Megszépült a művelődési ház Hahóton

Integrált közösségi szolgáltató tér fejlesztése

Szabó Zsolt polgármester vezetett körbe bennünket a pályázatból adódóan integrált közösségi szolgáltató térnek is nevezett művelődési házban, ahol megtekintettük az új bútorokkal, eszközökkel felszerelt helyiségeket.
– Azt nem tudom, hogy én lennék a legfiatalabb polgármester a megyében, de az biztos, hogy a fiatalabbak közé tartozom – mondja érdeklődésünkre a 28 éves településvezető, akit elöljáróban pályafutása felöl kérdeztünk.

– A főiskola elvégzését követően 2006-ban kerültem a hahóti polgármesteri hivatalhoz. A munkaügyi központ segítette elhelyezkedésemet, melynek munkatapasztalat-szerzés volt a célja. Így töltöttem el az első évet, miközben pályázatírással, majd közművelődés szervezésével és az e-pont vezetésével foglalkoztam.

2010 januárjától a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségen dolgoztam kistérségi koordinátorként. Mivel többen biztattak, s magam is éreztem az elhívatottságot, ezért indultam el az önkormányzati választásokon. A két polgármesterjelölt közül nekem szavazott bizalmat a település lakossága, amit ezúton is köszönök.

– Ezek szerint már volt némi tapasztalata a polgármesteri munkáról. Milyen volt „élesben” megismerni a feladatkört?
– Immár a költségvetésbe is belelátva, szembesültem a sokszor hallott kifejezéssel, miszerint: nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok. A közelmúltban a települési önkormányzatok szövetségének rendezvényén voltam, ahol szinte minden településvezető panaszkodott a finanszírozási gondok miatt. Sokan az új önhikiben látják a reményt, reméljük, hogy elegendő lesz az a 31 milliárd forint, amit az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatására elkülönítettek a központi költségvetésben. Kérdéses továbbá az is, hogy azok a települések, ahol iparűzési adót szednek, pályázhatnak-e önhikire.

Képviselő-testületünkbe több új tag is bekerült, akik most megtapasztalhatták, hogy milyen sokrétű feladat az önkormányzat költségvetésének megalkotása. A takarékos gazdálkodást szem előtt tartva határoztuk meg a költségvetés főösszegét, amit a 2010-es 200 millió helyett idén 150–160 millió között állapítottunk meg. Ebből is látszik, hogy igencsak meghúztuk a nadrágszíjat.

– Mindeközben egy beruházást is megvalósítottak. S ha jól tudom, már el is számoltak vele.
– Önkormányzatunk még az elmúlt ciklusban pályázott a művelődési ház felújítására. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyes intézkedésén elnyert 33,6 millió forint támogatás az intézmény integrált közösségi szolgáltató térré átalakítását szolgálta. Önrészként ennek az összegnek az áfáját kellett biztosítania önkormányzatunknak.

Először a címet nyertük el, majd 2009 októberében nyújtottuk be a pályázatot a második körre, melynek pozitív eredményéről 2010 áprilisában értesítettek bennünket. Ősszel kezdődött a kivitelezés, mely során kívül-belül megújult az épület. A munkák december 31-ére fejeződtek be, a kifizetési kérelmet idén január 31-én adtuk be. Külcsínében nagyon előnyére változott a ház, ahol a kötelezően előírt funkciók szerint alakítottuk ki a helyiségeket. A pályázat eszközbeszerzést – bútorok, számítógép, csocsó stb. – is lehetővé tett.

A kiírás fontos célja a helyben elérhető alapszolgáltatások körének bővítése volt, így többek között falugazdász, mentorhálózat, mobil jogsegély is rendelkezésre áll a lakosságnak. A támogatás csökkenő mértékben egy fő alkalmazását is segíti három éven át. Palancsa Évának, a közösségi szolgáltató tér vezetőjének egyebek mellett az is a feladata, hogy programokat, foglalkozásokat, tájékoztató előadásokat szervezzen minden korosztály számára.   

– Milyen további fejlesztési elképzeléseik vannak?
– Nagyon tetszetős a művelődési ház, megérdemli, hogy az utcafrontja is szép legyen. Az épület elé térburkolatot szeretnénk lerakni. Amikor elkészül, akkor véglegesen kihelyezzük a támogatásból vásárolt padokat és szeméttárolókat. A régi elavult buszmegállót pedig egy odaillőbbre cserélnénk.

A további fejlesztési terveinket összevetve a gazdasági helyzettel, úgy vélem, egyelőre a realitás talaján kell maradnunk, pedig igencsak ráférne a felújítás a sportöltözőre, az óvodára és a ravatalozóra. Ezek a beruházások azonban önkormányzati költségvetésből nem valósíthatók meg, az önerő biztosítása miatt pályázni nem könnyű, ráadásul sportcélokat nem is támogat az unió. Ha lenne rá módunk, rendbe tennénk a parkot, és a gyerekeknek játszóteret létesítenénk.

S ha már minden épületünk megszépült, következhetne az önkormányzat épületének felújítása, energetikai korszerűsítése. Egy településen az utak, járdák rendbetételére mindig van igény, éppen csak pénz nincs rá. Nálunk feladat lenne még a belterületi vízrendezés, melyre kétszer pályáztunk sikertelenül. A tervek elkészítésére 2,5 millió forintot fordítottunk, ezért jó lenne nyerni egy olyan pályázaton, amely kevés önerőt igényelne.

Az előző önkormányzati ciklusban is sokáig csak reménykedtek egyes beruházások megvalósításában, aztán mégis valóra vált a tűzoltószertár, a szolgáltató ház felújítása, és pozitív elbírálást kapott a művelődési ház projektje. Ennek alapján minden remény megvan arra, hogy a jelenlegi ciklus végén a sportöltöző, az óvoda vagy a ravatalozó rekonstrukciójáról számolhatnak be – hangsúlyozta végül Szabó Zsolt.