Programajánló
A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2022. november
| 2022. november A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE Novemberben is számos programmal várjuk az érdeklődőket. A Bioszféra-rezervátumok Nemzetközi Napja (11.03.) alkalmából szakvezetett túrát indítunk a Mura mentén november 5-én. A Tihanyi-félszigeten az első novemberi hétvégén zajló Gardália Napokhoz két túrával is csatlakozik igazgatóságunk. Idén is lesz HéviziBivaly Duatlon verseny a Hévíz-patakon. Folytatódnak a Hévízi-tó véderdő séták, előzetes bejelentkezés alapján. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 25 éves jubileuma kapcsán Balatonfüred környékén hirdetünk túrát, a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület kihirdetésének 45. évfordulója alkalmából emléktúrát szervezünk. A Földtudományos Forgatagon (november 11-13.) idén is saját standdal vesz részt a BfNPI és az általa alapított és fenntartott Bakony–Balaton Geopark. A Varázslatos Magyarországgal és a Theodora-val közös "Sokszínű Balaton-felvidék" fotópályázaton aktívan veszünk részt a díjazásban és a fotókiállítás bemutatásában. Látogatóhelyeink nyitvatartásáról tájékozódjanak az alábbi képre kattintva!
PROGRAMOK Gyalogtúra a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum területén 2022-11-05 Az idén első ízben megrendezett Bioszféra-rezervátumok Nemzetközi Napja (november 3.) alkalmából november 5-én (szombat) ingyenes, szakvezetett túrát indítunk. Ismerje meg Ön is a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot! Az idén első ízben megrendezett Bioszféra-rezervátumok Nemzetközi Napja (november 3.) alkalmából november 5-én (szombat) ingyenes, szakvezetett túrát indítunk. Ismerje meg Ön is a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot! Időpont: 2022. november 5. 10.00 óra Találkozás: Letenye, BfNP Gazdálkodási Központ (GPS: 46.392778, 16.755833 vagy 46-23-34, 16-45-21) Időtartam: kb. 4 óra A túra hossza: 5 km Nehézségi fok (5-ös skálán): 3 (közepes) Szintemelkedés: néhány m (sík terep) A túra során a Mura folyót és az árteret nézhetik meg a résztvevők. Szinte valamennyi ártéri élőhelyet érinti a túra, a résztvevő láthat ártéri erdőket, holtágakat, az itt élő vízinövényeket és madarakat, a folyó partján a hód nyomaival is lehet találkozni. A bányatavakon az őszi vonuló madárfajokat is megfigyelhetjük. Bioszféra-rezervátumok Nemzetközi Napja: https://www.unesco.org/en/days/biosphere-reserves Az UNESCO a jeles nap alkalmából FOTÓPÁLYÁZATOT hirdetett, amelyre november 20-án éjfélig lehet a bioszféra-rezervátumban készült fotókat beküldeni. További információ a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumról: Információk Találkozó helye: Letenye, BfNP Gazdálkodási Központ (GPS: 46.392778, 16.755833 vagy 46-23-34, 16-45-21) Találkozó ideje: 2022. november 5. (szombat) 10.00 óra Időtartam: kb. 4 óra Táv: 5 km Geotúra a vulkánok és hévforrások világába a Gardália Napok keretében 2022-11-05
Két geotúrára várjuk az érdeklődőket november 5-én (szombat) az Európa Diplomás Tihanyi-félszigeten. Térítésmentes programjainkra előzetesen szükséges jelentkezni. A Levendula Ház Látogatóközpontban a kedvezményes belépőjegyhez egy bögre levendula teát kap ajándékba, aki magával hozza saját bögréjét! Két geotúrára várjuk az érdeklődőket november 5-én (szombat) az Európa Diplomás Tihanyi-félszigeten. Térítésmentes programjainkra előzetesen szükséges jelentkezni. A Levendula Ház Látogatóközpontban a kedvezményes belépőjegyhez egy bögre levendula teát kap ajándékba, aki magával hozza saját bögréjét! Novemberben a geotúra szezon nem ér véget, hanem most kezdődik el igazán! Információk Helyszín: Tihany Ár: térítésmentes Találkozó helye: Tihany, Mádl Ferenc tér; GPS: 46.913254, 17.887957 Találkozó ideje: 2022. november 5. szombat 10.00 óra és 12.30 óra Időtartam: 2,5 + 2,5 óra Táv: 3 + 3 km Túra a Nagy-berekben 2022-11-05 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szeretettel várja az érdeklődőket a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület kihirdetésének 45. évfordulója alkalmából szervezett emléktúrára november 5-én (szombat) 10.00 órakor.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szeretettel várja az érdeklődőket a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület kihirdetésének 45. évfordulója alkalmából szervezett emléktúrára november 5-én (szombat) 10.00 órakor. Minden novemberben több százezer vadlúd érkezik Szibériából a Kárpát-medencébe. A Nagy-berek is az egyik jelentős vadlúd pihenő hely ezek között. Sok egyéb ok mellet ez is indokolta, hogy az immáron negyven éve országos jelentőségű természetvédelmi terület, a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékében szerepel. A területen várhatóan nagyszámú vízimadár megfigyelésére lesz lehetőség. A túra könnyű séta, vízálló lábbeli és az időjárásnak megfelelő meleg ruha szükséges. Előzetes jelentkezés szükséges! Felhívjuk figyelmüket, hogy a túrán mindenki a saját felelősségére vesz részt! Információ: Találkozás helye GOOGLE TÉRKÉPEN Információk Ár: A programon való részvétel térítésmentes. Találkozó helye: Balatonfenyves Imremajor, az egykori Rigóházi majorhoz vezető aszfaltos út vége; GPS: 46.660306, 17.495118 Találkozó ideje: 2022. november 5. (szombat) 10.00 óra Időtartam: 2,5 óra
Geotúra "a karszt útján" Hárskút mészkőparadicsomában 2022-11-20
November 20-án (vasárnap) a Magas-Bakony egyik legkülönlegesebb fennsíkjának rejtett kincsei nyomába eredünk és egyedi, semmi máshoz nem hasonlító atmoszféráját lélegezhetjük be, amely talán éppen ebben a hónapban a legkülönlegesebb.
November 20-án (vasárnap) a Magas-Bakony egyik legkülönlegesebb fennsíkjának rejtett kincsei nyomába eredünk és egyedi, semmi máshoz nem hasonlító atmoszféráját lélegezhetjük be, amely talán éppen ebben a hónapban a legkülönlegesebb. A Bakony legmagasabban fekvő településéről induló geotúránk a Hárskúti-fennsík festői szurdokvölgyébe, különleges tanyavilágába, víznyelő-barlangjainak geo-paradicsomába vezet. Utunk során megismerkedhetünk a terület változatos földtani örökségével és az ösvény mellett sorakozó helyi különlegességekkel. Ezek mentén fellapozzuk a Bakonyi rengeteg és a körülötte élő ember múltjának históriás könyvét a betyároktól a mészégetésen át a különleges hangulatú tanyavilágig. Találkozás helye: GOOGLE TÉRKÉPEN Felhívjuk szíves figyelmüket hogy ez a programunk csoportok számára egész évben megrendelhető! A túra minimum 10 fő jelentkezése esetén indul! A túrára maximum 30 főt tudunk fogadni. Jelentkezés és részletes információ: Információk Helyszín: Hárskút Ár: 1500 Ft/felnőtt; 800 Ft/gyerek Találkozó helye: Hárskút Márkó felőli vége, buszmegálló GPS: 47.180665, 17.807254 Találkozó ideje: 10.00 óra Időtartam: 6 óra Táv: 12 km 2022. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK, 17:00–19:00 UTC+01 SOKSZÍNŰ BALATON-FELVIDÉK - díjátadó és kiállításmegnyitó Vitorlás Étterem Balatonfüred Varázslatos Magyarország, Theodora Ásványvíz és Balaton-felvidéki Nemzeti Park eseménye Vitorlás Étterem Balatonfüred Jegyek bit.ly/3Wq3P2K Nyilvános · Bárki a Facebookon vagy azon kívül Kiderül, kik lettek a Theodora - Varázslatos Magyarország - Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közös fotópályázatának nyertes fotósai, és bemutatjuk a pályázat anyagából készült fotókiállításunkat is! Helyszín és időpont: 2022. november 24., 17óra, Vitorlás Étterem, Balatonfüred, Tagore sétány 1, 8230 Köszönőt mond: Fődíjak: Különdíjak: Tölts velünk egy estét és ünnepeljünk együtt a Balaton partján! A részvétel regisztrációhoz kötött, limitált létszámban tudunk fogadni vendégeket: https://bit.ly/3Wq3P2K
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 25 éves jubileuma alkalmából november 26-án (szombat) Balatonfüred környékének leglátványosabb "félholdjára" invitáljuk a szabadtéri programok és a különleges barlangok kedvelőit.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 25 éves jubileuma alkalmából november 26-án (szombat) Balatonfüred környékének leglátványosabb "félholdjára" invitáljuk a szabadtéri programok és a különleges barlangok kedvelőit.
Ez alkalommal kicsit másképp járjuk végig a Koloska-völgyet, Jókai-kilátót és a látogatóközponttal kiegészült Lóczy-barlangot. A további természeti és kultúrtörténeti értékeket is felsorakoztató ösvényen sok érdekes információt hallhatunk és interaktív elemekkel gazdagítva szikráztatással, tapintással, modellezéssel - a kisebbeknek geomesével mutatjuk be a felszínen és a felszín alatt ezt a rendkívül változatos területet. Geotúránk bevezető szakasza alkalmat ad arra, hogy felidézzük az egykor külön településként létező Arács történelmi múltját és megemlékezünk híres szülötteiről a temető sírköveinek, országos védettséget élvező gyönyörű műemlék épületeinek segítségével. A Lóczy-barlang Látogatóközpontban kedvezményes belépő váltása mellett interaktív kiállítással várjuk a résztvevőket, majd a barlangban is megcsodálhatjuk a föld alatti világ rejtett titkait. Utunk során nemcsak közvetlen közelről vesszük szemügyre, hanem meg is másszuk, megtapintjuk, „megcsepegtetjük”, és madártávlatból is megnézzük ennek a csodálatos letűnt világnak kézzelfogható emlékeit, a legkisebbeknek pedig geomesével kedveskedünk, ami egy ősöreg szikla és egy kis gyík barátságáról szól. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy ez a geotúra csoportok számára egész évben megrendelhető! A túra minimum 10 fő jelentkezése esetén indul! A túrára maximum 30 főt tudunk fogadni. Jelentkezési határidő: a túrát megelőző napon 16:00 óráig, e-mailben telefonszám megadásával, vagy telefonon. Geotúra-vezető neve és elérhetőségei: A programváltoztatás jogát fenntartjuk. Információk Helyszín: Balatonfüred Ár: 1500 Ft/felnőtt; 800 Ft/gyerek Találkozó helye: Balatonfüred, Arácsi vasúti megálló GPS: 46.962294, 17.898212 Találkozó ideje: 2022. november 26. (szombat) 10.00 óra Időtartam: 4-5 óra Táv: 8 km
A Bakony–Balaton UNESCO Geopark programjaiért kattintson IDE! HÍREK Bálványfa elleni védekezés a Muránál
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság két saját vagyonkezelésű területén 2022 októberében Igazgatóságunk munkatársai a faj közel 600 példányát kezelték kémiai védekezési eljárással. 2022.10.20.A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság két saját vagyonkezelésű területén 2022 októberében Igazgatóságunk munkatársai a faj közel 600 példányát kezelték kémiai védekezési eljárással. A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) agresszívan terjedő idegenhonos, inváziós fafaj, mely hazánk számos területén elterjedt és ott jelentős állományokat alakított ki. Zala megye, azon belül a Mura mente (HUBF20043) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület szerencsésebb helyzetben van, ahol ugyan már megjelent a faj, de csak pár előfordulásra korlátozódik és terjedése még csekély. A mirigyes bálványfa akár 25–30 m magas fás szárú, lombhullató faj, amely a bálványfafélék családjába (Simaroubaceae) tartozik. Kérge szürkés színezetű, hosszanti irányú, rövid repedésekkel tarkított. Vesszői középbarnák, törékenyek. Friss hajtásai zöldesek vagy vöröslőek. Szórt állású levelei akár 1 m hosszúságúra is megnőhetnek, páratlanul szárnyasan összetettek; fejlettségüktől függően 13–41, hosszúkás tojásdad alakú, hegyes, ép szélű levélkéből állnak. Levélkéinek mindkét oldalát mikroszkopikus méretű mirigyszőrök fedik, amelyek a bálványfára jellemző kellemetlen szagú illóolajat termelik. Termése lependékcsomó. A lependékek hosszában csavarodottak, lehulláskor vízszintesen forognak, így oldalirányban is képesek haladni (ellentétben a juharok vagy a hársak termésével). Magja hosszú ideig csírázóképes, csírázásához azonban meleget és nedvességet igényel. Magról, valamint vegetatív úton is intenzíven terjed és rövid idő alatt képes nagy területeket elözönleni. A faj nemcsak hazánkban, de globális léptékben is a legjelentősebb természetvédelmi és gazdasági károkat okozó inváziós fafajok közé tartozik. 2019-ben felkerült az Európai Unió inváziós listájára is (Európai Parlament és Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről), ezért az ellene való védekezés jogszabályi kötelezettség is! A mirigyes bálványfa erős sarjképző hajlama miatt a mechanikai védekezés kevéssé hatékony, míg a biológiai védekezési eljárásokra ugyan vannak kísérletek, de a széleskörű alkalmazása még nem megoldott. Így a rendelkezésre álló hazai szakirodalmi módszertant követve, Igazgatóságunk munkatársai vegyszeres beavatkozást végeztek két Mura melletti bálványfával fertőzött területen. Elsősorban a nagyméretű, magtermő fák kezelését végeztük el törzsinjektálás módszerével (a terület kb. 75%-án, megközelítőleg 300 egyeden). 8 cm-es törzsátmérő felett, 8-as fafúró fejjel 45 fokos szögben furatokat készítettünk. Állatorvosi tömegoltóval 75%-os glifozát hatóanyagot tartalmazó oldatot juttattunk a furatokba. Majd kezelést követően szilikonnal furatzárást végeztünk a párolgás megakadályozására. Az injektálással egy időben az idős egyedek mellett lévő sarjak egy részének (~300 egyed) kenését is elvégeztük 31,8 %-os koncentrációban (tapadást és felszívódást segítő anyagok hozzáadásával). A bálványfa vékony kérgére juttatott vegyszer a fiatal sarjak esetében egyéb beavatkozás nélkül, a vastagabb sarjak esetében kéreghántást követően került felvitelre. A faj visszaszorítása érdekében jövőre a kimaradt sarjak, nagyobb méretű egyedek esetében további, valamint szükség esetén ismétlő kezelésekre kerül sor. A mirigyes bálványfa visszaszorítását célzó beavatkozások részben a LIFE17 IPE/HU/000018 – LIFE IP Grassland-HU (A pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzése az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával c.) projekt keretében, a Nyugat-Zala Tájegység és a Természetmegőrzési Osztály együttműködésében valósult meg. Kezelést végezte: Magyari Máté, Dr. Lőkkös Andor, Právics Márk, Schneidler Viktor (Nyugat-Zala Tájegység) Biró Éva, Gerencsér Beáta (TMO) Képek: Biró Éva, Magyari Máté, Právics Márk Szöveg: Biró Éva Felhasznált Irodalom: Bartha, D., Király, G., Schmidt, D., Tiborcz, V., Barina, Z., Csiky, J., Jakab, G., Lesku, B., Schmotzer, A., Vidéki, R., Vojtkó, A. & Zólyomi, Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. –Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungary Press, Sopron, 329 pp. Csiszár Á., Korda M. (szerk.) (2017): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. 2. bővített kiadás. Rosalia kézikönyvek 3. – Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 247 old. ISBN 978 615 5241 23 9 Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á., Lestyán Csaba János., Vadász Cs. (2021): Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken. Erdésztudományi Közlemények, 11 (1-2). pp. 41-53. ISSN 2062-6711 Korda M. (2018): A Magyarországon inváziós növényfajok elterjedésének és elterjesztésének története I. In: Bartha D. (ed): Tilia vol. XIX.. –Sopron, Soproni Egyetem EMK Növénytani Tanszék, 111–194. Udvardy L., Zagyvai G. (2012): Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). In: Csiszár Á. (ed): Inváziós növényfajok Magyarországon. –Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 13–16.
Úszó kagylótutajoktól mentesítették a Kis-Balatont
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I-es ütemén jelent meg az “úszó kagylótutaj”. Ez egy idegenhonos és az élővizekben invazívan viselkedő növényfaj, ami károsan hat a területre. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai közös erővel, még időben elkezdték a nagy területet elfoglaló növény eltávolítását.
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I-es ütemén jelent meg az “úszó kagylótutaj”. Ez egy idegenhonos és az élővizekben invazívan viselkedő növényfaj, ami károsan hat a területre. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai közös erővel, még időben elkezdték a nagy területet elfoglaló növény eltávolítását. Igazi őszi, ködös időben, csónakkal indultak a szakemberek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer Zalavár melletti területére begyűjteni a káros növényt. Arra gyanakodnak, hogy a területtől idegenhonos “úszó kagylótutaj” akvaristák által kerülhetett a tóba. Az ökoszisztéma szerkezetének megóvása miatt kulcsfontosságú a trópusi, meleget kedvelő növényfaj eltávolítása. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ezért elkötelezett a visszaszorítása érdekében. Baranyai Olga monitoring referens elmondta: "Most még idejében vagyunk. Azt szokták mondani, hogy ha kis lokális foltok vannak az inváziós növényeknél és akkor kerül eltávolításra, akkor ezt a robbanásszerű szaporodást meg lehet akadályozni. Itt a kollégák most csónakkal fognak beevezni, megkeresik ezeket a foltokat a területen, és megpróbálják minél teljesebb mértékben eltávolítani. Most még időben vagyunk." Az “úszó kagylótutaj” azért káros, mert olyan mértékben képes elszaporodni a víz felszínén, hogy lefolyási akadályt tud képezni. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakértői a közös erőfeszítés nyomán azt várják, hogy a vízterület jelentős részét elfoglaló “úszó kagylótutaj” szaporodását sikerül visszaszorítani. A növény nem csak a nyílt vízen, hanem a parton is területet foglalt magának. Az eltávolítással elejét veszik, hogy a lefolyási akadály következtében megemelkedjen a vízszint. Ez akár a negyven centimétert is elérheti. Továbbá oxigénhiányt is okozhat a tavon. Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őre hozzátette: "Beárnyékolja a vizet, így aztán az algák nem tudnak oxigént termelni. Egy oxigénhiányos állapot jöhet létre, ami akár halpusztulást és egyebeket is okoz. Mint inváziós faj, nagyon jellemző rá, hogy mérhetetlen sebességgel tud szaporodni. Magot is hoz, ivarosan is szaporodik, de rengeteg sarjat képes hozni, és ezért ilyen gyors a szaporodása." Az “úszó kagylótutaj” képes túlélni a telet. Korábban a vizek befagyásával egyszerűen kipusztult, de enyhe tél esetén növekedhet az általa okozott kár. A szakemberek néhány hete vették észre, hogy megjelent itt ez a növény és vélhetően időben elkezdődött a prevenció. Ez azért is fontos, mert a Kis-Balatont átszelő és benne kanyargó Zala a területének minden sarkába el tudja juttatni ezt a növényt vagy a magját. Forrás: Tüskés Balázs - Keszthelyi Televízió
Jóska bácsi nemcsak bérlője volt a Kornyi tavi majornak, hanem hosszú évekig gondozta az Igazgatóság 350 egyedszámú Hortobágyi racka juh állományát.
Jóska bácsi nemcsak bérlője volt a Kornyi tavi majornak, hanem hosszú évekig gondozta az Igazgatóság 350 egyedszámú Hortobágyi racka juh állományát. Sümegi József Kővágóörsön született 1942. szeptember 2-án. Rajta kívül még két testvére született. Szüleinek már gyermekként is sokat segített az állatokkal kapcsolatos mindennapi teendőkben. Akkoriban már volt pár darab birkája, melyeket szívesen legeltetett a falu határában. Az általános iskolai évek után, Gyöngyösön szerzett kereskedelmi végzettséget. Rövid ideig dolgozott a szakmájában. Ebben az időszakban ismerkedett meg feleségével Papp Gizellával. Három gyermekük született, Erzsébet, József és László. 1961-től a kővágóörsi “Béke” tsz-ben juhászként vállalt munkát, amely hivatás szeretetét kisgyermekként az édesapjától tanulta meg. Szerették, becsülték őt a közvetlen munkatársak. Ő maga is tisztelettel fordult az idősebb, tapasztaltabb pásztorok felé, szívesen fogadta a tanácsaikat, amelyeket a későbbi élete folyamán is sokszor alkalmazott. A tsz-ből kiválva sok nehézség hátráltatta, de Ő rendíthetetlenül tartotta magát ahhoz a gondolatához, „hogy ha a földön csak két birka lesz, abból az egyik akkor is az övé lesz.” Az önálló, szabad pásztor életre vágyott. 1975-től pár évig Szigligeten, majd a Sümeg mellett vásárolt tanyán folytatta, indította újra az állattartást. Nem ismert fáradtságot, a juhok körüli mindennapi feladatok teljes elsőbbséget élveztek. 1985-ben az egészsége hirtelen megromlott, lebénult. Elsőre azt jósolták neki, hogy soha többé nem állhat majd lábra, de a rá egész életében jellemző akaraterővel vette fel a betegséggel a harcot. Sok erőt adott neki, hogy a család az addigra már felépített gazdaságot a tőlük telhető módon vezették tovább. Nagy küzdelmek árán, de bottal ismét megtanult járni és újra folytathatta a pásztorhivatást. A gyógyulásban új erőt adott neki, hogy időközben világra jöttek az unokái. 1999-től egy új lehetőségnek köszönhetően tért vissza a szülőfalujába. A Káli-medencéhez mindig is nagyon kötődött. Ahogyan idősödött, egyre nehezebben tudta a botokkal járni a legelőt. Készített magának egy szamaras fogatot, a pásztorkodással semmiképpen sem szeretett volna felhagyni. Nagy törést jelentett az életében, amikor 2006-ban elveszítette feleségét. A gyermekeibe és az unokákba, valamint a mindennapi feladatokba kapaszkodva folytatta a gazdálkodást. Tevékeny, szorgalmas ember volt, szívesen segített másoknak, amiben csak tudott. A fiatalok felé is mindig nyitott volt, szívesen fogadott diákokat, gyerekeket és unokái barátait a gazdaságában, otthonában. 2013. őszén fejezte be az aktív pásztor életet, akasztotta szegre végleg a pásztorbotot. Nyugdíjas éveit a dédunokák születése tette számára nagyszerűvé. Igazi nagyapa, dédnagyapa volt, aki imádta őket. Ahogyan korábban a gyermekei számára, úgy értük is bármire hajlandó volt. A szabadidejét is rendszeresen hasznosan töltötte el, sokat faragott. Pásztorbotokat, tarisznyákat készített. A mindennapi tennivalókat sohasem munkaként élte meg, a pásztorfoglalkozást életre szóló hivatásának tekintette, amelynek hagyományait és történelmét sokat tanulmányozta és ápolta. Hagyományőrző munkásságának méltó elismerése volt, amikor 2019. augusztus 29-én a Bakony–Balaton Örökös pásztora címet kapott. Méltón őrizte, ápolta, megtartotta, továbbadta ezen ősi foglalkozás rejtelmeit. Idővel rendszeres felügyeletre, ápolásra szorult, gyermekei és unokái becsülettel voltak mellette, megkönnyítve ezzel az életének utolsó éveit. Kerek 80 esztendősen szerettei mellett, otthonában végleg megpihent 2022. október 13-án. Forrás: Id. Sümegi József családja és Bertalan Csaba
Kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából Ma is szükség van az 1956-os hősök hitére. 1956 egy igazodási és különleges erkölcsi, szellemi tájékozódási pont az egész magyar nemzet számára
Ma is szükség van az 1956-os hősök hitére. 1956 egy igazodási és különleges erkölcsi, szellemi tájékozódási pont az egész magyar nemzet számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc emléknapja, október 23-a alkalmából rendezett ünnepségen, kedden, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A miniszter a nemzeti ünnep kapcsán arról beszélt, hogy 1956. október 23-a mindenki szabadságát jelenti, azoknak a szabadságát, akik magukat nem pusztán egyénként, de közösségként, sőt nemzetként határozzák meg, ragaszkodnak a nyelvükhöz, egyedülálló kultúrájukhoz, és hazának élik meg szülőföldjüket, határon innen és túl. A tárcavezető rámutatott, hogy a magyar mezőgazdaság a kihívások ellenére folyamatosan biztosítja a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, miközben emelkedett a kibocsátás és az agrárexport. Az agrárium nemzetstratégiai ágazat lett, amelyben a siker egyik záloga az ágazati szereplők közötti összefogás, hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a történelmi léptékű aszály, a közelünkben dúló háborús konfliktus és az elhibázott uniós politika hatására kibontakozó gazdasági és energiaválság sem akadályozza a magyar agráriumot a helytállásban. Nagy István az ünnepség keretében kitüntetéseket adott át. Kiemelte, a napjainkra jellemző rendkívüli időkben különös súlya van annak, ha szép számmal akadnak olyanok, akik minden nehézség ellenére hisznek magukban, és tudásukat felhasználva kiemelkedő munkát végeznek. A díjazottak teljesítménye nemcsak őket és a szűkebb környezetüket gazdagítja, hanem az egész nemzetet szolgálja a példamutatásukon keresztül - szögezte le a tárcavezető. A kitüntetettek névsora ide kattintva érhető el. Dr. Nagy István miniszter úr Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott Károly Margit, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság csoportvezető helyettese részére, a Tapolcai-tavasbarlangban végzett idegenvezetői munkájáért, valamint elhivatott környezeti nevelési tevékenységéért. Gratulálunk! Forrás: AM Sajtóiroda Az eredeti cikk elérhető IDE kattintva.
|
| Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság |
%20%2B%20interakt%C3%ADv%20geos%C3%A9ta%20csal%C3%A1doknak%20a%20L%C3%B3czy-barlangban.jpg)
%20%2B%20interakt%C3%ADv%20geos%C3%A9ta%20csal%C3%A1doknak%20a%20L%C3%B3czy-barlangban(1).jpg)
