Világhírű lenne

Manninger Jenő és Czoma László a projektről

Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, a tanács tagja az ülés után közölte: a kormány több mint két év alatt nem hozott döntést a Festetics-örökség támogatásáról, hanem visszaküldte átdolgozásra a projektgazdának, azzal az indokkal, hogy az iszlám, illetve keleti múzeum létesítését ebben a programban nem támogatja. A megyegyűlés elnöke hozzátette azt is, hogy a projektgazda a korábbi kérések ellenére a mai napig nem dolgozta át a dokumentumokat.

A fejlesztési tanács most úgy döntött, hogy amennyiben a kastély november közepéig benyújtja az Amazon szálloda és a lóváltó fogadóállomás felújítását tartalmazó terveket, akkor legalább ezeknek az épületeknek a felújítását támogatják 650 millió forinttal, az egyébként mintegy másfél milliárdos teljes beruházásból. A többi pénzt térségi turisztikai pályázatokra csoportosítják át. Manninger Jenő közölte azt is, sajnálja, hogy a kastély, és az irányító hatóság két év alatt nem tudott megegyezni.

Czoma László kastélyigazgató  véleményét is kértük, aki elmondta: egyrészről örül a támogatásra vonatkozó döntésnek, másrészt viszont nem érti az abban foglaltakat, mert az irányító hatóság kérésére háromszor is átdolgozták az eredeti terveket.

Az előzményekkel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a kastély 2007-ben nyújtotta be a 225 millió forintos önerővel együtt másfél milliárdra rúgó, három elemből álló beruházás terveit. A bíráló bizottság kérésére tovább dolgoztak rajta, majd ezután még két alkalommal volt a kormány előtt. Czoma László szerint ígéretesnek tartották a projektet, de legutóbb például azt kérték, hogy szerezzenek támogatói nyilatkozatokat, amivel alá tudják támasztani a projekt szükségességét.

A kastély igazgatója elmondta, hogy ez meg is történt: a külügyi államtitkár és olyan hazai és nemzetközi szervek nyilatkozatát is mellékelték, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a pályázat elbírálásánál. „Ha hibáztam valahol, hát talán abban, hogy az oktatási és kulturális tárcától nem kértem ajánlást, de az ő támogatásuk annyira természetes volt, hogy erre nem is gondoltam” – mondta a Czoma László.

Hozzátette ugyanakkor, hogy véleménye szerint a projektet megvizsgálók nem mélyedtek el eléggé az anyagban, mert például olyan kifogásokat említettek, hogy mit keres egy barokk kastélyban egy török múzeum, holott Keszthely nem tartozott a török hódoltság alá.  Az igazgató hozzátette: kezdetben szűkítetten, iszlám művészeti múzeumra adták be a pályázatot, de mivel így a keszthelyi elöljáróságoknál is „kiverte a biztosítékot”, átdolgozták Keleti Művészetek Házává, ahol nem csak az iszlám közösség alkotásait, hanem India, Kína, Japán és Mongólia páratlan kincseit is bemutatnák.

A kastély vezetője hangsúlyozta azt is, hogy nem adja fel a küzdelmet, hiszen nem csak ő, hanem az ország sem engedheti meg magának, hogy egy – a kiállítási tárgyakra vonatkozó ígéretek alapján – tízmilliárdos ajándékot visszautasítson. „Mi nem szakrális kiállítást, hanem a tőlünk keletre élő népek művészetét állítjuk ki, és ezzel a gesztussal tartozunk nekik. A leendő Keleti Művészetek Háza pedig nem csak Európában, de szinte az egész világon egyedülálló lehetne” – zárta a beszélgetést Czoma László.