Páratlan értékeikre építkeznek Egerváron

Gazdaságfejlesztés – Passzívházak – Élőhely-rekonstrukció

Gazdaságfejlesztés

– 2006-ban az új kép­vi­se­lő-tes­tü­let fel­ál­lí­tá­sát kö­ve­tő­en el­kezd­tünk azon gon­dol­kod­ni, hogy meg­lé­vő adott­sá­ga­in­kat és le­he­tő­sé­ge­in­ket mi­ként for­dít­suk a kö­zel ezer­egy­száz la­ko­sú te­le­pü­lé­sünk ja­vá­ra – kezd­te a be­szél­ge­tést Németh-Gotthárd Jó­zsef, Egervár pol­gár­mes­te­re. – Je­len­leg a la­kos­ság nagy több­sé­ge Za­la­eger­sze­gen ta­lál mun­kát, pe­dig ko­ráb­ban há­rom nagyobb cég is mű­kö­dött mun­ka­he­lye­ket biz­to­sít­va.

Tény, hogy ke­vés és kö­ze­pes mi­nő­sé­gű­ek me­ző­gaz­da­sá­gi te­rü­le­te­ink, er­de­in­ket a Zalaerdő ke­ze­li, rét­je­ink hasz­no­sí­tá­sát pe­dig a ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let mi­nő­sí­té­se kor­lá­toz­za. Mind­ezek el­le­né­re, úgy ítél­tük meg hely­ze­tün­ket, hogy te­le­pü­lé­sünk gaz­da­sá­gi­lag fej­leszt­he­tő, mi­vel a 74-es fő­út men­tén fek­szik. Mun­ka­he­lyek te­rem­té­se ér­de­ké­ben je­len­leg több vál­lal­ko­zás­sal is elő­re­ha­la­dott tár­gya­lá­so­kat foly­ta­tunk; vár­ha­tó­an a jö­vő év­ben több mint tíz­hek­tá­ros ipa­ri és gaz­da­sá­gi öve­ze­tet tu­dunk ki­ala­kí­ta­ni.

PASSZÍVHÁZAK

– Vissza­tér­ve előb­bi gon­do­la­tá­ra, a kö­ze­li me­gye­szék­hely azért be­te­le­pü­lő­ket is von­zott Egervárra.
– Va­ló­ban így van. Mind­össze 5–10 perc au­tó­út­ra va­gyunk Za­la­eger­szeg­től, ami mi­att je­len­tős szám­ban köl­töz­tek ki az el­múlt évek­ben Egervárra. Az ő és sa­ját la­ko­sa­ink igé­nye­it fi­gye­lem­be vé­ve mó­do­sí­tot­tuk ren­de­zé­si ter­vün­ket; anél­kül, hogy hoz­zá­nyúl­tunk vol­na a kül­te­rü­le­tek­hez, a bel­te­rü­le­te­ken je­löl­tünk ki új épí­té­si tel­ke­ket.

Ez azt je­len­ti, hogy az el­kö­vet­ke­ző év­ti­zed­ben 150 új la­kó­te­lek ki­ala­kí­tá­sá­ra van mód. El­ső ütem­ben a Csa­li csár­da mel­lett nyi­tot­tunk új ut­cát, ahol a fő­út­ra néz­ve öt ház lé­te­sül­het, mely­ből egy már áll. Nincs még ne­ve, de a ma­gunk kö­zött Szent Er­zsé­bet­nek ne­ve­zett ut­cá­ban iga­zi „kert­vá­ros­i“ han­gu­la­tot sze­ret­nénk te­rem­te­ni.

Az át­me­nő for­ga­lom­tól men­tes bel­ső ut­cá­ban han­gu­la­tos par­kot és ját­szóte­ret ala­kí­tunk ki, a jár­dát tér­kö­vez­zük, az utat mi­nő­sé­gi aszfalt­tal lát­juk el, a lég­ká­be­le­ket pe­dig a föld alá he­lyez­zük. Te­hát az itt ki­ala­kí­tan­dó 14, mint­egy 900 négy­zet­mé­te­res összköz­mű­­ve­sített tel­ket ezek­kel a kon­dí­ci­ók­kal ér­té­ke­sít­jük majd. De hogy nem csu­pán la­kó­tel­ke­ket kí­ná­lunk, az ab­ban is meg­nyil­vá­nul, hogy a le­en­dő tu­laj­do­no­sok­nak tel­jes kö­rű szol­gál­ta­tást biz­to­sí­tunk.

Ön­kor­mány­za­tunk­kal együtt­­­mű­kö­dő szak­em­be­rek­nek és part­ne­rek­nek kö­szön­he­tő­en hi­tel­ügy­in­té­ző, ügy­véd, ter­ve­ző­mér­nök és épü­let­gé­pész is ren­del­ke­zés­re áll majd.  Mind­ez azért lé­nye­ges, mert a kor kör­nye­zet­vé­del­mi igé­nye­i­nek, egyút­tal a ve­vők el­vá­rá­sa­i­nak meg­fe­le­lő­en – passzívházakat – kí­vá­nunk épít­tet­ni, mely tech­no­ló­gi­ák al­kal­ma­zá­sa vél­he­tő­en 2016-tól uni­ós szab­vány­ként lesz elő­ír­va.

– De mi­lyen is egy passzív­ház?
– Min­de­nekelőtt ener­gia­ta­ka­ré­kos, ami az egy­re nö­vek­vő la­kos­sá­gi köz­üze­mi dí­jak ko­rá­ban rend­kí­vül elő­nyös tu­laj­don­ság. Ezért nem épül gáz­ve­ze­ték, az ener­gi­át vil­la­mos áram biz­to­sít­ja majd. De nem lesz sok a vil­lany­szám­la; az ala­csony ener­gi­á­jú ház ke­ve­set fo­gyaszt.

A passzív­ház a szük­sé­ges hő­mennyi­sé­get fő­leg a nap­su­gár­zás­ból, az elekt­ro­ni­kai be­ren­de­zé­sek hasz­ná­la­tá­ból nye­ri, és per­sze a la­kók te­vé­keny­sé­gé­ből – elég egy for­ró zu­hany és má­ris ener­gi­át ter­mel­tünk la­kó­há­zunk szá­má­ra. Az épü­let­ben egy gép biz­to­sít­ja a meg­fe­le­lő hő­mér­sék­le­tet a meg­moz­ga­tott lég­tö­meg után­fűté­sével vagy után­hűté­sével. To­váb­bi elő­nye, hogy a le­ve­gőt meg­szű­ri, ez­ál­tal sok­kal egész­sé­ge­sebb la­kó­kör­nye­zet­ben él­he­tünk. Az ér­dek­lő­dők­nek elő­adá­so­kat szer­ve­zünk majd, ahol szak­ér­tő­ket kér­dez­het­nek a té­má­ban.

A passzív­há­zak­ra egyéb­iránt egy szi­go­rú né­met mi­nő­sí­té­si rend­szert al­kal­maz­nak, ami biz­tos ga­ran­cia a mi­nő­ség­re. Bár­mely szok­vá­nyos épí­tő­anyag­ból fel­épít­he­tő. Az ára is ked­ve­ző: nem ke­rül sok­kal töb­be, mint most egy ha­gyo­má­nyos csa­lá­di ház a me­gye­szék­he­lyen.

Mi­vel a meg­úju­ló ener­gi­ák hasz­ná­la­tá­nak nö­ve­lé­sét az unió kö­ve­tel­mény­ként ír­ja elő, vár­ha­tó­an pá­lyá­za­ti for­rá­sok­ból tá­mo­gat­ni fog­ják az ilyen irá­nyú pro­jek­te­ket. Az új ut­cát a park­kal és a ját­szó­tér­rel jö­vő ta­vasszal kí­ván­juk át­ad­ni. Az utat is olyan mi­nő­ség­ben ké­szít­jük el, hogy az épít­ke­zé­sek sem fog­ják tönk­re­ten­ni. Egervár, ahol a mi­nő­ség vár – ez a szlo­ge­nünk. Er­re ga­ran­ci­át vál­lal ön­kor­mány­za­tunk, mert elé­ge­dett la­kó­kat sze­ret­nénk.

ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓ

– Kö­zel fél­mil­li­ár­dos tá­mo­ga­tást nyer­tek el a vár­kas­tély fej­lesz­té­sé­re, mely­nek kö­szön­he­tő­en Egervár – kö­zel és tá­vol – von­zó tu­risz­ti­kai cél­pont­tá vá­lik.
– A Kö­zép-Eur­ópá­ban egye­dül­ál­ló ké­ső re­ne­szánsz stí­lu­sú, több mint 700 éves vár­kas­té­lyunk a leg­na­gyobb erő­for­rá­sunk, me­lyet ez­zel a pro­jekt­tel köz­kinccsé te­he­tünk. Két év múl­va „fel­épül” az él­mény­tu­risz­ti­kai, mű­vé­sze­ti és kul­tu­rá­lis köz­pont, mely a szak­ér­tők sze­rint évi 20–30 ezer lá­to­ga­tót vonz majd.

Büsz­kék va­gyunk ar­ra, hogy te­le­pü­lé­sünk nagy­sá­gá­hoz ké­pest cso­dá­la­tos épí­té­sze­ti ér­té­kek­kel ren­del­ke­zünk. Több mint öt­száz éves az ugyan­csak Egervári Lász­ló ál­tal épí­tett gó­ti­kus temp­lo­munk, kö­zel négy­száz éves a ba­rokk is­tál­lónk, több mint ket­tő­száz éves a Szé­che­nyi-bor­pin­cénk.

– Ezek sze­rint to­váb­bi tu­risz­ti­kai fej­lesz­té­si el­kép­ze­lé­se­ik van­nak?
– A Natura 2000 ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let­hez tar­to­zó rét­je­in­ket kí­ván­juk hasz­no­sí­ta­ni, mely­nek egye­di vol­tát az ér­té­kes tő­zeg­láp ad­ja. Olyan nö­vény­vi­lág­nak ad ott­hont, amely rit­ka­ság­nak szá­mít. Ezért a Ba­la­ton-fel­vi­dé­ki Nem­ze­ti Park Igaz­ga­tó­sá­gá­val kar­ölt­ve úgy dön­töt­tünk, pá­lyá­za­tot nyúj­tunk be idén a Kör­nye­zet és Ener­gia Ope­ra­tív Prog­ram­hoz.

Pro­jek­tünk té­má­ja: élő­hely-rekonstrukció. A győrvári híd­tól a Zalaszentlőrinc kö­ze­lé­ben ta­lál­ha­tó fa­hí­dig ezek a Sár­víz-pa­tak men­ti ré­tek száz év­vel ez­előtt cso­dá­la­tos ál­lat- és nö­vény­vi­lág­gal ren­del­kez­tek. Az ál­lat­faj­ok szá­ma meg­csap­pant, vé­dett nö­vény­vi­lá­ga azon­ban szin­te érin­tet­len ma­radt. Cé­lunk az, hogy hely­re­ál­lít­suk száz–száz­öt­ven év­vel ez­előt­ti fló­rá­ját és fa­u­ná­ját, mely­nek esz­kö­ze a víz­ren­de­zés. 

A hely ér­té­ke szel­le­mi­sé­gé­ben is rej­lik. A vár­kas­tély utol­só tu­laj­do­no­sa volt Bá­ró Solymosi Lász­ló, hí­res or­ni­to­ló­gus pro­fesszor, Za­la­eger­szeg szü­löt­te. Ku­ta­tá­sa­it a Kis-Ba­la­ton­nál, a Fer­tő-tó­nál és Egerváron vé­gez­te – mert te­le­pü­lé­sünk kör­nyé­ke a két tó­hoz ha­son­ló­an gaz­dag vi­zes élő­hely­nek szá­mí­tott.

Egervár a 12-13. szá­zad­ban vá­sár­jog­gal ren­del­ke­ző me­ző­vá­ros volt, ahol az Ár­pád-kor­tól kezd­ve a tö­rök dú­lá­sig lá­bon haj­tot­ták át a szür­ke mar­há­kat az észak-olasz pi­a­cok­ra. En­nek okán le­gel­te­tő ál­lat­tar­tást is meg­ho­no­sí­tunk. Ahogy em­lí­tet­tem, minden­nek a kul­csa a pa­tak­völgy víz­ren­de­zé­se, mely so­rán víz­vissza­tar­tó mű­tárgy épül meg Zalaszentlőrincen. A fél­mil­li­ár­dos pro­jekt ma­gá­val von­ja Gősfa, Vasboldogasszony, Zalaszent­lőrinc és Egervár csa­pa­dék­víz-el­ve­ze­té­sé­nek korszerűsítését is.

FALUFEJLESZTÉS

– A nagy­pro­jek­tek mel­lett ju­tott ener­gia „ha­gyo­má­nyos“ fej­lesz­té­sek­re is.
– Az él­he­tő te­le­pü­lé­si kör­nye­zet meg­te­rem­té­se ugyan­csak fon­tos cé­lunk. Ál­ta­lá­nos is­ko­lánk­ban idén több mint 25 mil­lió fo­rin­tos be­ru­há­zást haj­tot­tunk vég­re pá­lyá­za­ti tá­mo­ga­tás se­gít­sé­gé­vel, le­cse­rél­tük a nyí­lás­zá­ró­kat, fa­ap­rítékkal üze­me­lő ka­zánt sze­rel­tünk be, és fel­újí­tot­tuk a vi­zes­blok­ko­kat. Meg­újul­tak egész­ség­ügyi in­téz­mé­nye­ink, és megkezd­tük jár­dá­ink felújítását is az el­múlt négy év­ben.

A szol­gál­ta­tá­sok egy hely­re te­le­pí­té­se ér­de­ké­ben ön­kor­mány­za­tunk meg­vá­sá­rol­t egy volt iro­da­há­zat, mely­nek fel­újí­tá­sá­ra egy bí­ró­sá­gi ha­tá­ro­zat csú­szá­sa mi­att pá­lyá­za­tunk nem ka­pott tá­mo­ga­tást az in­teg­rált kö­zös­sé­gi szol­gál­ta­tó tér ki­ala­kí­tá­sá­ra. Mind­azo­nál­tal a leg­több pon­tot sze­rez­te meg a beadott projektek kö­zött, ezért új­ra pá­lyá­zunk majd. Ha meg­va­ló­sul, ide köl­töz­tet­jük az or­vo­si, fog­or­vo­si, vé­dő­női ren­de­lő­ket, emel­lett pos­ta, könyv­tár és iro­dák is he­lyet kap­nak ben­ne.

A fő kü­lön­le­ges­sé­ge pe­dig az lesz, hogy ez az épü­let is passzív­ház­ként funk­cionál majd.
Összes­sé­gé­ben úgy fej­lesz­tet­ték a fa­lut, hogy nem a gomb­hoz ke­res­tek ka­bá­tot, ha­nem a meg­lé­vő erő­for­rá­sa­ik­hoz igé­nyel­tek pá­lyá­za­ti for­rá­so­kat együtt­mű­kö­dő part­ne­re­ik­kel. Szem­lé­le­tük­nek kö­szön­he­tő­en az el­múlt négy év­ben egya­ránt nö­ve­ke­dett az ön­kor­mány­zat in­gó-, in­gat­lan- és szám­la­va­gyo­na, amely ko­moly biz­to­sí­ték ar­ra, hogy meg­va­ló­sít­has­sák te­le­pü­lés­fej­lesz­té­si ter­ve­i­ket az el­kö­vet­ke­zők­ben. Mind­eh­hez a vá­lasz­tók bi­zal­mát re­mé­lik – mond­ta Németh-Gotthárd Jó­zsef.