Nem tett jót a csapadékos időjárás

A 2010-es mezőgazdasági évad értékelése Pintér Sándorral

–  Tavasszal azonban már éreztük, hogy valami nincs rendben az időjárással, hiszen horrorisztikus fotókat láthattunk a hírekben a borsodi árvizekről, belvizekről. Akkor még távoli szemlélői voltunk a szomorú eseményeknek, és természetesen együtt éreztünk az ott élő emberekkel és gazdákkal – mondja Pintér Sándor, a Zalagrár Kft. ügyvezetője, akit a 2010-es mezőgazdasági évad értékelésére kértünk. – A csapadékos telet csapadékos tavasz és nyár követte Zalában is, így augusztus közepétől már itt is egyre több területet borított el belvíz akadályozva az aratást és az azt követő munkákat.

Zalaistvánd, Pakod és Dötk térségében háromszor öntött ki a Zala, ami a mi szántóföldjeinket is érintette, de szerencsére csak a szóját. Mintegy nyolchektáros területet csak egy jó hónappal később tudtunk betakarítani; akkor is úgy, hogy a kombájn – talajszerkezeti károkat okozva – mély nyomokat hagyott a földben. A sok csapadék és a belvíz károkozását az őszi vetések során is megtapasztaltuk, hiszen több táblán is ki kellett hagyni területeket.

Az összes művelt területhez képest ugyan elenyésző a mennyisége, a terméskiesés azonban nemcsak szemünknek és lelküknek, de a jövő évi büdzsénknek is ártalmas. A gyakori esőzés miatt szinte úgy kellett „elcsenni“ azokat a napokat, melyeken dolgozni tudtunk. S hiába a korszerű géppark, egy nap az csak egy nap az elvégezendő munkát tekintve.

– Növénykultúránként milyen eredményeket hozott az idei esztendő?
– 2009-ben a gyümölcstermesztésünk nem hozott eredményt, így abban bíztunk, hogy az idei esztendő jobb lesz. Ez a várakozás a meggynél kedvezően alakult, hiszen az előző évhez képest hasonló mennyiségű termést magasabb áron tudtuk értékesíteni külföldön. Ezt az őszi árpa betakarítása követte 290 hektáron. A termésátlag 5,7 tonna volt hektáronként, ami átlagos eredménynek számít. Értékesítése azonban várakozáson alulira sikeredett.

Mivel búzát, repcét tárolunk a nyáron, gyorsan el kellett adnunk a raktárkapacitás szűkössége miatt. Tonnánként 26 ezer forintért adtuk el, ami nem volt szerencsés döntés a tekintetben, hogy jelenleg 47 ezer forint az ára. Sajnos, ezt előre nem lehetett látni. Egyrészt információhiányban szenvedünk, vagy ha vannak is információink a felvásárlási árakat tekintve, azok többnyire megtévesztőek. Másfelől azt szoktam mondani, hogy a lusta, kiváró gazdának sok esetben szerencséje van, hát most is ez történt.  

Országosan is kellemetlen meglepetést okozott a repce, mert jócskán elmaradt a megszokott hozamtól. Mi 3,1 tonnát tudtunk átlagban betakarítani hektáronként, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb termésátlaga volt. A felvásárlási ára először nagyon alacsony volt, majd 85 ezer forinton állapodott meg, amiért mi is értékesítettük. A repce esetében is jobb lett volna kivárni, mert jelenleg hektáronként 102 ezer forint a tőzsdei ára.

– A búza esetében fuzáriummal riogattak.
– Valóban, a megtévesztő hírek egyaránt borzolták a termelők, kereskedők idegeit, amelynek az lett a vége, hogy a külföldi vevők toxinvizsgálatokat kértek, még mielőtt bármi ajánlatot tettek volna. A gazdák szinte mindegyike elvégezte a harmadik vegyszeres kezelést is a betakarítás előtt, ami felesleges volt, mint ahogy kiderült. Értékesítése viszonylag jól sikerült, 44 ezer forintot adtak érte tonnánként, de ha várunk, többet kaphattunk volna érte. Úgy tűnik, ez az év már csak így alakult.

Mindazonáltal a kukoricával szerencsésebbek lehetünk, mert tavaly is kevés termett, és idén sem várható olyan mennyiség, ami jövőre elegendő lesz. Ebből adódóan Európa-szerte készletcsökkenés várható, melynek kedvező hatása megmutatkozik a tőzsdei árban, ami jelenleg 47 ezer 5 száz forint. Úgy vélem, ennél magasabb is lesz az ára, érdemes kivárnunk. A sok csapadék miatt Zalában és országosan is ingadozó terméshozam várható. Mi hektáronként 8,5 - 9 tonnát várunk.

– Idén termesztettek először szóját. Hogy sikerült?
– Annyi csapadék esett, hogy a kelést követően egy kicsit megijedtünk. De aztán mindent megadtunk neki, hogy fejlődjön, melynek következtében hektáronként 3,1 tonna termésátlagot értünk el. Mivel elfogadható áron tudtuk eladni, 210 hektárra növeljük területét 2011-ben..

Az előző évhez képest magasabb árszinten – kilónként száz forintért – adtuk el idén ősszel az étkezési almát, ami azonban nincs árérték-arányban az ipari alma 40 forintos árával. Idén kevesebb alma termett Európa-szerte, ami biztató a jövő évi jobb értékesítésre nézve. Annyi körténk termett idén, mint tavaly. Minőségével és árával is elégedettek vagyunk; az egyik fajtát még novemberben, míg a másikat jövőre értékesítjük.

– A sok csapadék az őszi vetést is befolyásolta.
– Nálunk a szántás nélküli talaj-előkészítés a szokásos technológiai eljárás az őszi vetések előtt, idén viszont szántanunk kellett. Ez nem csak plusz kiadást jelentett, de attól is tartok, hogy az esős időjárás okozta probléma rányomja bélyegét a jövő év eredményességére.

Ez már most látszik, ugyanis a 405 hektáron elvetett repce elmarad a fejlődésben, és már csak a jövő tavaszban bízhatunk, hogy összeszedi magát. De mivel az unióban is kevesebb termés várható jövőre, így nagyon jó ára lehet. Megfelelően fejlődik az őszi árpa a 320 hektáron, a búza, melyből 607 hektáron vetettünk, és még hatvanon szeretnénk. Úgy vélem, a búzából is az előbb említett körülmények között kevesebb lesz jövőre, ami a felvásárlási árát viszont felnyomja.

– Áprilisban pályázatot nyújtottak be a gyümölcsösben új fajták, valamint  jégháló telepítésére. 
– Igen, de a mai napig semmilyen információt, értesítést nem kaptunk róla. Ha most kirakhatnánk a jéghálót, akkor jövőre el tudnánk ültetni az új telepítéseket. A szakma már többször kérte, hogy a tavasszal megjelenő pályázati kiírásokat már előző év decemberében hozzák nyilvánosságra, hogy időben fel lehessen készülnünk. A nemzeti földalapú támogatás ügyében sem történt előrelépés.

A magyar agráriumnak pedig szüksége lenne rá, hiszen így kizárólag uniós forrásból zárkózhatunk fel a többi tagország támogatási szintjére 2013-ra, amikor is várhatóan megváltozik az egész uniós támogatási rendszer. Ha előbb kaphatnánk meg a nemzeti részt, előbb érnénk el azt a szintet, ami javunkat szolgálná. Közös érdek ugyanis a magyar agrárium teljesítményének növelése – hangsúlyozta Pintér Sándor.