Együttműködés a városokkal, segítség a településeknek

Manninger Jenővel a megyei önkormányzat négy évéről

– Négy év­vel ez­előtt, a me­gyei ön­kor­mány­zat­ok vá­lasz­tá­sa előtt Ön a me­gyék lét­jo­go­sult­sá­ga mel­lett ér­velt. Bi­zo­nyí­tot­ta-e élet­ké­pes­sé­gét a me­gye­rend­szer?
– Egy­ér­tel­mű­en. Négy éve az ak­ko­ri kor­mány­zat jo­gi, en­nek si­ker­te­len­sé­ge után pénz­ügyi esz­kö­zök­kel igye­ke­zett a me­gyé­ket el­sor­vasz­ta­ni. A me­gyék azon­ban él­ni akar­tak, és élet­ben is ma­rad­tak.

– Ez azért nem volt egy­sze­rű, a me­gyei ön­kor­mány­zat­ok­nak, így a za­la­i­nak is, szi­go­rú in­téz­ke­dé­sek so­rát kel­lett meg­ten­ni.
– Rend­kí­vül fe­szes gaz­dál­ko­dást kel­lett be­ve­zet­nünk; több in­téz­ményt át kel­lett szer­vez­nünk, s olyan in­téz­mé­nyek­nél, ahol azt le­he­tett lát­ni, hogy  nincs le­he­tőség fel­újí­tás­ra, fej­lesz­tés­re, át­he­lye­zé­se­ket kel­lett vég­re­haj­ta­ni. A me­gyei ön­kor­mány­zat azon­ban min­de­nek­előtt ön­ma­gán kezd­te a spó­ro­lást: ke­ve­sebb ve­ze­tő­vel, össze­vont bi­zott­sá­gok­kal dol­goz­tunk.

– So­kat vi­ta­tott in­téz­ke­dés volt a köt­vény­ki­bo­csá­tás. Négy év táv­la­tá­ból is in­do­kolt­nak tart­ja?
– Ked­ve­ző fel­té­te­le­ket ér­tünk el s e nél­kül sem­mi­fé­le fej­lesz­tést nem tud­tunk vol­na vég­re­haj­ta­ni, ezt tud­ni kell.

– Fej­lesz­té­sek: a leg­fon­to­sabb ta­lán min­den­ki szá­má­ra a me­gyei kór­há­zé volt, de hosszú a sor. Me­lye­ket emel­né ki?
– A me­gyei kór­ház élet­ben tar­tá­sa mind­annyi­unk szív­ügye volt. Ki ne em­lé­kez­ne az egész­ség­ügy- mi­nisz­te­rek el­szo­mo­rí­tó ren­del­ke­zé­se­i­re... Tud­juk va­la­mennyi­en, mi­lyen óri­á­si küz­del­met kel­lett vív­nunk kór­há­za­in­kért. Pá­lyá­za­tok, ön­erőtá­mo­ga­tás se­gít­sé­gé­vel új pa­vi­lon­nal és he­li­kop­ter-le­szál­ló­val gya­ra­pí­tot­tuk a me­gyei kór­ház épü­le­tét, 200 mil­lió fo­rint­tal tá­mo­gat­tuk mű­szer­be­szer­zé­se­it.

Eze­ken felül Sár­mel­lé­ken, Szepet­neken és Zalabaksán idő­sek ott­ho­nát ad­tunk át. Fel­ső­ok­ta­tá­si pá­lyá­za­tok­kal se­gí­tet­tük a to­vább­ta­nuló di­á­ko­kat, meg­ala­pí­tot­tuk a  „Zala me­gye jó ta­nu­lója, jó spor­to­ló­ja“ cí­met. Segitsé­günkkel Keszt­he­lyen fel­épült a Moz­gás Há­za, el­ké­szült egy mű­fü­ves pá­lya, tan­uszo­da épül; Len­ti­ben járóbeteg- ren­de­lő ké­szül.

Fenn­tart­juk kö­zö­sen a kö­zép­fo­kú ok­ta­tást Zala­szent­gróton, és ké­szen áll­nak a ter­vek Zala­szent­gróton és Le­tenyén tu­riz­must se­gí­tő szál­lás­he­lyek épí­té­sé­re. Vol­tak tör­vé­nyi­leg nem kö­te­le­ző, de a me­gyé­ben élők ér­de­ké­ben tett lé­pé­se­ink is, ilyen volt töb­bek kö­zött, ami­kor fel­lép­tünk az el­len, hogy a za­lai föl­de­ket  tá­vo­li mil­li­ár­do­sok­nak ér­té­ke­sít­sék. Nincs na­gyobb öröm an­nál, mint hogy tud­juk: it­te­ni gaz­dál­ko­dók let­tek a tény­le­ges tu­laj­do­no­sok.

– A me­gyei ön­kor­mány­zat fon­tos cél­ként je­löl­te meg a kis­te­le­pü­lé­sek tá­mo­ga­tá­sát. Ho­gyan va­ló­sult ez meg?
– A te­le­pü­lé­sek szá­má­ra 25 mil­lió fo­rin­tos tá­mo­ga­tá­si ala­pot hoz­tunk lét­re az­zal a cél­lal, hogy pá­lyá­za­ti ön­ere­jük­höz tá­mo­ga­tást tud­junk nyúj­ta­ni. Többmillió fo­rin­tot for­dí­tot­tunk temp­lo­mok tá­mo­ga­tá­sá­ra, tá­mo­ga­tást ad­tunk a tu­risz­ti­kai me­nedzs­men­tek ré­szé­re.

Sok kis­te­le­pü­lés gond­ján tud­tunk se­gí­te­ni, szá­mos pá­lyá­za­tot va­ló­sít­hat­tak meg a mi se­gít­sé­günk­kel. Na­gyon fon­tos szá­munk­ra Lendva be­kap­cso­lá­sa a me­gyei ön­kor­mány­zat éle­té­be, hi­szen kul­tu­rá­li­san és egyéb szá­lak mi­att ez a vi­dék el­sza­kít­ha­tat­lan Za­lá­tól. A nem­zet­kö­zi együtt­mű­kö­dé­sek­nél tart­va: az érin­tett me­gyék köz­gyű­lé­se­i­nek el­nö­kei meg­ál­la­po­dás­ban rög­zí­tet­ték, hogy tá­mo­gat­ják és lob­biz­nak a kor­má­nyok­nál, eu­ró­pai szer­ve­ze­tek­nél, hogy meg­va­ló­sul­jon az észak-dé­li irá­nyú köz­le­ke­dé­si fo­lyo­só Ma­gya­ror­szá­got érin­tő sza­ka­sza is Szom­bat­hely–Za­la­eger­szeg–Nagy­ka­ni­zsa út­vo­na­lán.

– A kul­tú­ra, a ha­gyo­má­nyok tisz­te­le­te, élet­ben tar­tá­sa jel­lem­ző tö­rek­vé­se volt a je­len­le­gi me­gyei ön­kor­mány­zat­nak. Mit tart e té­ren a leg­na­gyobb si­ker­nek?
– Egy­ér­tel­mű­en a Za­la me­gye fenn­ál­lá­sá­nak ezer­éves év­for­du­ló­já­ra meg­szer­ve­zett, egész éven át­íve­lő prog­ram­sort, de ki­emel­ném a ma­gyar­föl­di fa­temp­lom át­adá­sát, vagy a ha­gyo­mány­te­rem­tő szán­dék­kal idén meg­ren­de­zett Szent Ador­ján Csa­lá­di Na­pot. Azt gon­do­lom, min­den, e té­ren vég­zett mun­ka, ha még­oly ki­csi is, fon­tos és szük­sé­ges, hi­szen ha­gyo­má­nya­ink to­vább­vi­te­le él­te­ti iden­ti­tás­tu­da­tun­kat, erő­sí­ti kö­tő­dé­sün­ket. E nél­kül már Za­la me­gye sem len­ne...

– Ha­ma­ro­san új össze­té­te­lű me­gyei ön­kor­mány­zat ve­ze­ti Za­lát: ok­tó­ber­ben itt is vá­lasz­tunk. Ön mit vár, mit re­mél?
– Re­mé­lem, a me­gye pol­gá­rai lát­ják, hogy ér­de­mes a Fi­desz–KDNP je­lölt­je­i­re sza­vaz­ni az ön­kor­mány­zat­ok­ban, hi­szen már bi­zo­nyí­tot­tuk, hogy igen­is kép­vi­sel­jük a me­gye te­le­pü­lé­se­i­nek ér­de­ke­it, tu­dunk és aka­runk együtt dol­goz­ni. Tisz­tel­jük a füg­get­len je­löl­te­ket, kö­zü­lük so­kat tá­mo­ga­tunk is, de tud­ni kell, hogy a ma­gát füg­get­len­nek fel­tün­te­tő sem mind­ig ga­ran­cia. Ér­de­mes most is a több­ség­re sza­vaz­ni, hi­szen a na­gyobb több­ség ha­tá­ro­zot­tabb cse­lek­vést tesz le­he­tő­vé, ahogy azt a par­la­men­ti mun­ká­ban is most lát­hat­juk.