Tulajdonképpen minden

Markó Bé­la szer­zői est­je Za­la­eger­sze­gen

Markó Bé­la (1951) 1976–89 kö­zött Ma­ros­vá­sár­he­lyen az Igaz Szó iro­dal­mi fo­lyó­irat szer­kesz­tő­je volt, 1989-től pe­dig a Lá­tó cí­mű fo­lyó­irat fő­szer­kesz­tő­je­ként dol­go­zott. Po­li­ti­ká­val, a 89-es vál­to­zá­sok után kez­dett fog­lal­koz­ni. Az RMDSZ el­nö­ke, 2004-től a ro­mán kor­mány mű­ve­lő­dé­si, ok­ta­tá­si és az eu­ró­pai in­teg­rá­ci­ós te­vé­keny­sé­get fel­ügye­lő mi­nisz­ter­el­nök-he­lyet­tes.

A szer­zői es­ten Pén­tek Im­re, a Pan­non Tü­kör fő­szer­kesz­tő­je és Sze­mes Pé­ter fő­szer­kesz­tő-he­lyet­tes be­szél­ge­tett a köl­tő­vel. Iz­gal­mas kér­dé­sek fo­gal­ma­zód­tak meg az er­dé­lyi ma­gyar iro­da­lom hely­ze­té­ről, „a ma­gyar kul­tú­rá­ban az ősi­ség jel­ké­pe Er­dély”, és jó len­ne, ha a „határontúliság, a ha­tá­roninneniség” fo­gal­ma el­tűn­ne – hang­zott el. Markó Bé­la hi­szi, hogy van egy sa­já­tos er­dé­lyi szel­le­mi ha­gyo­mány.

Mi­ért ép­pen a szo­nett vált köl­té­sze­té­nek leg­ki­fe­je­zőbb for­má­já­vá? Mit je­lent ver­se­i­ben a kert, hon­nan a ter­mé­szet sze­re­te­te? Mi­ért von­zó­dik a ten­ger­hez, és mit je­lent szá­má­ra az is­te­ni kö­tő­dés – fo­gal­ma­zód­tak meg a kér­dé­sek.

– A szo­nett at­tól iz­gal­mas, at­tól ki­hí­vás, hogy a töb­bi vers­for­má­val el­len­tét­ben itt min­den adott, min­den szi­go­rú sza­bá­lyok sze­rint épül fel. Tu­laj­don­kép­pen egy­faj­ta élet­mo­dell – vall­ja Markó Bé­la. És az is­te­ni kö­tő­dés? – Biz­ton­ság­ér­ze­tet je­lent: ke­res­ni, fel­fe­dez­ni, meg­lelni...

A szer­zői es­ten az Ének­mon­dó Együt­tes több meg­ze­né­sí­tett ver­sét tol­má­csol­ta, a be­szél­ge­té­sek köz­ben pe­dig Bá­lint Pé­ter és Czegő Te­réz, a He­ve­si Sán­dor Szín­ház tag­jai Markó szo­nett­je­i­ből adott elő egy cso­kor­ra va­lót.