Aktualitások a növényvédelemben

Beszélgetés Simonfalvi Elemérrel

– A ko­ráb­bi önál­ló nö­vény­vé­del­mi jog­sza­bályt vál­tot­ta fel 2008-ban az egy­sé­ges élel­mi­szer­lánc-biz­ton­sá­gi tör­vény, mely­ben arány­ta­la­nul nagy szi­go­rú­ság alá esik a par­lag­fű meg­íté­lé­se. Az új tör­vény a nö­vény­vé­de­lem vo­nat­ko­zá­sá­ban – a ko­ráb­bi­val el­len­tét­ben – nem annyi­ra át­lát­ha­tó és egy­ér­tel­mű, ezért is­me­re­te is hi­á­nyos – mond­ja el ta­pasz­ta­la­ta­it Simonfalvi Elem­ér, a Ma­gyar Nö­vény­vé­dő és Növényorvosi Ka­ma­ra Za­la Me­gyei Szer­ve­ze­té­nek al­el­nö­ke.

– Ezért tar­tom egyes pont­ja­it ter­me­lő­el­le­nes­nek, mi­köz­ben a nagy áru­ház­lán­cok­ba el­len­őriz­he­tet­le­nül ér­kez­nek kül­föld­ről a ké­tes mi­nő­sé­gű élel­mi­sze­rek. Fel­hív­nám a fi­gyel­met ar­ra, hogy élel­mi­szer-biz­ton­sá­gi prob­lé­ma ma­gyar ter­mék­kel még nem for­dult elő. Mind­ez a nö­vény­vé­del­mi ka­ma­ra, a nö­vény­vé­del­mi szak­ma je­len­tő­sé­gét mu­tat­ja.

– Az új ag­rár­kör­nye­zet-gaz­dál­ko­dá­si prog­ram, ahogy ne­vé­ben is bent van – szi­go­rúbb fel­té­te­le­ket ír elő a kör­nye­zet­vé­de­lem te­rén.
– Va­ló­ban így van, ezért szi­go­rúbb a sza­bá­lyo­zás a nö­vény­vé­dő sze­rek és a mű­trá­gya hasz­ná­la­tá­val kap­cso­la­to­san. Po­zi­tí­vum, hogy a kör­nye­zet­tu­da­tos gaz­dál­ko­dást szem előtt tart­ják a ma­gyar gaz­dák, és egy­re in­kább fel­me­rül ben­nük az igény a nö­vény­vé­dő sze­rek­kel kap­cso­la­tos is­me­re­tek el­sa­já­tí­tá­sá­ra.

– Ka­ma­rai ha­tás­kör­be ke­rült né­hány éve a zöld­köny­ves tan­­fo­lyam­ok szer­ve­zé­se. Ho­gyan zaj­lik mind­ez Za­lá­ban?
– Rész­ben kam­pány­sze­rű­en, ugya­nis egy-egy ilyen kép­zett­ség öt év­re ad jo­go­sít­ványt a ter­me­lő­nek bi­zo­nyos nö­vény­vé­dő sze­rek fel­hasz­ná­lá­sa kap­csán. Mind­emel­lett a ka­ma­rai ta­gok­nak is ké­pez­ni kell ma­gu­kat, amellyel kül­ső in­téz­mé­nye­ket bí­zunk meg. Öröm­mel mond­ha­tom, hogy nö­vek­szik tag­sá­gunk, egy­re több a fi­a­tal ter­me­lő, vagy szol­gál­ta­tó, akik­nek et­től az év­től már er­köl­csi bi­zo­nyít­vány­ra is szük­ség van te­vé­keny­sé­gük­höz az öté­ven­te meg­újí­tan­dó ké­pe­sí­té­sek mel­lett. 

– Vissza­tér­ve az egy­sé­ges élel­mi­szer­lánc-biz­ton­sá­gi tör­vény­re, mi so­rol­ha­tó elő­nyei kö­zé?
– Elő­nye, hogy vé­gig­kí­sé­ri egy ter­mék út­ját a ter­me­lő­től a vá­sár­ló­ig. Így ha bár­mi­lyen mi­nő­sé­gi vagy köz­egész­ség­ügyi prob­lé­ma me­rül fel, könnyeb­ben meg­ál­la­pít­ha­tó a fe­le­lős­ség, va­gyis, hogy ki hi­bá­zott a lán­co­lat­ban. A ko­ráb­bi tör­vény mó­do­sí­tá­sá­ra az uni­ós jog­har­mo­ni­zá­ció kap­csán volt szük­ség. Az uni­ós tag­sá­gunk­kal kap­cso­lat­ban meg­je­gyez­ném azt is, hogy ha­zánk spe­ci­á­lis he­lyet fog­lal el a kö­zös­ség­ben, hi­szen na­gyon ma­ga­san kép­zett ag­rár­szak­em­be­rek­kel ren­del­ke­zünk. Úgy vé­lem, ezt a szak­mai szín­vo­na­lat min­den­kép­pen tar­ta­nunk kell, sőt előnyt kell ko­vá­csol­nunk eb­ből a tu­dás­ból.

– Az idei év szél­ső­sé­ges idő­já­rá­sa ked­ve­zőt­le­nül ha­tott a ter­més­ered­mé­nyek­re.
– Va­ló­ban, ahogy or­szág­szer­te, így Za­lá­ban is gon­dok vol­tak, nem­csak a sok csa­pa­dék, ha­nem a szél­vi­har­ok és jég­esők is ká­ro­sí­tot­ták a ter­mést. A rep­cé­nél az érés utol­só fá­zi­sá­ban szin­te ki­véd­he­tet­len gom­ba­fer­tő­zés lé­pett fel, ami 25–30 szá­za­lé­kos ter­més­ki­esést oko­zott. A sok csa­pa­dék ne­he­zí­tet­te a par­lag­fű és egyéb gyo­mok ir­tá­sát, va­la­mint a be­ta­ka­rí­tást kö­ve­tő­en a tar­lók ke­ze­lé­sét. A bú­zát fuzárium ti­ze­del­te meg, a fer­tő­zé­sek a ku­ko­ri­cát és a nap­ra­for­gót sem kí­mél­ték. Ahol szak­em­be­rek se­gít­sé­gét is igény­be vet­ték, ott ke­ve­sebb ká­rral szem­be­sül­tek a gaz­dák.