A ZalaZONE Technológiai Parkban a kutatás és fejlesztés kapja a kiemelt szerepet

A jövő járműiparára alapozva

Minderről Dr. Háry Andrással, a ZalaZONE Park vezérigazgatójával beszélgettünk.

- A zalaegerszegi északi zóna fejlesztése 2004-ben, húsz éve indult. Olyan létesítmény víziója fogalmazódott meg, mely nem csupán ipari park, hanem a jövőbe mutató technológiákra, nagy hozzáadott tevékenységekre épülő ipari körzetté válva segíti a térség gazdaságának fejlődését – fogalmazott Dr. Háry András, hozzáfűzve: a város vezetésének támogatásával el is indult a program megvalósítása. Az első ütem – 2014-15-ig – a park első részének fejlesztéséről szólt. A 76-os főút mellett – a mostani ZalaZONE Parkkal szemközti területen inkubátorházat alakítottunk ki mikro- és kisvállalkozások számára, létrejött egy övezet a kisvállalkozások üzemeinek, majd megjelentek a nagyobb cégek is. 2008-ban lehetőségünk adódott, hogy a Mercedes projektbe versenybe szálljunk, az akkori tárgyalásokból sokat tanultunk. Részben éppen ez hívta fel a figyelmünket arra, hogy ilyen típusú ökoszisztéma fejlesztésnél térségben kell gondolkodnunk. Ezután érkezett egy válság, miközben Zalaegerszeg közgyűlése elfogadott egy olyan parkfejlesztési irányt, amely támogatta hogy a nagy hozzáadott értékű tevékenységre építsük, alakítsuk az ipari zónát. Ebben a folyamatban – tíz esztendős tudatos munkát követően – érkezett meg a járműipari tesztpálya lehetősége, köszönhetően Dr. Palkovics Lászlónak. A nagy járműipari cégek már ez időben is jelentős létszámú fejlesztőt foglalkoztattak Magyarországon, s használtak tesztpályákat, melyek nem a sajátjaik voltak, hanem bérelték azokat. Európában nem sok, a ZalaZONE tesztpályához  hasonló validációs környezet működik. Spanyolországban, Észak-Németországban és Angliában vannak ilyen jellegűek. Visszatérve a tesztpálya beruházásra, 2014-15-ben már intenzíven dolgoztunk a projekt előkészítésén, 2016-ban aztán megszületett a döntés, hogy kormányzati beruházás keretében valósulhat meg a projekt. A forrásból 2021-re elkészült a tesztpálya, azóta működik.

Dr. Háry András hangsúlyozta: a terület ezzel párhuzamosan kezdte elnyerni a park jellegét.

- A tesztpályának transzlációs, tovább gyűrűző gazdasági hatása van. A tesztpályát tartósan használó járműipari cégek egy idő után dönthetnek úgy, hogy jobban megéri itt állomásoztatni egy állandó egységet, saját épületet működtetni, mint folyamatosan jönni-menni. Vagyis a tesztpálya mellé költöznek a használók. Ez a folyamat láthatóan megindult ez a ZalaZONE tesztpálya esetében is, mára már több neves járműipari cég telepedett meg a parkban. 2020-ban aztán újabb mérföldkő következett, miután a Rheinmetall elnyerte a páncélozott járművek szállítására vonatkozó megrendelést. Ennek nyomán megépült a parkban a járműépítő üzem indult, melynek szintén szüksége volt tesztpályára. Ez szintén épülni kezdett, jelentősen kibővült fejlesztési pályamodulokkal, megjelentek teherautók, buszok tesztelését is lehetővé tevő pályaelemek, s ugyanúgy 14-15 pályamodult tartalmaz, mint az autóipari próbapálya. Mivel a modulok nagy része már a fejlesztési célú teszteket támogatja, ennek a pályarésznek is várható tovagyűrűző, azaz további projekteket idevonzó hatása. A két tesztpálya egyébként jól ki is egészíti egymást, a használók köre széles, ilyen komplexitású tesztelési infrastruktúra egy helyen nincs Európában. Idén júliusban újabb fejlesztés indult, a Flex gyártás mellett fejlesztő kapacitással is rendelkező bázist hoz létre a ZalaZONE Parkban. Az autó- és gépipari, valamint járműépítési tevékenység mellé ennek köszönhetően becsatlakozik az elektronikai high-tech technológiai háttér is. Így minden fontos, a járműiparhoz kapcsolódó ágazat jelen lesz a zónában. Fontos, hogy nem csak gyártásról van szó, a parki létszám mind nagyobb része ugyanis fejlesztéssel foglalkozik majd. Meg kell említenem a ZalaZONE szakmai bázisát is, mely nem más, mint a ZalaZONE Kutatási és Technológiai központ, mely számos egyetem és egyéb vállalkozás kutatócsoportjainak, valamint mérnöki cégeknek ad helyet. A cél az új tudás „bekapcsolása”, a tevékenységük a parkban és a térségben folyó kutatás-fejlesztés hátterét szolgálja.

Dr. Háry András azt mondja, a bővítés folyamatos, de lévén inkább technológiai park, a ZalaZONE nem a klasszikus ipari park értelemben keres befektetőket.

-  Az alapvető fejlesztési irány a nagy hozzáadott értékű tevékenység, a fejlesztő munka, ami nyilvánvalóan új munkaerőpiaci szegmenseket is kíván, ezzel hozzájárulva a munkaerőpiac tudásalapú bővítéséhez. Természetesen folyamatosan zajlanak tárgyalások a továbblépéssel kapcsolatosan. A 2004-es induláskor harminc esztendőre szóló stratégia mentén indult el a munka, ennek harmadik évtizede most indul. A cél most – a növekedés mellett -, hogy hasonló nemzetközi tudományos és technológiai parkok térképére felkerüljön a ZalaZONE. Sok jó példa áll előttünk, s forgatókönyvből is több létezik. Egy ilyen méretű technológiai parknak a százas nagyságrendű betelepülőt el kell tudni érnie. Esetünkben jelenleg harminckettő ez a szám, a néhány fős vállalkozástól a több száz dolgozót foglalkoztató Rheinmetallig. Ha az ipari zóna első fázisában létrejött beruházásokat és az inkubátorházban működő vállalkozásokat is számoljuk, akkor közelítjük a százat. A szükséges hely rendelkezésre áll, bízunk benne, hogy az ipari cégek, illetve a nagy hozzáadott értékű tevékenységek tovább tudják majd katalizálni a folyamatokat. Dolgozunk annak érdekében is, hogy a ZalaZONE Parkkal mindinkább kilépjünk a nemzetközi színtérre – tette hozzá a vezérigazgató.