2025.01.17., péntek - Antal, AntóniaZalaegerszeg időjárása

Archivum

Óz a Griff Bábszínházban

2010. november 10. szerda, 22:45
Címkék:

Most akkor „Óz, a nagy varázsló”, vagy „Óz, a csodák csodája”? Bár ugyanarról a műről van szó, egyáltalán nem mindegy. A kétféle cím ugyanis különböző rendezési koncepciót jelent. A zalaegerszegi Griff Bábszínház pénteken mutatta be F. L. Baum: Óz, a nagy varázsló című meséjét, Tömöry Péter rendezésében.

 

                                                                           A Boszorkányban is él a Jó

tomory-peter.jpgBaum 1900-ban írta az első Óz történetet (eredeti címe The Wonderful Wizard ofOz), két évvel később pedig elkészült a színpadi változat is. A darab több mint száz éve „napirenden” van; számos film-, színházi- és bábszínházi előadás készült belőle. Az első mozifilmet 1939-ben mutatták be Amerikában.
A zalaegerszegi előadás rendezőjével a premier előtt beszélgettünk az Óz-jelenségről.

- Ki tartja napirenden a mesét? A közönség igényli, vagy a rendezők szeretik?

- A színházaknak szüksége van rá! Akár rendezőkről, akár nézőkről van szó. Ez egy örök siker, még nem volt arra példa, hogy az Óz megbukott volna.

- Mi ennek a töretlen népszerűségnek az oka?

- A szerző egyik filozófiai tételét írta meg a mesében. Az emberi tulajdonságokat próbálta alakokba önteni, s így születtek meg a máig népszerű karakterek. A siker titka az, hogy - bár egy egyszerű történetről van szó – az emberi lélek mélységeit tárja fel. Az általam átírt színpadi változatban is ezen van a hangsúly.

 

- Ez az „Óz, a nagy varázsló” változat. Aki „Óz, a csodák csodája” címmel rendezi meg a mesét, milyen koncepciót követ?

- Az főleg a csodára, a látványos mese- és színházi elemekre fókuszál. A mi változatunkban inkább az egyes figurákról, s magáról a színészetről szól történet. Ebben ott van a lelepleződés is; hiszen Óz maga is „színész”, eljátssza a varázsló szerepét. A darab fő üzenete azonban az, hogy a Jó mindenkiben ott van, csak rá kell döbbenni arra, hogy ezt milyen cselekedetekkel tudja felszínre hozni. A mostani előadás annyiban más egy kicsit, hogy Dorka (Medgyesi Anna) vágyálma az, hogy erős, bátor legyen és tudjon szeretni. Ő játssza el tulajdonképpen a mesét a kitalált szereplőivel. Szóval amolyan mese a mesében produkciót láthat a közönség, ahol a bábszínház eszközeit is megmutatjuk. Minden a nyílt színen történik.

- Akkor nem egy klasszikus, paravános bábjátékról van szó.

- Nagyon sokszínű ez az előadás. Többféle bábot használunk. Síkbáb, kesztyűbáb, állatbáb, testbáb és kellékbáb egyaránt megjelenik. Dorka, Tótó kutya (B. Szolnok Ágnes) és a Boszorkány (Balázs Nóra) pedig élő szereplők. Ami a paravánt illeti: az is lesz, de nem egy, hanem több. A díszlet sűrűn változik, Lőrincz Melinda díszlet- és jelmeztervező jóvoltából.

                                   oz_2.jpg

- Mennyire tud egy rendező elvonatkoztatni a sok-sok Óz-feldolgozás képi világától?

- El lehet. Úgy, hogy testre, jellemekre szabja a darabot. Rendeztem már máshol is ezt a mesét, a mostani mégis különbözik attól. A színészek mindenhol más-más készségekkel vannak megáldva, ezekből bőven lehet gazdálkodni, s valami újat kitalálni. A filmek képi világától viszont el szeretnék távolodni. Emiatt az efektekkel csínján bánok, s inkább magára a tartalomra helyeztem a hangsúlyt. Hagyom, hogy a gyerekek építsék fel a varázslatot.

- Az egyes szereplők, mint karakterek hogyan jelennek meg? Hiszen láttunk már nagyon szerencsétlen Oroszlánt, félelmetes Keleti boszorkányt, és Ózt; ám ez utóbbi vicces figura is volt már.

- Sok szereplő ellentétesen jelenik majd meg, mint amit megszoktunk. Az Oroszlán most a kezdetektől bátor, a Madárijesztő nagyon is eszes, a Bádogember pedig hihetetlenül önzetlen. Dorka jelenetről jelenetre gazdagszik ezekkel a tulajdonságokkal. Érdekes jelenség lesz a Boszorkány. Ez a mi mesénkben a Keleti, vagyis a gonosz boszorkányt jelenti, mivel a Nyugatit – a jót – most Tündérnek hívjuk. A boszorkányoktól mindig félni szoktak a gyerekek, remélem ezúttal inkább együttgondolkodnak majd vele. A Boszorkány itt ugyanis egy tépelődő, gonoszságaiban ügyetlen, zsörtölődő öreg néni benyomását kelti. Küzd a benne rejlő jóság ellen, ám éppúgy megvan a jóra való hajlama, mint másoknak. Úgyhogy nem az, aminek látszik.

- A Boszorkány belső küzdelme hangsúlyosabban jelenik meg, mint a Tündér jósága?

- A Boszorkány vívódása hangsúlyos elem és őt élő szereplő jeleníti meg, nem báb. Inkább azt mondanám, hogy más eszközökkel ábrázoljuk a két figurát. A Tündért egy szalagbáb jeleníti majd meg. Nagyon varázslatos és sejtelmes karakter, hiszen arctalan, csak a szalag mozgása és a hangja jelzi jelenlétét. Összességében egy titokzatos, ám jellemekre és történetre fókuszáló, lendületes darabot láthatnak a nézők.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK