Kitörési pont lehetne az agrárium

A jó minőségű hazai termékekért

– A vissza­esés egyik oka az, hogy a ma­gyar gaz­dák a mai na­pig csak a tö­re­dé­két kap­ják az uni­ós tá­mo­ga­tá­sok­nak a ré­gi tag­ál­lam­ok ter­me­lő­i­hez ké­pest. Eb­ben nagy el­lent­mon­dást lá­tok, hi­szen ha egyen­lő jo­gú tag­jai va­gyunk az uni­ó­nak, ak­kor a ma­gyar me­ző­gaz­da­sá­gi ter­me­lő­ket is meg­il­let­né az egyen­lő bá­nás­mód – mond­ja Tóth Gé­za ok­le­ve­les ag­rár­mér­nök, a Tóth-95 Ke­res­ke­del­mi és Köny­ve­lő Kft. ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­ja, akit a ma­gyar agrárium hely­ze­té­ről kér­dez­tük.

– Az uni­ó­ban a ter­me­lő­ket az­zal is se­gí­tik, hogy bi­zo­nyos alap­ve­tő élel­mi­sze­rek áfá­ját csök­ken­tet­ték. Ma­gya­ror­szá­gon még mind­ig sok élel­mi­szer­nek il­let­ve élel­mi­szer-alap­anyag­nak 25 szá­za­lé­kos az áfá­ja. Mind­ez nagy­ban meg­ne­he­zí­ti a ma­gyar ter­mé­kek itt­ho­ni ér­té­ke­sí­té­sét, hi­szen az uni­ós tag­ál­lam­ok­ból ol­csób­ban sze­rez­he­tők be az áruk, le­gyen szó alap­anyag­ok­ról vagy kész­ter­mé­kek­ről. Emi­att úgy vé­lem, je­len­tős vál­to­zá­sok­ra van szük­ség an­nak ér­de­ké­ben, hogy a ha­zai me­ző­gaz­da­ság ver­seny­ké­pes­sé­gét nö­vel­hes­sük, s pár­hu­za­mo­san a vi­dék el­sze­gé­nye­dé­sét meg­aka­dá­lyoz­zuk.

Tóth Gé­za úgy vé­li, mind­eh­hez hely­re kel­le­ne ál­lí­ta­ni Ma­gya­ror­szá­gon az ál­lat­te­nyész­tés és a nö­vény­ter­mesz­tés egyen­sú­lyát. Ki­szol­gál­ta­tott­sá­got szül ugya­nis az, hogy a több­let ga­bo­nát csak a kül­föl­di pi­a­co­kon le­het ér­té­ke­sí­te­ni, ahe­lyett, hogy a ha­zai ál­lat­te­nyész­tés igé­nye­it elé­gí­te­né ki. Ezért el­en­ged­he­tet­len egy erős ál­lat­te­nyész­té­si ága­zat ki­ala­kí­tá­sa, amely ha­zánk la­kos­sá­gá­nak jó mi­nő­sé­gű hús- és tej­ter­mé­kek­kel tör­té­nő el­lá­tá­sát is biz­to­sí­ta­ná.

Sőt, mind­ez meg­nyug­ta­tó­an ren­dez­né az élel­mi­szer-biz­ton­ság kér­dé­sét is. Az ag­rár­ipar ki­egyen­sú­lyo­zott ter­me­lés­nö­ve­ke­dé­se emel­lett elő­se­gí­te­né a fog­lal­koz­ta­tás emel­ke­dé­sét vi­dé­ken, ez­ál­tal a vi­dé­ken élők élet­mi­nő­sé­gé­nek ja­ví­tá­sát. Eh­hez azon­ban vál­toz­tat­ni kel­le­ne az itt­ho­ni sza­bá­lyo­zá­son.

– Pél­dá­nak oká­ért, egy oszt­rák gaz­da tart­hat te­he­net a fa­lu­ban, míg itt­hon az ál­lat­tar­tá­si ren­de­let­tel a fa­lun kí­vül he­lyez­ték a jó­szá­go­kat. Má­ra el­ju­tot­tunk odá­ig, hogy a ma­gyar fal­vak­ban nincs te­hén, disz­nó, de már ba­rom­fi sem. Mi­vel ezen a ren­de­le­ten nem vál­toz­tat­tak, ak­kor a kis­ter­me­lői ren­de­let mó­do­sí­tá­sá­val – mely a kis­ter­me­lői élel­mi­szer-elő­ál­lí­tás és -ér­té­ke­sí­tés könnyí­té­sét szol­gál­ja a jog­al­ko­tók szán­dé­ka sze­rint – ho­gyan ér­he­tünk cél­ba.

Az ál­lat­te­nyész­tés nagy­üze­mi be­in­dí­tá­sát ugyan­csak ne­he­zí­ti a je­len­le­gi sza­bá­lyo­zás. Olyan ko­moly ha­tó­sá­gi elő­írá­sok­nak, egye­bek mel­lett kör­nye­zet­vé­del­mi sza­bá­lyok­nak kell itt­hon meg­fe­lel­ni, ame­lyek má­sutt nin­cse­nek, és ame­lyek szin­te le­he­tet­len­né te­szik a tisz­tes­sé­ges nye­re­ség el­éré­sét. Egy gaz­da nem tud fej­lőd­ni, ha csak az ön­költ­ség­ét tud­ja ki­ter­mel­ni.

Tóth Gé­za sze­rint a je­len­le­gi pá­lyá­za­ti rend­szer sem se­gí­ti a ma­gyar agrárium fej­lő­dé­sét. Mint mond­ja, nem­csak hogy ne­héz el­nyer­ni egy-egy pá­lyá­za­tot, de meg­va­ló­sí­ta­ni sem könnyű az utó­fi­nan­szí­ro­zás mi­att. A pénz­in­té­ze­tek ugya­nis ne­he­zen ad­nak hi­telt, az ön­erőt pe­dig egyál­ta­lán nem fi­nan­szí­roz­zák. A ma­gyar agrá­riumnak ugyan­ak­kor nagy szük­sé­ge len­ne lik­vi­di­tást meg­őr­ző, hosszú le­já­ra­tú, ked­vez­mé­nyes ka­ma­to­zá­sú hi­tel­le­he­tő­sé­gek­re, me­lyek va­ló­ban be­töl­te­nék sze­re­pü­ket a ter­me­lés élén­kí­té­sé­ben.

Össze­fog­lal­va, a ma­gyar agrárium ak­kor fog­lal­hat­ná el az őt meg­il­le­tő he­lyet, ha mi­nél ma­ga­sabb feldolgozottságú és mi­nél jobb mi­nő­sé­gű ter­mé­ke­ket tud­na elő­ál­lí­ta­ni mind a nö­vény­ter­mesz­tés, mind pe­dig az ál­lat­te­nyész­tés te­rén.