Kommunikáció a Down-szindrómás kisgyerekekkel

Jeleléssel tanulják a beszédet

A világnap célja a figyelemfelhívás erre a leggyakoribb genetikai betegségre. Mi pedig a DS babákkal való mind korábbi kommunikáció lehetőségének néztünk utána.  A nevezett kórkép a leggyakoribb kromoszóma rendellenesség, 700 babából egy érintett. A jellegzetes tünetcsoport része a megkésett beszédfejlődés, ami miatt 3-4 éves korig szóval nem tud kommunikálni a kisgyerek. A fejlődéséhez viszont nélkülözhetetlen, hogy megértesse magát a külvilággal. Kézenfekvő megoldás ehhez a kezek használata. Akár babajelbeszédet használnak (magyarországi meghonosítója Zentai Kata), akár egyéb jelnyelvet, erősítik a kapcsolatot a környezettel, a korai fejlesztés nagyon fontos részének tesznek eleget. 

Illusztráció (Forrás: https://szemlelek.blog.hu)

- Borítékolható a megkésett beszédfejlődés a DS babáknál, ahogy az is, hogy ugyanúgy ki akarják fejezni magukat, mint a tipikus fejlődésű babák. Mivel a kórképben érintettek a rágásért, nyelésért, nyelvmozgatásért felelős izmok, melyek egyben a beszéd kialakulásban is közreműködnek, valamint az arc mimikai izmai is, nehezebb számukra ez a finommozgás elsajátítás. Sokkal egyszerűbbek a nagymozgások, így a kézjelek használata – mondta Zsohár Melinda, aki Zalaegerszegen oktatja a babajelbeszédet. – A babajelbeszéd az amerikai jelnyelvre épül, de lehet más hivatalos jelnyelvet, vagy akár a családon belül kitalált jeleket használni. A lényeg egymás megértése. Bár nekem személyesen még nem volt ilyen tanítványom, Zentai Katának már sok pozitív tapasztalata van. Ugyanúgy tanítjuk a DS babákat, mint az ép gyerekeket, esetleg lehet kicsit még egyszerűsíteni. Attól nem kell tartani, hogy a jelnyelv a későbbi beszéd kialakulást hátráltatja. Pont ellenkezőleg. Ha a baba korán megtapasztalja a kommunikáció nyújtotta előnyöket, magabiztosságot, akkor még nagyobb kedvet kap a tanulásra és idővel a jelelés, ami hosszadalmasabb, mint a beszéd, magától elmarad.

Megkérdeztünk egy anyukát is, aki saját maga tanítja a magyar jelnyelvre 2,5 éves kislányát.

- Réka a négy gyermekem közül a legkisebb, így tudom viszonyítani a beszédkészségének az állapotát. 14 szót tud, szegényes a hangzókészlete, nem szépen artikulál. Közel 40 jelet ismer és használ aktívan. Ezekkel 2-3 szavas mondatokat tud alkotni. Például elmondja, mit kér enni, inni, vagy miről szólt a mese a könyvben. De a legelső amit megtanultunk, a szobatisztasággal kapcsolatos kérések kifejezése – mondta Ercsényi Barbara, hangsúlyozva, hogy kiskorától úgynevezett segítő szobatisztasággal (EC) nevelték őt, így két éves korára ezt megfelelően tudta jelezni. – Olyan vagyok, mint az egyszeri nyelvtanár, folyamatosan együtt tanulok a gyerekemmel, kicsit megelőzve őt. Az internetről tanulok, jelnyelves videókról, és vannak olyan jelek, amit mi találtunk ki, mert gyorsan ki kellett fejezni valamit. Illetve, van olyan hivatalos jel, amit Réka módosított, vagy módosítva használja. A testvérei kevésbé mutatják a jeleket, viszont megértik Réka jelbeszédét, reagálnak rá, visszakérdeznek, szót értenek vele. Nagyon jó, hogy van ez a lehetőség. Figyelmesen néz minket, gyorsan tanulja a jeleket, hogy tudjon kommunikálni velünk. A szavait nem feltétlenül érti meg idegen személy, aki még nem ismeri Rékát. A jelek viszont egyrészt gyakran egyértelműek, logikusak, másrészt szerintem nagyon vagány dolog, hogy egy ilyen pici down kisgyerek tud mesélni, beszélgetni, élményeket megosztani. És azt is észrevettem, hogy a cica szót, amióta ki tudja mondani, elhagyta a jelét. Nagyon jó dolog, hogy legalább a kommunikációra találtunk megoldást  van sikerélmény, jó visszajelzés. És ez egy felüdülés az egész családnak a sok gond mellett. Nagyon aranyos ahogy igyekszik, koncentrál és beszélget, hatalmas örömet okoz vele és sok energiát ad a folytatáshoz.