Meggondolatlanul – válogatás nélkül

A drogfogyasztásról a kábítószerügyi egyeztető fórumon

A megyeszékhelyi drogambulancia adott helyet a rendezvénynek, melyen elsőként Major Zsolt a zalaegerszegi KEF és a Zalai Bűnmegelőzési Kortárssegítő Klub képviseletében tartott előadást. Elmondta, a városi önkormányzat által biztosított önerőből és pályázati forrásokból a KEF több állandó programot szervez fiataloknak.

Ilyen a „Veszélyvágta” vagy a „No drog pont“, mely rendezvények játékos vetélkedő keretében hívják fel a fiatalok figyelmét a drogfogyasztás jogi és egészségkárosító következményeire. Az elmúlt nyolc évben összesen 7200 középiskolás kapott minderről felvilágosítást a megyében. A KEF emellett képzéseket is szervez, melyen drogügyi koordinátorok, kortárs és ifjúságsegítők vesznek részt.

Tapasztalatuk az, minél jobban terjed a kábítószer-fogyasztás, annál nagyobb a társadalom érdektelensége. Emiatt is erősíteni, mélyíteni kell a KEF-ben együttműködő intézmények kapcsolatát, hangsúlyozta.
A drogügyi szakmai fórumon először mutatkozott be a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás valamint a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény.

Vargáné Csóbor Lujza, a Zalaegerszegi Drogambulancia addiktológiai konzultánsa elmondta, betegforgalmuk jellemzően a drogfogyasztás törvényi szabályozásához igazodott az elmúlt években. Kezdetben, mikor enyhébb volt a kilátásba helyezett büntetés, a hozzájuk fordulók majdnem 90 százaléka önként jött el. Ma már más a helyzet, a nagy többség az úgynevezett elterelésre érkezik, mondhatni kötelező jelleggel, hiszen így megúszhatja a büntetést. Körülbelül 15 százalékuk önként jön, de súlyos állapotban.

Az elterelés intézménye 2003-i évi bevezetését követően 1500 fölé nőtt az éves betegforgalom, ami az utóbbi három évben ezer fő körülire csökkent. A kábítószer-fogyasztás terjedésével kapcsolatban elmondta, megdöbbentő, hogy már általános iskoláskorú klienseik is vannak, és valamilyen szert legalább egyszer kipróbált a középiskolások egyharmada. De más korosztály is érintett, a közelmúltban középkorú hölgyeket értek tetten kokainfogyasztáson.

– A nálunk megjelentek tíz százaléka kokaint, húsz százaléka amfetamint, és mintegy hetven százaléka marihuánát fogyaszt. Ez persze nem a valós képet mutatja, hiszen előfordul, hogy időként mást is kipróbálnak a kábítószer-élvezők. A marihuánát fogyasztó betegeink közel fele naponta, illetve naponta többször él a szerrel. Két-három grammot is elfogyasztanak, ami nagyon sok!

A kokain megítélésében nagyon ijesztő az a tény, hogy a fiatalok nem hisznek a szer egészségkárosító veszélyeiben. „Tök jó“, „nem okoz függőséget“ – állítják. Elszomorító az is, hogy az intravénás drogot használók egyre meggondolatlanabbak – szinte válogatás nélkül próbálják ki az anyagokat („tegnap is jó volt“), és kevésbé kerülik a közös tűhasználatot („azt hiszem, nekem bökték először“). Ezek a drogfogyasztói vélekedések anonim szűrőprogramunk során derültek ki.

A kábítószer-fogyasztás visszaszorításában a prevenciónak, a megelőzésnek kell(ene) a legnagyobb hangsúlyt adni. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, az alkalmi, egyszeri tájékoztatóknak inkább felhívó jellege van, mintsem visszavető, ezért több évre szóló drogprevenciós programokat kellene megvalósítani, hangsúlyozta végül Vargáné Csóbor Lujza.

Óvári Benita kortárs segítő kérdésre válaszolva elmondta, drogproblémával küszködő fiatal konkrétan segítséget még nem kért tőlük. A rejtőzködés van a dologban, mindazonáltal szívesen tájékoztatják minden érdeklődő diáktársukat a drogfogyasztás veszélyeiről, az igénybe vehető segítségekről, hiszen nem lehet tudni, kinek válik hasznára az információ.