Virtuális csillagászati klub Bánfalvi Péterrel

Részleges nap- és holdfogyatkozás is lesz idén

Az ismertető elején elhangzott, a Naphoz való legközelebbi pontunkat január 4-én már el is hagytuk, legtávolabb pedig július 3-án leszünk a központi égitestünktől. A csillagászati évszakváltások idén március 20-án, június 21-én, szeptember 22-én és december 21-én történnek. A hosszuk pedig a következő lesz: a tavasz 92, a nyár 93, az ősz és a tél pedig 89 napig tart majd (télen az ellipszis pályán való haladás miatt a Föld mozgása gyorsabb). 

Az idén a csillagászati eseménnyel összefüggő ünnepünk, a Húsvét későn következik be. Vagyis a március 21. utáni első holdtölte (április 13.) utáni vasárnapon, április 20-án. Az évszázad legkésőbbi húsvéti ünnepe pedig majd 2038. április 25-én lesz aktuális.

Az előadás a bolygókkal kapcsolatos információkkal folytatódott. (Ezek sorában az Uránusz a legtávolabbi, melyet szabad szemmel is lehet látni.) A Merkúrt júniustól keresgéljük az égen. A Nap és a Hold után legfényesebb objektum a Vénusz (Esthajnal „csillag”), melyet, ahogy a magyar neve is mondja, vagy a lenyugvó Nap után délen, dél-nyugaton, vagy a felkelő Nap előtt keleten láthatunk. Ezt követi fényességben a Jupiter, mely látványra október-novemberig várni kell. A Mars januárban volt Földközelben (96 millió kilométerre). Ez a legtöbbet kutatott bolygó, a viszonylagos közelsége miatt. 7 hónap alatt érnek el hozzá az űrszondák, jelenleg is kettő kutatólaboratórium dolgozik ott. A Jupiter holdját vizsgáló szondának azonban, melyet tavaly októberben indítottak, 6 év a célba érési ideje. A Szaturnusz szeptemberi estéken lesz majd jól látható, bár a gyűrű leglátványosabb helyzetére még 7 évet várni kell. Az Uránusz április közepéig, majd pedig augusztustól figyelhető meg, amatőr távcsővel esetleg a kékes fénye is derenghet. 

Szó esett a várható üstökösökről és meteorrajokról is. Ez utóbbiakat Bánfalvi Péter 7 irányban figyelő kamerarendszerrel pásztázza. Így tavaly is több látványos felvételt sikerült készíteni és közkinccsé tenni. 

A fogyatkozások terén többek között elhangozott, március 29-én lesz részleges napfogyatkozás, mely Magyarországról is látható lesz, bár csak 2 százalékos kitakartsági állapotban. Az októberi szintén részleges napfogyatkozást viszont mi nem láthatjuk. A holdfogyatkozások közül március 14-én a kezdet látszik, mert utána a látóhatár alá megy a Hold. Szeptember 7-én viszont jól látható lesz, mely alkalomból bemutatót is szerveznek majd a nagyközönségnek. Az éves programok kapcsán elhangzott még, hogy márciustól indulnak a távcsöves bemutatók, augusztusban ismét csatlakozik az egyesület (így Zalaegerszeg is) az „Egy hét a csillagos ég alatt” országos rendezvényhez. Szintén augusztusban pedig őrségi táborba várják az érdeklődőket. Addig is téli látványosságot kíván az Orion-köd (Orion öv alatt látható), és a Plejádok. Májustól a Hercules gömbhalmazt, júliustól pedig az Androméda galaxist figyelhetjük meg, ha az egyéb körülmények optimálisak. 

Az aktualitásokról az egyesület honlapján - vcse.hu - is tájékozódni lehet.