Hogyan tovább Cserszegtomajon?

– 1984-ben költöztünk feleségemmel Keszthelyről Cserszegtomajra, és építészként úgy gondoltunk, saját magunk építjük fel családi házunkat. Két lányunk is ide született már. Eddigi munkásságom mindvégig az építőiparhoz kötődött, de váltakozva telt el a gazdaság és a közigazgatás között. 1990 és 94 illetve 98 és 2002 között képviselő is voltam.

Kipróbáltam magam az építőipari versenyszférában, szaktanácsadóként és magántervezőként jártam a világot, ami gondolkodásbeli változást hozott. 2007-ben kormányhivatalnokként a regionális államigazgatási hivatal építésfelügyelője lettem. Az elmúlt két évtizedben háromszor már voltam polgármesterjelölt, támogatói köröm folyamatosan épült, és most a választópolgárok bizalmának köszönhetően négy jelölt közül betölthettem ezt a tisztséget.

– Milyen kondíciókkal vette át a települést?
– Nem panaszkodhatunk, az előző testületek, Gyuk János volt polgármesterrel jól sáfárkodtak a falu költségvetésével. Mindazonáltal nehéz a helyzet, mivel erőinket várhatóan teljes mértékben leköti majd az iskolabővítés. Településünk Hévíz kistérséghez tartozik, és kistérségenként csak egy pályázat benyújtására volt lehetőség az oktatási infrastruktúra fejlesztésére.

Cserszegtomaj élhetett a lehetőséggel, így az előző vezetés a jegyzőnő kiváló szakmai munkájával pályázatot nyújtott be a 250 milliós beruházás támogatására. Ötvenmillió forint önerőt igényel ez a modernizáció, mely az iskola és óvoda épületének bővítését, egy óvoda-előkészítő csoport létrehozását, a konyha modernizációját foglalja magában. Rendelkezésünkre áll az önerő, ami egyben azt is jelenti, hogy 2010-ben más kiadásra nem futja, a pályázat eredményéről a napokban várunk értesítést.

– De egyre nő a gyermeklétszám. A település jövőjét, az intézmények fenntartását tekintve mégis csak szerencsés dolog ez. Mi a véleménye erről?
– Ez valóban így van, mindazonáltal hosszabb távon nagyobb felelősséget is ró vállunkra. Büszkék vagyunk általános iskolánk oktatási színvonalára, amit az országos kompetencia-felmérések kiváló eredményei is bizonyítanak. Összegezve, hatalmas felelősség ez a 250 milliós fejlesztés, ami túlmutat az iskolában eltöltött éveken, hiszen fiataljainkat meg kell tartani.

A település lélekszáma az elmúlt nyolc évben jelentősen növekedett, több mint háromezren élünk itt. Mindez más fejlesztéseket is megkíván, gondolok az infrastruktúra-bővítésekre, a hatalmas közúthálózat fenntartására, a tömegközlekedés kialakítására. A falun belül olyan nagy távolságok vannak, hogy gyalogosan nehéz a közlekedés. Ennek okáért szállítjuk ingyenesen a gyerekeket az iskolába és óvodába.

Az utak karbantartására, a falu fenntartására egy ötfős brigádot foglalkoztatunk. Ez a megoldás azonban csak „tűzoltás jellegű“, az utak megfelelő rendbetételéhez ugyanis sokkal több pénz és munkáskéz kellene, mint ami egy önkormányzat rendelkezésére állhat.

– Cserszegtomaj további fejlődése alapos helyzetfeltárást igényel. Mivel korábbi településrendezési tervünket augusztustól hatályon kívül helyezte az előző testület, újat kell alkotnunk, ami nem egyszerű. A település nagy kiterjedése révén olyan egyedi sajátosságokkal rendelkezik, ami miatt kilóg a nagy átlagra szabott jogszabályi környezetből. Mégis ebbe kell beillesztenünk, és biztosítanunk olyan elvárt települési feltételrendszereket, mint a szociális ellátás, közösségi közlekedés, utak karbantartása, vagy a közvilágítás biztosítása – fűzte hozzá Berta Sándorné jegyző.

– A fizikális adottságok mellett a közösségi összetartozás is hozzátartozik a települési léthez. A nagy távolságok ellenére a közösségi élet motorjaként jól működő civil egyesületek alakultak, melyek tevékenységét továbbra is támogatni kell. Mindebben és hogy egyes programokból tradicionális rendezvények fejlődtek ki, nagy szerep jutott a kulturális bizottságnak – mondta Bartha Gábor. –  De ezen a területen is van teendőnk. Például szeretnénk egy játszóteret létesíteni.

Erre a korábbi testület adott be pályázatot, de értesítést még nem kaptunk róla. Viszont sikerült polgárőrségünk tevékenységének nagyobb hangsúlyt adni. Kialakítottunk egy ügyeleti rendszert, ami éjjel-nappal hívható egy segélyhívó számon. Egy falu közösségi életéhez az is hozzátartozik, hogy segítsünk a rászorulóknak. Sajnos Cserszegtomajon is tapasztalható az általános elszegényedés. Karácsony előtt négymillió forint értékben osztottunk ki élelmiszerutalványt, és több mint 150 gyermek háromezer forint értékű ajándékcsomagot kapott.

– Visszatérve a fejlesztésekre, milyen kitörési pontokat lát?
– Egyik nagy erősségünk a Club Dobogómajor, ezért szeretnénk kibővíteni településünk turisztikai kínálatát. De az elmondottakból is kitűnik, hogy nagyon sokféle szempontot, kívánalmat kell egy keretbe sűrítenünk egy hatékonyan alkalmazható stratégiai terv kidolgozása érdekében. Megjegyzem, Cserszegtomajon ez idáig ilyen koncepció nem készült. Kitűnő a kapcsolatunk a hévízi kistérséggel, melynek mi is oszlopos tagjai vagyunk.

Korábban többször szó esett egy kerékpárút létesítéséről, ami most ebben a kistérségi társulási együttműködésben végre valóra válhat. A kerékpárút összeköti majd Cserszegtomajt Hévízzel, megközelíthetőségünket javítja. A tervezett fejlesztés turisztikai és közlekedésbiztonsági szempontból egyaránt jelentős.