Nemzetközi hírnév minden korszakban

125 éve született Kisfaludi Strobl

A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága által kezdeményezett tudományos ülésre a Magyar Nemzeti Galériából, a Magyar Tudományos Akadémiáról, a Budapesti Történeti Múzeumból és a kulturális tárcától is érkeztek előadók, szakértők. A konferencián – melyre a városi Díszteremben került sor – szó esett politikai emlékművekről, műkereskedelemről és művész-modell viszonyról is.

Kisfaludi a Zala vármegyei Alsórajkon született tanító családban. Az Iparművészeti Iskolában, a Mintarajziskolában, majd mint Zala megye ösztöndíjasa, Bécsben tanult. Bár 1909 óta rendszeresen részt vett kiállításokon, pályája igazából csak a két világháború között teljesedett ki.

Dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese előadásában a szobrász határon túli tevékenységére, ismertségére világított rá. Mint mondta, ehhez számba kell venni Kisfaludi külföldi kiállításait, a külföldi lapokban róla megjelent írásokat, valamint a határon túli köztéri, közintézményi, illetve magángyűjteményekben fellelhető alkotásait.

Külföldi lapban először 1911-ben említik a nevét, ezt követően hosszabb-rövidebb szünetekkel tarkítva – melynek oka főleg a háborús időszak – folyamatosan szólnak róla hírek. 1928-tól pedig az angol főváros egyik legkeresettebb portrészobrásza lett, sőt, elmondható, hogy pályájának egy szép és gazdag szakasza volt a sorozatos londoni kiutazás. Szobrai itt főleg magáncélokra készültek, csak kevés mű került közintézménybe. Ekkoriban már más európai fővárosok is kedvező kritikákat írnak róla.

Művészete, a modernizmus korszaka alatt sokak szemében elavultnak tűnt. Később pedig etikai támadások is érték, hiszen a kommunizmus évtizedei alatt is elismert, megbecsült művész volt.
Az 1946-os Felszabadulási emlékmű miatt nevezték először „a rendszer kiszolgálójának”. Később a magyar kulturális delegáció tagjaként többször is járt a Szovjetunióban.

Ő lett a szakmai kulturális kapcsolatok kiépítésének egyik központi figurája. Moszkvában mindvégig elismert művészként tekintettek rá (Bartók és Kodály- portréja Szovjetunióba került). 1969-ben, 85. születésnapját Moszkvában is megünnepelte, majd egy év múlva a magyar– szovjet kulturális kapcsolatok építéséért emlékérmet és díszoklevelet is átvehetett Moszkvában.

Kostyál szerint a politikai befolyásoltság egyáltalán nem csorbítja munkásságát. Annál is inkább, mert mind a három nagy történelmi korszakban (monarchia, két világháború közötti időszak és az 1945 utáni évtizedek) nemzetközi hírnévre tudott szert tenni. Alkotásai számos európai és amerikai városban, de még Indonéziában is fellelhetők.

Kisfaludi Strobl Zsigmond hosszú évekig volt a Képzőművészeti Főiskola tanára, munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték. 1970-ben Zalaegerszeg város díszpolgárává választották, s ezt a kitüntető címet szülőfalujától, Alsórajktól is megkapta. 1976-ban a Göcseji Múzeumban állandó tárlata, emlékkiállítása nyílt.

A magyarországi köztereken több mint 50 alkotása áll. Zalaegerszegen az Íjász (Sportcsarnok előtti tér), A kis makrancos (Kálvária-temető előtti park), a Liliom (Vizslapark), a Vénusz születése és az Ad astra (Göcseji Múzeum előtti tér), valamint A 48-as gyalogezred emlékműve (Rákóczi út, Zrínyi-gimnáziummal szemben) jegyzi nevét.