Kiemelkedő árbevétellel zárja az évet a ZÁÉV

A Festetics-kastély Keszthelyen.

– A 2016-os 15,427 milliárd forintos árbevételünkkel mindössze 20 millió forinttal maradtunk le az előkelő harmadik helyről, így a negyedik helyre soroltak bennünket a közelmúltban megjelent, a megye száz legnagyobb vállalkozását ismertető TOP 100 kiadványban – kezdte a számok ismertetésével a beszélgetést Istenes István, a ZÁÉV Zrt. termelési igazgatója. – 2016-ban még több kisebb értékű munkáink voltak, a 2017-es esztendő azonban meghozta sikerét, mert közbeszerzéseken nagyprojekteket nyertünk el. Ennek okát abban látjuk, hogy egyre kevesebb a nagy magasépítő cég,  közelegve a 70 éves fennállás felé, hogy egyedül mi tudtunk megmaradni az egykori állami építőipari vállalatok közül, miközben sorra fogyatkoztak meg a nagy magasépítőipari cégek hazánkban. A ZÁÉV töretlen sikere abban is rejlik, hogy itt Nyugat-Magyarországon távol a nagy zűrzavaroktól, Hévíz, Zalakaros, Sárvár, a Balaton, Vas és Somogy megye környezetében talpon tudtunk maradni. Mindennél fontosabb, hogy mindig is jól összeszokott csapatként működtünk, a szakmaiságunk megkérdőjelezhetetlen, a társaság a tulajdonosi változások közepette is együtt maradt, harcolt és dolgozott egymást segítve. A tulajdonosok pedig tartalékoltak, így nem volt finanszírozási és likviditási problémánk az ínséges időkben sem.

– Mindehhez hogyan társul a szakmaiság?
– Ahogy korábban, most is nagyon odafigyelünk a humánpolitikára. A szakmaiság egyik zálogának ugyanis azt tekintjük, hogy a fiatalabb és az idősebb szakemberek jó csapategységet alkossanak egymással. Így minden főmérnökségen tud egymással találkozni az idősebb kollégák nagy szakmai tapasztalata a fiatalok által képviselt lendülettel és szókimondással. Jómagam a ZÁÉV sikere titkának azt is tartom, hogy cégünk megmaradt vidéki, családias cégnek, ahol a munkaszeretet, a becsület, a tisztesség, az adott szó kötelez, nemcsak egymás között, hanem az alvállalkozókkal való kapcsolatunkban is. Bibliának tekintjük a velük kötött szerződések teljesítését. Ezt tükrözi az is, hogy országszerte 24 alvállalkozó céggel van stratégiai együttműködési megállapodásunk.

A Haladás új stadionja Szombathelyen

– Az építőipar, ahogy más ágazat is, munkaerőhiánnyal küzd. Ezt hogyan tudják kezelni a vállalatnál?
– Mindenek előtt jó hírünkkel, ami az előbb elmondottakból is kitűnik. Az idén elnyert nagyprojekteknek köszönhetően harminc mérnököt vettünk fel. Elvárásunk velük szemben, hogy illeszkedjenek be munkakultúránkba, mert összeszokottság is feltétele az elvégzett munka minőségének. A munkaerőhiány miatt valóban meg kell küzdeni a mérnökökért, hiszen ők is érdeklődnek, és olyan céghez mennek el dolgozni, ahol családiasabb a hangulat. Ezért is részesítenek bennünket előnyben vetélytársaink hátrányára. S mivel sok a munka, az alvállalkozók is megbízható partnereket keresnek. Az idei nagy építőipari bumm okán a legsúlyosabb problémát a szakmunkáshiányban látom. Nagyon kevés az építőipari szakmunkás azért is, mert a szülőket nehéz meggyőzni, hogy építőipari szakmákra adják gyerekeiket. Ezért is vagyunk büszkék arra, hogy a ZÁÉV-nek, mint magasépítési cégnek szinte egyedül az országban, most is van nyolcvan tanulója. ők villanyszerelők, kőművesek, ácsok és festők, akiket zalaegerszegi és nagykanizsai tanműhelyeinkben oktatjuk. Előremutatónak tartjuk a kormány által is szorgalmazott duális képzést, és a szakmunkásbérek emelkedését, melynek következtében az építőipari szakmák értéke is a helyére kerülhet.

– Melyek a legnagyobb hiányszakmák?
– Már évek óta a szerkezetépítő. Ezt a problémát egy erdélyi ácsokat és betonacél-szerelőket foglalkoztató céggel oldjuk meg, tőlük kapunk munkaerőt, ahogy a kőműveshiányt ukrán nemzetiségű szakemberekkel oldjuk meg. Valóban egyre több külföldi szakmunkást kell bevonni. Villanyszerelőből is hiány van az építőiparban, ami szerencsére nálunk nem gond, mert ezen szakembereket legnagyobb leányvállalatunkkal, a Zala-Elek-troval biztosítjuk. A ZÁÉV a gondok ellenére azért van jó helyzetben, mert jó kapcsolatot építettünk ki, emberként kezeltük az alvállalkozókat, ami most fizetődik ki.

Római katolikus templom Veresegyházon

– Mindez megmutatkozik a bevételek alakulásában is?
– 2016 előtt 40–50 kisebb projektből tudtunk elérni 11–15 milliárdos árbevételt. Tavaly viszont már fordult a kocka, amit jól mutat a 15,427 milliárd forintos árbevétel. A közbeszerzéseken idén elnyert nagy- illetve óriásprojekteknek köszönhetően jelentős ugrással számolhatunk, hiszen 2017-es árbevételünket 34 milliárd forint körüli összegre becsüljük. Sorolnám a projekteket. Kaposváron a Csiky Gergely Színház beruházása 7 milliárd forint, míg a fedett sportkomplexum építése 4,4 milliárd forint. Pécsett a 2,1 milliárdból épülő Rátgéber Kosárakadémiát jövő tavasszal adjuk át, és most nyertük el az orvosi egyetem 8,4 milliárdos zöldmezős beruházását. Szintén nemrég írtuk alá a budaörsi Tetra Pak  új csomagolóüzeme 3,5 milliárdos szerződését. Kecskeméten a Pallas Athéné Egyetem új kampuszát építjük 12 milliárd forintos beruházásban. Budapesten a Gül baba türbéjét újítjuk fel, ami 2,5 milliárd forintos projekt. Az emlékhely rekonstrukciójában törökök is részt vesznek. Szombathelyen októberben adtuk át a Haladás stadiont. Az új sportkomplexum 13,7 milliárd forintos költséggel épült fel. Körmenden az Egis Gyógyszergyár új gyártóüzemének létesítése 4,4 milliárd forintos munkát jelent. Zalaegerszegen a Vizslaparkban két társasházat építünk jelenleg, és részt veszünk a zalai megyeszékhely legnagyobb projektjében, a 40 milliárd forintos járműipari tesztpálya beruházásában. 2018. március végén adjuk át a technikai épületet, melynek acélszerkezeti kialakítását megkezdtük.

– Minderre a koronát az új Puskás Ferenc Stadion építése teszi fel.
– Ez a 143 milliárdos bekerülési költségével valóban egy gigaprojekt, amit a Magyar Építő Zrt.-vel konzorciumban valósítunk meg 50-50 százalékban. Jelenleg 500 szerkezetépítő dolgozik, 13 óriás toronydaruval és 5 mobildaruval. Ez egy ultraszuper 65 ezer főt befogadó stadion lesz, óriási parkokkal, kiegészítő építményekkel, terekkel. A beruházással 2019 novemberére kell elkészülnünk, ugyanis november 25-én az 1953-as, az angolok feletti, londoni 6:3-as győzelem emléknapján a tervek szerint magyar–angol nyitómeccsel adják át hazánk új futballsport szentélyét – zárta a beszélgetést Istenes István.