Az olvasók szolgálatában

Tanácskozás a könyvtárakról

„Hatvanévesek lettünk, mindenki őriz egy kis darabkát magában ebből a hosszú időből” – köszöntötte a résztvevőket Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója. Mint mondta, az 1950-től fokozatosan kiépülő körzeti könyvtári szolgáltatás jelentős előrelépés volt a vidéki települések életében. Nemcsak a városokban, hanem a falvakban is sorra nyíltak a könyvtárak, értelmiségiek légióját indítva útnak. Hiszen a folyamatos információhoz jutás, olvasás ezután már bárki számára elérhető volt.

Az igazgató kiemelte, hogy most az a dolguk és felelősségük, hogy a megváltozott helyzetben is továbbvigyék azt a lángot, amit az ősök gyújtottak meg. Azoknak az egykori kollégáknak a tiszteletére, akik már nem lehettek jelen, gyertyát gyújtott.

Az elmúlt 60 év országos és helyi eseményeinek fontos pillanatait Bangó Béla, az egerszegi könyvtár egykori körzeti vezetője elevenítette fel. A könyvtáros idén ünnepli 80. születésnapját, s Pest megyéből került Zalaegerszegre 1951-ben. Ekkor lett körzeti vezető, majd a megyei könyvtár létrejötte után nyugdíjazásáig annak munkatársa.

Elhangzott: 1949-ben a Népkönyvtári Központ kezdte meg a könyvtári hálózat szervezését. A zalai megyeszékhelyen 1950 márciusában nyílt meg a könyvtár. Később motorok és úgynevezett művelődési autók járták a megyét megalapozva ezzel a mozgókönyvtári szolgáltatást.

A ’60-as években aztán a körzeti tanácsok létrejötte után kialakult a klubkönyvtárak rendszere, a ’70-es évektől pedig sorra nyíltak az iskolai könyvtárak.  A rendszerváltozás után az önkormányzatok együttműködési megállapodásainak köszönhetően a megyében sikerült fenntartani az ellátórendszert.

A könyvtári ellátás 21. századi feladatairól, a jövőről és a mozgókönyvtári szolgáltatás országos helyzetéről Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet munkatársa tartott előadást. Mindenekelőtt arra kereste a választ, hogy mi a könyvtár ma, az internet és digitális adathordozók korában. Pusztán a hozzáférés ugyanis már nem unikum. A nóvum a hozzáférés minőségében van.

A könyvtár támogat, menedzsel és irányt ad. A könyvtár vezetőinek sem az már a feladata, hogy kialakítsák a polcrendszereket és katalogizálják a könyveket, hanem az infrastruktúra-fejlesztés; hogy adatbázisokat, hozzáférhető tárhelyeket hozzanak létre, melyek a könyvtár épületén kívül is elérhetőek.

Fontos, hogy célcsoportokra is (idősek, gyerekek, kisebbségek, munkanélküliek, kismamák stb.) fókuszáljanak, hiszen a társadalmi megújuláshoz és a leszakadó rétegek felzárkóztatásához esélyt kell biztosítani. Így válhatnak a könyvtárak a 21. században új értékteremtő színhelyekké.