Építőipari várakozások

ZÁÉV Zrt.: 15 milliárdot meghaladó árbevétel 2010-ben

– Az építőipar helyzete azonban továbbra sem megnyugtató, hiszen a beruházási piacot továbbra is a magán megrendelések jelentős visszaesése jellemzi, az ágazat jövőképét illetően pedig nem lehet csak az önkormányzati és állami beruházásokra építeni. Harmadik éve tart a gazdasági recesszió, ami a lakás, a logisztikai épületek és irodaházak építését vetette vissza leginkább, míg az egyes infrastruktúra-beruházások: a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés és vasútfejlesztés terén növekedtek a megbízások.

A visszaesés azonban már a válság előtt is megmutatkozott az építőipar teljesítményében, ami a fizetőképes kereslet csökkenése miatt leginkább a magasépítési piacot érintette. Teljesen mélypontra került a lakásépítés, de az elmúlt időszakban a kereskedelmi és ipari fejlesztések száma is lényegesen csökkent a reálgazdaság hanyatlása miatt.

Mivel cégünk magasépítéssel foglalkozik, így mindez forgalmunkban és jövedelmezőségükben is megmutatkozott; a tavalyi évben jelentősen visszaesett árbevételünk a korábbiakhoz képest. De már az elmúlt év végén biztatóan alakult 2010-re tervezett szerződésállományunk, melynek köszönhetően idén több mint hárommilliárd forint nettó árbevétellel túlteljesítjük a 2009-es esztendőt. 

– Milyen megrendeléseknek köszönhetik ezt az eredményt?
– Működési területünk a Dunántúl. Az országrész minden régiójában már dolgoztunk és dolgozunk folyamatosan, mostanság többnyire önkormányzati és állami projektek megvalósításában. Mindazonáltal munkáinkat továbbra is a sokoldalúság jellemzi, hiszen oktatási és egészségügyi intézmények, fürdők, műemléképületek, üzemfejlesztések és városrehabilitációs feladatok színesítik palettánkat.

A beruházások sorából a teljesség igénye nélkül megemlíteném a győri Széchenyi István Egyetem bővítését, a zalaegerszegi számviteli főiskola Infocentrumának megépítését, valamint általános iskolák korszerűsítését Böhönyén, Barcson, Balatonszentgyörgyön és Vasváron. Zalakaroson, Sárváron, Bükön és Orfűn jelentős nagyságrendű fürdőfejlesztéseket valósítunk meg, de közreműködtünk a járóbeteg-szakellátás fejlesztését szolgáló projektekben is Selyén, Csurgón, itt Zala megyében pedig Lentiben és Zalaszentgróton. Ajkán és Székesfehérváron sürgősségi betegellátási projekteken dolgozunk.

A gazdaság területéről kiemelném a nagykanizsai inkubátorház létesítését, melyet novemberben adtunk át. Továbbá a Nestlé büki állateledelgyárát, ahol az építési projektben több mint kétmilliárd forintos megbízással mi is részt veszünk. A beruházás idén kezdődött, és 2011 első negyedévében fejeződik be.

– A városrehabilitációs feladatok és a műemléképületek rekonstrukciója terén is komoly megbízásokat kaptak.
– Kaposváron megépítettük városrehabilitációs projektet, Körmenden „Közép-Európa legnagyobb kisvárosi terét” hoztuk létre, Szombathelyen a HEMO és a mozi épületének rekonstrukcióját végeztük el. Nagyon különleges feladatunk volt a vasi megyeszékhelyen az Iseum műemléképület-együttesének létrehozása. Megépítettük az eredeti szentély másolatát úgy, hogy felhasználhattuk a fennmaradt oszlopokat, a feltárt két és fél ezer éves köveket az utak építésében. Úgy vélem, ez a nagyszabású projekt a műemlékek helyreállításának egészen új megközelítését mutatja meg.

– Ha már az építészeti érdekességeknél tartunk, megemlíthetjük a Makovecz Imre által tervezett, zalavári millenniumi emlékhelyet.
– Valóban, nem maradhat ki a különleges építészeti megoldások sorából. Ezért is megtisztelőnek éreztük a megbízást.

– Milyen elvárásokkal tekintenek a 2011-es esztendőre?
– Az ágazaton belüli jelentős átalakulások valamint a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is azt gondoljuk, stabilak vagyunk az építési piacon, amit ez évi eredményünk is alátámaszt. Idén is számos olyan feladatot végeztünk el, illetve fejeztünk be korábbi beruházásokat, melyek komoly referenciaértékkel bírnak.

Nagyon bízunk a második Széchenyi-tervben, és a kormányzat azon szándékában is, miszerint felgyorsítják az EU-s projektek előkészítési idejét, csökkentik az adminisztratív terheket, hogy a vállalkozások idejében megkaphassák pénzüket. 2011 májusától a munkaerő szabadon áramolhat az unión belül. Félő, hogy az orvosok mellett az építőipari szakemberek is elvándorolnak a jobb fizetés reményében.

Kérdés, hogy akkor ki fog szakszerű munkát végezni az építőiparban. Ezért nemcsak a beruházások volumenének növelése szükségszerű, hanem a szakképzés felélesztése, újjászervezése, a szakmai képesítés és a fizikai munka becsületének helyreállítása is. Reálgazdaság ugyanis nem létezhet, nem fejlődhet a termelés felfuttatása nélkül – hangsúlyozta Peresztegi Imre vezérigazgató.