Tárlatok a kultúra napján

Arcképek, tájak, fotók a kínálatban

Az ünnep alkalmából nyílt emlékkiállításra a Pozsonyi Magyar Galéria anyagából érkezett egy válogatásgyűjtemény, mely Esterházy János életének pillanatait mutatja be a festészet és a grafika eszközeivel. Ezzel párhuzamosan, az iskola aulájában „Kultúrtörténetünk nagyjainak arcképcsarnoka” címmel egy másik tárlatot is megtekinthettek az érdeklődők. Mindazon jeles személyiségek képmása a paravánokra került, akik az elmúlt évszázadokban kiemelkedőt alkottak a nyelvészet, költészet, zene, festészet, sport vagy tudomány terén.
A rendezvényen Balaicz Zoltán alpolgármester köszöntötte a megjelenteket.

Mint mondta, a mai Szlovákia területén (Nyitraújlakon) született Estreházy élete tipikus magyar kisebbségi sors volt. Az első bécsi döntés után Kassa képviselőjeként sokakat meglepve Szlovákiában maradt. 1944-ben rengeteg cseh, lengyel, zsidó és szlovák embernek segített a szökésben, emiatt üldözték a nácik. Később sem volt nyugta, hiszen a sztálinista államrendőrség kezére került, majd a gulágra hurcolták.

Miután Szibériából hazatért, háborús bűnösként előbb halálra, majd életfogytiglani büntetésre ítélték. 1957-ben rabságban hunyt el egy morvaországi börtönkórházban. Helytállása, embersége ellenére még mindig nem történt meg Szlovákiában a rehabilitációja. Az alpolgármester szerint fontos, hogy a gyerekek megismerkedjenek a hasonló sorsokkal, a magyar történelemmel és a határokon átnyúló értékekkel. Ezért is örömteli a kormány „Határtalanul” programja, mely lehetővé teszi, hogy a fiatalok eljussanak országhatárokon túli, magyarlakta területekre.

A kiállítást Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség szervezeti titkára nyitotta meg, majd a helyi civilek nevében Paál István, a Nemzeti Szövetség elnöke mondott köszöntőt. Mint elhangzott: a szervezetek tagjai célul tűzték ki, hogy a két kiállítás minél több oktatási intézménybe eljusson, megismertetve a diákokat nemzeti nagyjaink életével és munkásságával.
Délután a Keresztury ÁMK Gönczi Galériájában folytatódott a kultúra napi program, Gerzson Pál Munkácsy-díjas festőművész, érdemes művész emlékkiállításával.

A 2008 tavaszán elhunyt festő a héten lenne 80 esztendős, ennek apropója a mostani tárlat. Gerzson Pálnak, azonkívül, hogy 2000-ben volt már kiállítása Zalaegerszegen, más kötődése is van a városhoz: másod-unokatestvére ugyanis Keresztury Dezső költő, akadémikusnak. Emiatt a Keresztury-ház vezetője és a tudós nevét viselő emlékbizottság alapítója, Nyakasné Thúry Klára többször is járt Gerzson szigligeti műhelyében. Ott készítette azokat a felvételeket, melyekből egy 16 perces kisfilmet állított össze a művész emlékére.

A kiállításmegnyitón Gyutai Csaba polgármester köszöntötte az érdeklődőket, valamint Gerzson Pál özvegyét és leányait. Mint mondta: ahogy Egry József a Badacsony, úgy Gerzson Pál Szigliget festője volt. Nem véletlen, hogy a két alkotó jó barátságban volt egymással, bár stílusuk és technikájuk különbözött. Gerzson realisztikus művésznek indult, ám később a geometriai motívumokból építkező kompozíciók és tájképek váltak uralkodóvá művészetében. A ‘60-as évektől pedig kubisztikus képépítés jellemzi.

A tárlatot megnyitó Arnóti András festőművész, művészeti író szerint az 1931. január 25-én Hirden született festő teljesítette szülőfaluja nevének jelentését: hírt vitt, üzenetet közvetített. Az volt a dolga, hogy elmondjon valamit; ég és föld között teremtve kapcsolatot. Valóban a szigligeti táj – melynek hajlékony vonulatai az asszonyt idézik – volt ihletője.

Ha azonban Gerzsonról beszélünk, muszáj szót ejtenünk a borról is. A jó borról. A festő másik kedvenc helye ugyanis Villány volt, mely szintén hatott műveire. Arnóti úgy érzi, hogy egy összerendezett, organikus világ jelenik meg Gerzson Pál képein, ahol mindennek van értelme, s a művész életére is ez volt jellemző.
(A tárlat február 12-ig várja az érdeklődőket.)

Pénteken este a Hevesi Sándor Színházban került sor az I. Zalaegerszegi Sajtófotó-kiállításra, ahol öt helyi fotós – Katona Tibor, Ohr Tibor, Pezzetta Umberto (Zalai Hírlap), Seres Péter (zalaegerszeg.hu, zalaegerszegi polgármesteri hivatal) és Varga György (MTI) – tárta a közönség elé gondosan válogatott és felnagyított képeit. A közel száz fotó a város 2010-es főbb eseményeibe enged bepillantást, kiegészítve (feloldva) a „kötelező kattintásokat” jó néhány hangulatképpel, vagy éppen szociofotóval.
(A kiállítás február 21-ig látogatható.)