Féltik az állásukat

Munkahelyi stressz, avagy pszichoterror

A fokozott mértékű munkahelyi stressz testi-lelki egészségi problémákhoz vezethet. Van-e kiút? Egyáltalán mi védi a munkavállalót? – erről dr. Vargáné dr. Papp Évával, az OMMF Nyugat-dunántúli Munkavédelmi Felügyelőségének munkaegészségügyi igazgatóhelyettesével beszélgettünk.

A 2008. január elsejével módosított munkavédelmi törvény már szabályozza az úgynevezett pszicho-szociális kockázati tényezők felmérésének és kezelésének munkáltatói feladatait. E jogszabályi változás lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a munkáltatók mennyire figyelnek oda a munkahelyi stressz csökkentésére.

Mindez új feladatot jelent a munkavédelem területén, nemcsak nálunk, de az Európai Unióban is. A témában végzett nemzetközi és hazai felmérések egyébiránt azt mutatják, egyre többen vélik azt, hogy egészségük a munkához kapcsolódó stressz miatt kockázatnak van kitéve.

– Milyen tényezők állnak a pszichés terhelés mögött?
– A munkavégzés elégtelen körülményei, a teljesítménykényszer, a munkahely bizonytalansága, az alacsony bérezés, a rossz munkatársi kapcsolatok egyaránt okozhatnak pszichés terhelést, ami különböző szorongásos, depressziós tünetekben, mint a feszültség, idegesség, krónikus fáradtság, kimerültség érzése jelentkezik először.

A cégek ugyanakkor egyre többet követelnek dolgozóiktól, akik állásuk elvesztése miatti félelemben nem mernek nemet mondani a fokozott terhelésre. A munkavállalóra nehezedő pszichoterrornak mindez egyaránt része. A munkahelyi kockázatértékelésnek és -kezelésnek éppen emiatt valamennyi pszicho-szociális kóroki tényező felmérésére is ki kell terjednie. 

– Milyen tüntetekben, betegségekben jelentkezhet a munkavállalók leterheltsége, a srtessznek milyen egészségkárosító következményei lehetnek?
– Mint említettem, a munkahelyi stressz gyakorta pszichés kórképekben jelentkezik először. A gyakori és tartós terhelések és támadások gyomor- és bél- illetve szív- és érrendszeri tüneteket, cukorbetegséget, mozgásszervi panaszokat, izomfájdalmakat, szédülést, verejtékezést okozhatnak.

Bizonyos személyiségtípusú embereknél, akiket hajt a teljesítménykényszer, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethetnek általában ezek a panaszok. Mások, akiknél nem megfelelő a problémák, az érzelmek kifejezése, daganatos megbetegedésekre hajlamosabbak. Mindkét eredmény komoly aggodalomra ad okot, hiszen ezek a megbetegedések a vezető halálokok hazánkban.

– A stresszel való küzdelmet milyen egészségmagatartások befolyásolhatják?
– A már sokszor hangoztatott egészséges életmód; a helyes étrend, a testmozgás és a nyugodt életritmus befolyásolhatják kedvező irányba. A felpörgetett létforma és munkatempó azonban pont az ellenkezőjét hozza magával, nem beszélve a káros szenvedélyek drámai mértékű emelkedéséről. Ennek kapcsán elgondolkodtató: több felmérésből kiderült, hogy hazánkban sokkal hangsúlyosabb és többeket érintő probléma az alkoholizmus és a gyógyszerfüggőség, mint önmagában a drog.

– Mit tehetnek a munkáltatók? 
– A munkaterhelések rugalmas elosztása, tanulástámogatás, a jó vezetői stílust segítő képzések, az egyéni stresszkezelési képességek fejlesztésének támogatása, a munkavállalói káros alkohol- és drogfogyasztás megelőzése, a lelki problémákkal küzdő munkavállalók támogatása – mind-mind olyan vállalaton belül hozott intézkedés, melyet megtehetnek a munkaadók.