Archivum
Óz a Griff Bábszínházban
Most akkor „Óz, a nagy varázsló”, vagy „Óz, a csodák csodája”? Bár ugyanarról a műről van szó, egyáltalán nem mindegy. A kétféle cím ugyanis különböző rendezési koncepciót jelent. A zalaegerszegi Griff Bábszínház pénteken mutatta be F. L. Baum: Óz, a nagy varázsló című meséjét, Tömöry Péter rendezésében.
A Boszorkányban is él a Jó
Baum 1900-ban írta az első Óz történetet (eredeti címe The Wonderful Wizard ofOz), két évvel később pedig elkészült a színpadi változat is. A darab több mint száz éve „napirenden” van; számos film-, színházi- és bábszínházi előadás készült belőle. Az első mozifilmet 1939-ben mutatták be Amerikában.
A zalaegerszegi előadás rendezőjével a premier előtt beszélgettünk az Óz-jelenségről.
- Ki tartja napirenden a mesét? A közönség igényli, vagy a rendezők szeretik?
- A színházaknak szüksége van rá! Akár rendezőkről, akár nézőkről van szó. Ez egy örök siker, még nem volt arra példa, hogy az Óz megbukott volna.
- Mi ennek a töretlen népszerűségnek az oka?
- A szerző egyik filozófiai tételét írta meg a mesében. Az emberi tulajdonságokat próbálta alakokba önteni, s így születtek meg a máig népszerű karakterek. A siker titka az, hogy - bár egy egyszerű történetről van szó – az emberi lélek mélységeit tárja fel. Az általam átírt színpadi változatban is ezen van a hangsúly.
- Ez az „Óz, a nagy varázsló” változat. Aki „Óz, a csodák csodája” címmel rendezi meg a mesét, milyen koncepciót követ?
- Az főleg a csodára, a látványos mese- és színházi elemekre fókuszál. A mi változatunkban inkább az egyes figurákról, s magáról a színészetről szól történet. Ebben ott van a lelepleződés is; hiszen Óz maga is „színész”, eljátssza a varázsló szerepét. A darab fő üzenete azonban az, hogy a Jó mindenkiben ott van, csak rá kell döbbenni arra, hogy ezt milyen cselekedetekkel tudja felszínre hozni. A mostani előadás annyiban más egy kicsit, hogy Dorka (Medgyesi Anna) vágyálma az, hogy erős, bátor legyen és tudjon szeretni. Ő játssza el tulajdonképpen a mesét a kitalált szereplőivel. Szóval amolyan mese a mesében produkciót láthat a közönség, ahol a bábszínház eszközeit is megmutatjuk. Minden a nyílt színen történik.
- Akkor nem egy klasszikus, paravános bábjátékról van szó.
- Nagyon sokszínű ez az előadás. Többféle bábot használunk. Síkbáb, kesztyűbáb, állatbáb, testbáb és kellékbáb egyaránt megjelenik. Dorka, Tótó kutya (B. Szolnok Ágnes) és a Boszorkány (Balázs Nóra) pedig élő szereplők. Ami a paravánt illeti: az is lesz, de nem egy, hanem több. A díszlet sűrűn változik, Lőrincz Melinda díszlet- és jelmeztervező jóvoltából.
- Mennyire tud egy rendező elvonatkoztatni a sok-sok Óz-feldolgozás képi világától?
- El lehet. Úgy, hogy testre, jellemekre szabja a darabot. Rendeztem már máshol is ezt a mesét, a mostani mégis különbözik attól. A színészek mindenhol más-más készségekkel vannak megáldva, ezekből bőven lehet gazdálkodni, s valami újat kitalálni. A filmek képi világától viszont el szeretnék távolodni. Emiatt az efektekkel csínján bánok, s inkább magára a tartalomra helyeztem a hangsúlyt. Hagyom, hogy a gyerekek építsék fel a varázslatot.
- Az egyes szereplők, mint karakterek hogyan jelennek meg? Hiszen láttunk már nagyon szerencsétlen Oroszlánt, félelmetes Keleti boszorkányt, és Ózt; ám ez utóbbi vicces figura is volt már.
- Sok szereplő ellentétesen jelenik majd meg, mint amit megszoktunk. Az Oroszlán most a kezdetektől bátor, a Madárijesztő nagyon is eszes, a Bádogember pedig hihetetlenül önzetlen. Dorka jelenetről jelenetre gazdagszik ezekkel a tulajdonságokkal. Érdekes jelenség lesz a Boszorkány. Ez a mi mesénkben a Keleti, vagyis a gonosz boszorkányt jelenti, mivel a Nyugatit – a jót – most Tündérnek hívjuk. A boszorkányoktól mindig félni szoktak a gyerekek, remélem ezúttal inkább együttgondolkodnak majd vele. A Boszorkány itt ugyanis egy tépelődő, gonoszságaiban ügyetlen, zsörtölődő öreg néni benyomását kelti. Küzd a benne rejlő jóság ellen, ám éppúgy megvan a jóra való hajlama, mint másoknak. Úgyhogy nem az, aminek látszik.
- A Boszorkány belső küzdelme hangsúlyosabban jelenik meg, mint a Tündér jósága?
- A Boszorkány vívódása hangsúlyos elem és őt élő szereplő jeleníti meg, nem báb. Inkább azt mondanám, hogy más eszközökkel ábrázoljuk a két figurát. A Tündért egy szalagbáb jeleníti majd meg. Nagyon varázslatos és sejtelmes karakter, hiszen arctalan, csak a szalag mozgása és a hangja jelzi jelenlétét. Összességében egy titokzatos, ám jellemekre és történetre fókuszáló, lendületes darabot láthatnak a nézők.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Milliós értékű, védett fajnak számító kockásliliomot károsítottak meg ZalábanÉpül az új térköves járda a zalaegerszegi Hunyadi utcábanForgalmi akadály van a 74-es úton, Nekeresd közelében Még lehet jelentkezni a Keresztury SzavalógáláraMűszakilag hibás sparhelt miatt izzott a korom egy becsvölgyei kéménybenBaleset történt Nagykapornaknál, a 76-os útonSzarvassal ütközött két autó ZalaegerszegnélA kiszáradt karácsonyfa veszélyeire figyelmeztet a katasztrófavédelemFelhívás zalaegerszegi és zalai képző- és fotóművészek, designerek részéreTudatosan a pénzügyekben - Háztartási költségvetés -
rovatunk hírei
Keserédes győzelem a szezonzárónA bronz már megvanHajrában kicsikart győzelemElőnyben a fővárosiakTávolodóban az élvonalTovább élnek a feljutási reményekA győzelem bajnoki címet értJól hajráztak a hazaiakAz edzőváltás sem segítettVisszavágott a bajnok top 10
Egy korszak vége: megszűnt a Betti cukrászdaJól sikerült jubileumi évet zárt a BogáncsFényes égi jelenség január 3-án: közel került a Vénusz a HoldhozÚj gyalogosátkelő és buszmegálló a Baross ligetnélA lakosság segítségét kérik a zalai rendőrökSzarvassal ütközött két autó ZalaegerszegnélBaleset történt Nagykapornaknál, a 76-os útonLegyen-e Petőfi-szobor Zalaegerszeg belvárosában?Épül az új térköves járda a zalaegerszegi Hunyadi utcában2025 a felismerések és a szárnyalás éve lesz