A természetszerű erdőkezelésért

Zöld Zaláért Díjjal tüntették ki Feiszt Ottót

– Zalából összesen öt céget – hármat árbevétele, kettőt pedig eredménye alapján soroltak be két listára. Ez alapján a második legeredményesebb zalai cég helyezést vívtuk ki. Büszkék vagyunk rá, és a Zala Megyei Közgyűlés elismerésére még inkább. A díjjal ugyan személyemet tüntették ki, de úgy vélem, rajtam keresztül azt az erdőkezelési tevékenységet ismerték el, melyet több évtizede eredményesen végzünk.

Ebben komoly felelősségünk van, mivel az általunk kezelt 56 ezer hektár az ország legértékesebb erdőállományai közé tartozik. Tevékenységünket az MGSZH erdészeti igazgatósága felügyeli, mely példaértékűnek ítéli munkánkat. Az elért kimagasló szakmai színvonalat azonban tartani is kell, melynek egyik megnehezítője mostanában az időjárás.

– Mikor esik, mikor fúj – nem sok beleszólásuk van!
– Valóban, gondoljunk csak a közelmúltbeli kilencéves száraz időszakra. Az 1999-től 2008-ig tartó csapadékhiány és légköri aszály nagyban megnehezítette az erdőkezelést. Különösen a homokos talajon, illetve altalajon álló erdők voltak veszélyben; mindezen tények több idős bükkös pusztulását okozták Homokkomáromban, s máshol is a megyében. 

– Milyen szakmai szempontok határozzák meg az erdőkezelést?
– Az erdőnek három deklarált funkciója van. A zalai erdők zömének elsődleges rendeltetése gazdasági, a fakitermelés révén. A második funkció védelmi, azaz a környezet, a talaj és a levegő védelme, harmadik pedig a közjóléti szerep! Természetesen a gazdasági erdőnek is van védelmi és jóléti szerepe, és a társadalom számára mindhárom funkció igen fontos.

– A természetvédelem fő célpontja az erdő. Hogyan érvényesül tevékenységükben a környezet, az élővilág megóvása? 
– A fát, az erdőt, mint a termőföld értékeit az előbb említett hármas funkció szerint gondozzuk. A fakitermelés során természetközeli gazdálkodást folytatunk. Fokozatos felújító vágást végzünk például a bükkösökben, mely egy-egy erdőrészletben eltarthat akár 10–20 évig is. Ez idő alatt vágjuk ki az idős állományt, miközben az új csemeték felnövekednek. Így a flóra és fauna is folyamatosan fennmarad.

A szakma szálaló üzemmódnak nevezi azt a másik kezelési formát, mellyel az adott területen folyamatos erdőborítás érhető el. Ez az eljárás nagyon költségigényes, de egyben a legtermészetközelibb. Persze nem minden fafajnál lehet ezt alkalmazni. A gyorsan növő akácosnál és a csereseknél tarvágást kell végezni, ha fel akarjuk újítani, illetve ha más fafajtát kívánunk telepíteni a helyükre. Ez a vágásos üzemmód, mely szintén gyakori eljárás a mérsékelt égövi erdőkben, mindenütt Európában.

Tíz-tíz évre meghatározott tervek alapján végezzük az erdőkezelést, melyben a fakitermelés szezonális, októbertől márciusig tart. A megújuló energiaforrások felhasználásának az elvárásából létesítettünk Lentiben, a fűrésztelepen egy pelletüzemet, ahol a korábbi hulladék fűrészporból fűtőanyagot állítunk elő. Nagy részét Olaszországba értékesítjük, de itthon is van már kereslet iránta. A pelletfűtés rendkívül gazdaságos, ezért tervezzük cégünk nagykanizsai központjának fűtéskorszerűsítését, átállva erre a tüzelőanyagra.