A vizes élőhelyek védelmében

Kutatás a Szévíz-patak völgyében

– Mindez azért hangsúlyos tény, mert esetenként túlzott és szakmailag nem minden esetben helyénvaló korlátozásokat léptettek életbe az elmúlt időszakban. Vagyis a tőzegkitermelést és -hasznosítást egyértelműen káros beavatkozásként „szerepeltették” olyan területeken is, mint például a Szévíz völgye, ahol szemmel látható a beavatkozások pozitív eredménye.

A hasznosítás után a területeken ugyanis jelentősen bővült a vizes élőhelyek száma, ahol változatos és védett élővilággal korábban nem jellemző természetközeli állapotok jöttek létre. Újjáéledt a környezet, új állat- és növényfajok költöztek a területre megteremtve az élővilág egyensúlyát, ezáltal gazdagítva hazánk és szűkebb régiónk természeti arculatát, és nem utolsósorban gyarapítva a természetvédelem alá vont és vonható területeit.

A Szévíz völgyében, ahol 1952 óta folyik a tőzeg kitermelése, olyan páratlan vizes környezet formálódott szinte önmagától az eltelt évtizedek alatt, amely korábban nem létezett a 60–70 éve teljesen elhanyagolt területeken. Ez az átalakulás azt igazolta és igazolja napjaikban is, hogy a kitermelés – hasznosítás, vizes élőhely alakítás kifejezetten pozitív hatással van a területre, a környezetre, nemhogy csökkenti, sokkal inkább növeli annak értékeit.

Dr. Ágh Pál hozzátette, ugyanakkor a bányászat felhagyását követően túlzott taglétszámmal jöttek létre a horgászegyesületek a kialakult tavaknál. A betelepített növényevő halfajok, illetve a túltelepítés miatt is sérülhet az újjáformálódott természetes élővilág egyensúlya. Ezért az elnökhelyettes úgy véli, inkább ezt a tevékenységet kellene szabályozni. Most egy újabb 110 hektáros tófelületet, területet adnak át magángazdálkodásba Pötrétén. Ezeken a vízfelületeken szükséges a természetvédelem fokozódó figyelme a továbbhasznosítás és védelem vonatkozásában, hangsúlyozta.

Ezen, a leadásra kerülő terület negyven hektárján egy tanulmányt is készítenek, melyben azt vizsgálják, hogy a kitermelést követő immár tizenöt éves nyugalmi időszakban hogyan formálódott, miként rekultiválta önmagát a természet a különféle állat- és növényfajok természetes betelepülésével. (Ő fogja össze a kutatást, melyben a szakterületek munkatársai vesznek részt.)

A tanulmánnyal iránymutatást kívánnak adni arra vonatkozóan, hogy a tőzegbányászatot követő nyugalmi időszak milyen kedvező változásokat produkál a természetnek visszaadott területeken. Azt szeretnénk elérni, hogy a tanulmányban foglaltakat a természetvédelem is figyelembe venné, ezáltal valamilyen egyeség alakulhatna ki a természetvédelem és a bányászat között, hangsúlyozta dr. Ágh Pál.