Geológiai térképek a MOIM-ban

                                                              Néma térképnek nem értjük „szavát”

Papp Simon (1886-1970) geológus páratlan életének lenyomata a Magyar Olajipari Múzeumban megnyílt kiállítás. Lenyomat, mert egy speciális szakterület, a térképészet felől közelíti meg a tudós munkásságát. A „Kapnikbányától Pápua Új-Guineáig- egy világjáró geológus térképei” című tárlat Papp Simon hagyatékát 10 tabló és 6 nagyobb tárló segítségével mutatja be. A geológus gyűjteménye összesen 800 katonai térképet foglal magába, a mostani kiállítás többek között ezekből válogat.

Tóth János, a Magyar Olajipari Múzeum igazgatója a tárlatnyitón elmondta, hogy háromféle munka sűrűsödik össze a Sulzer csarnokban megrendezett bemutatón. Nyilvánosság elé kerül Papp Simon hagyatékának kutatása; a sérülten, vizesen penészesen talált térképek restaurálásának folyamata; s a rendszerezés tematikája. A kiállítást Cseh Valentin, az OIM történész-muzeológusa rendezte, aki tárlatvezetést is tartott a megnyitó után.

Dr. Brezsnyánszky Károly, a Magyar Állami Földtani Intézet nyugalmazott igazgatója úgy látja: minden geológus álma, hogy járhassa a világot, Papp Simonnak azonban ez meg is adatott. Érdekes és értékes térképek vannak itt, melyek egy részét a tudós használta, míg másokat ő maga készített. A kiállítás ezen kívül emléket állít a magyar szénhidrogén kutatás történetnek is. Az 1910-es években alakult meg egy hazai kutatógárda, akik kísérletképpen használni kezdték az Eötvös Lóránd által kifejlesztett torziós ingát. Az eredményeket összehasonlították a korábbi geofizikai mérések értékeivel, s minimális eltérést tapasztaltak. Így bizonyosságot nyert, hogy az Eötvös-inga alkalmas szénhidrogén kutatásra és geofizikai mérésekre. Az első sikeres olajkutatási célú mérések a Nyitra megyei Egbellben voltak 1915-ben. Ezzel vette kezdetét a nyersanyagkutató geofizika, melynek vezető műszere két évtizeden át világszerte a torziós inga lett. Papp Simon ezt követően többek között a Muraközben előforduló kőolaj feltérképezésével foglalkozott, majd a trianoni békeszerződés után egy angol cég alkalmazásába került. Ekkor kezdődött világjáró időszaka. Ez már csak azért is érdekes, mert földrajzilag és geológiailag teljesen eltérő területeket járt be, ám mindenhol precíz és pontos térképeket készített.

Papp 1937-ben tért vissza Magyarországra és az akkor létrehozott amerikai tulajdonú MAORT főgeológusa, majd a német megszállás idején alelnöke és vezérigazgatója lett. Sikeresen akadályozta meg, hogy a németek rátegyék a kezüket a zalai kőolajmezőkre. (Melyet néhány ével korábban éppen az ő vezetésével tártak fel Lovásziban.) A szovjetek fokozódó térhódítása következtében kiéleződött a viszony az amerikai tulajdonos és a magyar állam között. A céget államosították, ám Papp Simont ennek „elszabotálása” vádjával perbe fogták és több vezetővel együtt letartóztatták. A koncepciós perben „a demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűncselekmény” vádjával halálra is ítélték, ám később életfogytiglant, majd kegyelmet kapott. A rendszer abszurditását jelzi, hogy a börtönben is dolgoztatták, sőt a recski kényszermunkatábor vízellátását is vele terveztették meg. (Perbefogásáról regény is született: Galgóczi Erzsébet Vidravas című könyvében dolgozta fel az eseményeket.)

A tárlatnyitón dr. Klinghammer István egyetemi tanár, akadémikus elemezte a térképeket és azok információs tartalmát. Mint mondta: a földrajz nem más, mint térbeli történelem, a történelem pedig időbeli földrajz. Mindkettő nyelve a térkép. Kezdetleges térképek – homok és barlangrajzok – már az emberiség korai történetében is voltak. Később főleg hadászati célok fejlesztették egyre magasabb szintre a térképkészítést. A föld alatti világ feltérképezése legalább olyan fontos, mint a felszíné, s Magyarország ebben a folyamatban mindig élen járt.

A most bemutatott geológiai térképek az egyik legrégebbi tematikus térképformák. A térkép akkor térkép, ha mérhető. Méretarány nélkül ugyanis nem lehet rájönni, hogy milyen és mekkora területről van szó. Ugyanilyen fontosak a megírások (latin nyelvre átültetni még a cirill helységneveket is), és a precíz jelzések (szín- és jelzőkódok); hiszen a néma térképet nem lehet olvasni.

Papp Simonék óriási szolgálatot tettek a mai - lézerekkel és GPS-ekkel kutatott - kornak, mert megteremtették a föld alatti tudományos vizsgálatok alapjait, s vele az egész magyar kőolajkutatás jelenét.