Zalában van az ország legnagyobb, egybefüggő kiviültetvénye

A gyümölcs nemcsak egészséges, hanem hónapokig tárolható is

Miután megnyílnak az új ültetvénytelepítési pályázatok, ennek apropóján többen érdeklődtek nálam a kiviültetvény telepítéséről, jelezték új ültetvénytelepítési szándékukat. Ezért talán aktuális, hogy újra elmondjuk az első magyar üzemi ültetvény történetét és az azóta felgyülemlett tapasztalatainkat – mondta honlapunknak Magyarország legnagyobb egybefüggő kiviültetvényének egyik tulajdonosa Miklós Ákos Márton.

Szedd magad kivi akció a becsehelyi ültetvényen

Annak idején meglepetésként érte a gyümölcstermelőket és az olvasóközönséget a hír, hogy termőre fordult 4 hektáros kiviültetvényünk Becsehelyen és a 2016-os évtől kezdve egy áruházláncnak értékesítjük a termést. Pedig a kivitermesztés hazánkban nem új gondolat, azonban többnyire kudarcok kísérték útját.
Az 1980-as évek elején a dánszentmiklósi és albertirsai állami gazdaságokban egy eleve halálra ítélt próbálkozással kezdődött, az elhibázott termőhelyen kívül a kivi művelésére vonatkozó információ is hiányos volt. ifj. Porpáczy Aladár „Ribiszke, áfonya, bodza, fekete berkenye” c. könyvében beszámol az 1985-ös és ’87-es téli fagy pusztításáról, a lapos, még a téli lehűlésekre egyébként is hajlamos alföldi környezethez viszonyítva is rossz fekvésről helyszíni bejárás során is meggyőződtem.
Éppen ezen felismerés miatt az utolsó nagyüzemi próbálkozás Siklóson történt 1987-ben, immár a síkból kiemelkedő déli hegyoldalban. A Kertészet és Szőlészetben 1991-ben jelent meg egy tudósítás az ültetvényről Horváth Csilla tollából, ebben az ültetvény létrehozói nagyon szimpatikusan, önkritikusan nyilatkoztak, kiderült, hogy itt elsősorban a talaj nem volt megfelelő és nem állt rendelkezésre a szükséges mennyiségű öntözővíz. A meszes talajréteget mélyforgatással még felszínre is hozták, már a telepítés évében jelentkeztek a klorózisos tünetek.

A siklósi kudarc után a ’90-es években a kivi a házikertek szórványban előforduló növényévé vált, gyakran termés nélkül, mivel a csomagküldő szolgálatok jellemzően magvetésből származó, nagy százalékban hímivarú, vagy bizonytalan tulajdonságú növényeket dobtak piacra, akikhez mégis jutott termő példány is, azok gyakran a rövidcsapos szőlőmetszésre vonatkozó, hibás tanács alapján jártak el.
Így járt családom is, 1993-ban ültettünk el 5 példányt, ezekből végül kettőről derült ki, hogy nőivarú. Nem a legjobb termőhelyre kerültek a tövek, mégsem szenvedtek sohasem téli fagykárt 20 év alatt sem, bár termés nem volt a hibás metszés miatt. Szórványban, kiskerti léptékben a dél-zalai térségben már sikeresebb volt, Fityeházon Lócsi József szőlőoltvány-termelő barátunk mintegy 300 tövet telepített, olaszországi szakmai és üzleti kapcsolatai miatt rálátása volt az olasz üzemi ültetvényekre, a termesztéshez nélkülözhetetlen ismeretekre. Ültetvényünk szaporító anyagához is az ő közvetítésével jutottunk hozzá.  
Ilyen előzmények után érlelődött bennem a gondolat, hogy árutermő méretekben is működhet a termesztés. Megtaláltam a megfelelő termőhelyet, áttekintettem a hazai és nemzetközi szakirodalmat.

Miklós Ákos Márton és a virágzó kivi ültetvény

Felülbírálva a Magyarországon megjelent szakmai tévedéseket vágtam bele 4 hektár telepítéséhez  Becsehelyen 2012 tavaszán. A szakma részéről meglehetősen szkeptikusan álltak az ötlethez, de voltak fontos egyéni szereplők, akik teljes mellszélességgel támogattak.
Összesen 2800 tő kivit telepítettünk családi összefogással, ennek legnagyobb része az Actinidia deliciosa Hayward fajtája, kisebb felületen ennek rügymutációja a 3 héttel előbb szüretelhető Green Light, valamint az Actinidia chinensis faj sárga húsú Soreli nevezetű fajtája. Az A. deliciosa fajták porzójának a Tomuri, míg a Sorelihez a Belen porzófajtát telepítettük. Igyekeztünk szakmailag teljesen felkészülni, de mint minden ilyen úttörő vállalkozásnál, itt is megvoltak a hibák, gyermekbetegségek.
Az azóta eltelt évek folyamán halmozódtak a termesztéssel kapcsolatos tapasztalataink, próbáltuk tovább csiszolni tudásunkat. Van, amit ma már másképp csinálnánk, például a sorokat bakhátra telepítenénk a zalai talajadottságokat ismerve.
Az eredeti támrendszerünk akácoszlopokkal került kialakításra, azonban az itteni savas kémhatású talajjal érintkezve ezek mostanra elkorhadtak, több szakaszban zajlott le cseréjük Olaszországból hozott kivi támrendszerhez gyártott betonoszlopokra. Az akácoszlop semlegesebb kémhatású talajon egy olcsóbb megoldás lehet, nálunk azonban 10 évnél többet nem bír ki.

Az elmúlt években több értékes szakmai tapasztalattal gazdagodtunk, elsősorban a saját ültetvényünkkel kapcsolatban, másrészt több portugál ültetvényt is meglátogattam. Azóta újabb naprakész szakirodalmat is sikerült beszerezni Olaszországból. A mi ültetvényünket is több külföldi termelő és szakember látogatta meg elsősorban Olaszországból, de kiemelném Andrew Dunstan, egy a Zespri céggel kapcsolatban lévő új-zélandi partnercég vezetőjének látogatását. A Zespri a világ legnagyobb kivi forgalmazója, Új-Zélandon egyfajta exportra értékesítést koordináló ernyőszervezet, de az egész világon vannak szerződéses termelőik az északi félgömbön is. Foglalkoznak fajtanemesítéssel is.

Két éve egy grúziai tanulmányutat is szerveztünk. Grúziában a Szovjetunió idején voltak ugyan kivit termesztő állami gazdaságok, azonban a politikai változások után szinte nulláról indult újra a termelés. Az éghajlati adottságok a kivi számára ott nagyon kedvezőek, példaértékűnek találom a grúz kivitermesztés felfutását. Egy komoly piaci szereplő többszáz hektáron gazdálkodik új-zélandi technológiát alkalmazva és kizárólag japán vevőknek értékesít. De vannak kisebb családi gazdaságok is.
Jó néhány újdonságot is alkalmaztunk az ültetvény nevelése során, az egyik a sűrített levegős talajlevegőztetés, de a legfrissebb újdonságunk egy japán oldalazó traktor. Mivel kereszttartós támrendszerben valósítható meg a művelés, ezért gondot jelenthet a facsík tisztán tartása, ez a konstrukció a mi füvesített ültetvényünkön kiválóan bevált. Ennek a traktornak, ami 150 cm szélességben nyír és 50 cm-t nyúlik be, kibővített változatát épp a mi ültetvényünkben tesztelték a japán gyártó képviselői.
Egészen az utóbbi fagykáros évekig évről évre dupláztuk a mennyiséget és a bevételt, azonban az utóbbi években 3 olyan tavaszi fagykáros évünk is volt, amilyen ebben a jó fagylefolyással bíró dombi fekvésben korábban 50 évben egyszer volt csak. Megjelentek tehát korábban szinte példátlan dombi advektív (szállított) fagyhelyzetek. Ezek a -2 Celsius fokot nem sokkal haladták meg, azonban a korábbinál jóval korábbi rügyfakadás miatt a hideg már szinte teljes vegetációban érte a növényeket, illetve az ilyen típusú fagyhelyzetek ellen a védekezés közel lehetetlen.

Speciális japán fűnyíró traktorok bemutatója a becsehelyi ültetvényben

Az elmúlt 6 tél sorozatban nagyon enyhe volt, sokan azt gondolják, hogy ez most már örökké így lesz, érdemes azonban nem megfeledkezni az akár csak néhány évvel korábban jellemző erős téli lehűlésekre, ezek ráadásul már akkor is enyhébb teleket epizódszerűen megszakítva jelentkeztek. 2009-ben, 2012-ben és 2017-ben az Alföldön kiterjedt területeken -25 °C-ot is elérő téli lehűlések voltak. A 2017-es január az elmúlt 30 év leghidegebbje volt. A kiviültetvény területén és a hasonló kitettségű dél-zalai szőlőhegyek megfelelő magassági szintjein az elmúlt 15 év leghidegebb mért értéke -12 °C.
A legtöbb gazdálkodó természetesen tisztában van a tavaszi fagyok vonatkozásában a szintkülönbség szerepével, ahogy azzal is, hogy a saját területén végzett meteorológiai mérés jelenthet csak megbízható kiindulási pontot a kárfelmérésben és/vagy a termőhely megítélésében. Azonban fontos megjegyezni, hogy a közeli meteorológiai állomások ebben nem nyújtanak támpontot, például az ültetvényünk közelében található hivatalos nagykanizsai mérőállomás ugyanezen időszak alatt -21 °C-ot is mért, valamint 2016 áprilisában -4 fokot, ugyanekkor területünkön nem csökkent +2 °C alá a levegő, mivel a Mura síkjánál mintegy 120 méterrel magasabb térszínen vagyunk.

Az elmúlt enyhe telek felerősítették azokat az eddig is jelenlévő, végletekig leegyszerűsítő vélekedéseket, miszerint a kivi, illetve a füge és a káki (datolyaszilva) hazai termesztése kizárólag a globális klímaváltozás eredménye lenne. A földrajzi adottságok továbbra is ugyanazok maradtak, nincs a közelünkben nagy kiterjedésű és mélyvizű víztest, a sarki hidegbázis gyengülése okán egyre gyakrabban megfigyelhető a futóáramlás lassulása, ennek következtében szubtrópusi légtömegek jutnak el a sarki régiókba, illetve a sarki hidegelárasztások alkalomszerűen Észak-Afrikáig is elérnek. A szibériai, tehát szárazföldi hidegbázis ugyanúgy napokon, heteken belül képes megerősödni.

Az elmúlt enyhe teleken is egyébként többször volt viszonylagos közelünkben hideg légtömeg, mindössze ezek egyszer sem találtak be minket. Közben minden hónap középhőmérséklete emelkedik, sokkal rövidebb a mélynyugalmi időszak, korábbi a rügyfakadás. Mindezeket mérlegelve én alföldi, sík fekvésekbe továbbra sem ajánlanám a telepítést. Az is egy rendkívül nehezen eloszlatható tévhit, hogy a kivi egy mediterrán, nagyon nagy hőigényű és hőösszeg-igényű növény volna: Új-Zélandon a miénkénél hűvösebb, jóval csapadékosabb nyarú (bár hosszabb tenyészidőszakkal bíró) területeken termesztik, illetve Spanyolországban is az északi, atlanti területeken, Olaszországban is északon található a legtöbb kiviültetvény. Az utóbbi években általánossá vált aszályos nyári melegben, különösen légköri aszály fennállása esetén nagyon szenved a kivi.

Megállapítások, a termesztés során felvetődő problémák összefoglalva:

A gyökér-lomb aszimmetria miatt komoly veszély a túlöntözés és az öntözés kihagyása is, ami nagyon gyorsan szárazságstresszt okoz. A legfontosabb hangsúlyozni a termőhely megválasztását, a korábbi magyarországi hibák kerülendők. 7-es pH felett a kivi szenved, a szélkár jelentős terméskiesést okoz, mivel a szél letördeli a friss hajtásokat nyár elején, ez a következő termőévre vetítve okoz jelentős terméskiesést, így igyekezni kell kevéssé szeles termőhelyet választani. Vizsgálni kell nem csak a talajt, hanem az öntözővíz minőségét is. A kivi a nátriumra és a klórra különösen érzékeny. A mélynyugalmi fagytűrése jó, -20 °C körüli-alatti, viszont tél végén már bőven a kihajtás előtt megindul a nedvkeringés, ekkor már mérsékeltebb értékek is törzsrepedéshez vezethetnek, valamint a tavaszi fagyok is a síkon és völgyekben, fagyzugos helyeken jelentős károkat tudnak okozni.

A kivinek jó piaca van, talán a leginkább pultálló gyümölcs, szüreti érettségben leszedve hónapokig tárolható. Nem utolsó szempont, hogy a mi ültetvényünkben és ezidáig hazai tapasztalatok alapján nem volt szükség továbbra sem növényvédelmi beavatkozásra, emiatt is népszerű gyümölcs. Fokozott óvatosságra hívnám fel viszont a leendő termelők figyelmét a szaporítóanyag beszerzése során, ugyanis Olaszországban már jelen van egy világszerte komoly károkat okozó betegség a PSA-V. Jó volna ezt lehetőleg minél tovább távol tartani, ezért kizárólag ellenőrzött forrásból származó szaporítóanyagot érdemes telepíteni! Itt egyfajta kivételként név szerint is meg kell említenem Lócsi Józsefet, mint biztonságos szaporítóanyag előállítóként és forgalmazóként a legbiztosabb beszerzési forrást.
Külföldi és saját árutermő ültetvényes tapasztalatunk szerint merjük kijelenteni, hogy Magyarországon létjogosultsága van a nagyüzemi kivitermesztésnek.
A költségek legnagyobb részét a támberendezés teszi ki, ezt illetően komoly, többszörös eltérések lehetnek aszerint, hogy mit választunk: támberendezés faoszlopokkal, jégháló nélkül, vagy olasz import támberendezés jéghálóval vagy anélkül.
Tudomásom szerint ültetvény telepítési támogatással csak eredeti betonoszlopokkal és jéghálóval lehet új ültetvényt telepíteni. A költségek számítása alapján tehát egy meglehetősen intenzív, beruházás-igényes kultúráról van szó, azonban a megtérülési mutatók is nagyon kedvezőek.

A beruházáshoz alapos ismeretek szükségesek, nem hasonlítható más kultúrákhoz, különösen a szőlőhöz, a megfelelő szaktudás nélkülözhetetlen. Fegyelmezett technológiát igényel, de ma már például egy csepegtetős öntözési rendszer tápoldatozóval „barkácsolt” ültetvényeken is megvalósítható, természetesen a kreatív megoldásoknak is helye lehet a technológiában. Új telepítés esetén nyilvánvaló előnyben vannak azok, akik valamilyen meglévő ültetvényüket szeretnék leváltani, főleg ha rendelkeznek jó termőhelyen lévő földdel, esetleg vízbázissal, öntözőrendszerrel, gépekkel, mezőgazdasági tapasztalattal.

A családi gazdaságok általános mérete egy olasz gazdaságban némi kiegészítő tevékenység mellett 2-4 hektár körül van. A gazdálkodás feltétele, hogy ismerjük a talajunkat, tehát egy talajvizsgálat feltétlenül szükséges.

A tavalyi Szedd magad akciónk sikerrel járt és azt idén is megismételjük Becsehelyen várhatóan októberben. A kiváló minőségű magyar kivi sokkal nagyobb, jobb , szebb és több vitamint tartalmaz, mint a boltokban található nem hazai termesztésű gyümölcs – mondta végezetül Miklós Ákos Márton.

Honlap: https://www.magyarkivi.hu/

Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61550354295868