve több idő jutott a közterületek csinosítására is.

Március végéig ki kellett alakítanunk az egészség és az élet védelmét garantáló intézkedéseinket. Összehívtuk az intézményeink vezetőit és az Operatív Törzs javaslataira, iránymutatására figyelve meghoztuk a szükséges biztonsági intézkedéseket, amelynek középpontjában a családok és az idősek védelme élvezett magas prioritást. A kormányzati útmutatásait betartva, mi nem kívántunk embereket elbocsájtani, vagy munkavállalókat részmunkaidősé tenni, hanem a munkában tartás szándékával igyekeztük megkeresni azt, hogy a védekezésben, ki-hol képes a legtöbbet adni a közösség számára. Az ételosztástól a maszkvarráson és kiosztáson át, a fertőtlenítésig minden intézmény igazi helytállással vette ki a részét. Rajtuk kívül akadtak olyan helyi családok és segítő civil szervezetek, akik nap, mint nap növelték az itt élők biztonságérzetét. A következő lépéssorozatot a húsvét közeledte hozta meg.

Kénytelen-kelletlen napirendre került a települési költségvetés átalakítása. A nehéz helyzetben az összes pénztári kifizetésünket szüneteltettük, utána pedig a nem kötelező feladatok és az önerőt igénylő programokat függesztettem föl, a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett. A gazdaságvédelmi lépéssorozat érintette a civil szervezetek támogatási igényének megfelezését, az önerős fejlesztések átütemezését. A pályázati feladatok életben tartása nem szenvedett csorbát. Az adóerő képességünket csökkentette néhány kormányzati intézkedés. Gyenesdiáson négyszer akkora az iparűzési adó, mint az idegenforgalmi adó. A veszélyhelyzetben a 720 itteni vállalkozás közül többen éltek a szüneteltetés lehetőségével és a többség csak csekélyebb bevételre tudott szert tenni.

Azzal számoltunk, hogy egy harminc százalékos „büdzsé luft” keletkezik majd. A feltöltések üteméből is az látszik, hogy a pandémiának a következő adóévre, sőt még utána is lesz kihatása. Nőttek a szociális kiadásaink, a normatív intézményi kifizetések is itt kopogtattak és a rendezvényi továbbá a strandi bevételek is bizonyosan apadni fognak. Mindezek arra késztettek minket, hogy tartalékot képezzünk, mert a Covid 19 vírus egy 170-180 milliós mínuszos tétellel tette le a névjegyét nálunk. Az elvonások, a különböző elmaradások és a kényszerű plusz kiadások összessége miatt is tartalékot kellett képezni, de azon ténykedünk, hogy az elmaradásokat kormányzati segítséggel egy-két év alatt sikerüljön ledolgoznunk. A járványügyi veszélyhelyzet május elején tetőzött, majd jött a lassú felengedés. A készülődésben felmértük a települési turisztikai foglalásokat, majd június huszadikával szinte minden visszatért a régi kerékvágásba, de van még mit pótolni a főidényben.

– Mik a fejlesztés főbb irányai?

– Augusztus közepétől újra nyit a világ, hazánk és Gyenesdiás is. A Nemzeti Vágta Zala Megyei Előfutamára várhatóan nagyobb számú jelentkezés érkezik. Készülünk a szüretre is és arra a testvértelepüléseink delegációját is fogadó főzőversenyes burgonya-találkozóra, melynek keretében, a nemzeti összetartozás jegyében a történeti emlékparkban felavatunk majd egy óriás fatömbből faragott trianoni emlékművet. Úgy érzékeljük, hogy a belföldi turizmus júliusban, augusztusban és szeptemberben is erős maradthat, de optimizmusra ad okot, hogy mintegy 90 milliós összegből, a MTÜ segítségével készre jelentettük mindkét strandunk felújítását.  A strand mellett a Kárpáti-korzó és a piac is időben megnyitott, hogy meg tudjanak jelenni a helyi termékek és termelők. Vonzó hangulattérként az őstermelők és a borsétány is folyamatosan kínál kulináris és gasztronómiai ínyencségeket, különlegességeket.

Elindult a Szezon Kosár Bevásárló Közösség azzal a küldetéssel, hogy minél többen tudjanak ellenőrzött, helyben termelt, egészséges élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt átadó napokon a termelőktől vásárolni. A kültéri, szabadtéri rendezvényeink is rendre elstartoltak, köztük a Gyöngy, a Gyenesdiási Önkéntes Gyógyító Napok (1. kép). A Nagymezőn kiépített gyógyító faluban a lélek és szellem gyógyítását kísérelték meg természetes gyógymódokkal.

Nem állítottuk le a legfontosabb önerős beruházásunkat. A házi- és gyermekorvosi rendelőket magában foglaló egészségügyi centrum, gyógyászati kisközpont átadásra kész. Jól halad a csapadékvíz, a kerékpárút program. A Dornyay utca aszfaltozását és területrendezését is elkezdjük. A Talabér-féle vízimalom és fűszerkert projekt rekonstrukciója is most zajlik. Tovább visszük az ebédlő kiépítés ügyét és rendezzük a temetőkertjeinket. Állami beruházásban a helyi főútvonal 1,2 kilométeres, kerékpározható szakaszát melegaszfaltos burkolatra cserélték. Várjuk a tankerületi iskolafejlesztést, melynek alapkövét még nyáron szeretnénk letenni. Hiszünk abban, hogy ősszel a Balaton-parti exkluzív szállodaberuházás is elindulhat. Van egy klímatudatosságot segítő pályázatunk, a Magyar Falu Program keretében ötmillió forintból pedig megvalósítottuk az óvodaudvar fejlesztését. A Kinizsi Sportparkban egy újabb szabadtéri, felül fedett, fitnesz centrum létesült (2. kép).. Az iparterületi kivezető út aszfaltozása is elkészül még az idén.  

– A civil szféra is segített?

– Nagyon büszke vagyok a civil szervezeteink aktív háttértevékenységére. A Forrásvíz Természetbarát Egyesület az elmúlt hónapokban megvalósította a Keszthelyi-hegység újra táblázását, a jelek újra festését, hogy ismét jól kirándulhatók legyenek az erdők a bakancsos turisták számára. A Turisztikai Egyesület pedig innovatív módon, a „Rabul ejt az erdő” elnevezésű családi időutazós kalandjátékot szervezett, ami ismeretbővítéssel és izgalmakkal telve ötvözi a természetjárást, az aktív kikapcsolódást és a kalandozást a helyi kultúrtörténeti emlékekre fűzve. A tavasszal elmaradt „Zöld Heteket” és öko-napokat ősszel tartjuk meg intézményeinkben.