Harc a kórházi fertőzések ellen

Dr. Ribiczey Pál főorvossal az infekciókontrollról

– Az egészségügyi ellátás a gyógyítás mellett veszélyekkel is járhat, ugyanis a beavatkozásoknak, mint például a katéterezéseknek, az infúzióbekötéseknek, a különféle műtéteknek, a hematológiai és az onkológiai betegek gyógyszerezésének kockázatai is vannak.

A kórházi fertőzésekkel szemben különösen veszélyeztetettek a szervátültetett és az egyéb okok miatt legyengített immunrendszerű betegek – mondja érdeklődésünkre dr. Ribiczey Pál infektológus, a megyei kórház infektológiai osztályának vezető főorvosa.

– De kockázatokkal járnak az egyéb operációk is, például a gennyes vakbélgyulladás műtétek akár 20 százalékánál is előfordulhat sebfertőzés. S ha már a megelőzés megbukott, az infekciókontrollban a gyors felismerés is nagyon fontos, hogy a fertőzött beteg mielőbb meggyógyuljon.

– Milyen egyéb okai vannak a kórházi fertőzéseknek?
– A higiénés szabályok elhanyagolása mellett a kórházi fertőzések gyakori oka, hogy a kórházi kórokozók ellenállóvá válnak a sokszori antibiotikumos kezelések miatt. Ezért az utóbbi években rendkívül elterjedtek a multirezisztens kórokozók, amelyek a hagyományos antibiotikumokra már nem reagálnak.

Ilyen például a gennykeltő stafilococcus (mely a pattanásokért is felelős), ami vérmérgezést okozhat. Ha nem ismerjük fel kellő időben, és nem adunk olyan antibiotikumot, amelyre még reagál, a beteg meg is halhat. Ilyen „ellenálló“ például a coli baktérium is, amely a szokványos antibiotikumok közel 35 százalékára érzéketlen. Azoknál a betegeknél, akiknél ez a probléma felmerülhet, tenyésztéseket végzünk annak érdekében, hogy célzott terápiát folytathassunk.

– Ezek szerint az infekciókontrollnak ezen baktériumtörzsek felkutatása is a célja?
– Igen, folyamatosan figyeljük, vizsgáljuk ezekek a kórokozókat és antibiotikum-érzékenységüket a mikrobiológiai laborban és az osztályokon. Emellett folyamatosan ellenőrizzük a kórházhigiénét, hogy a nővérek és orvosok elegendő mértékben mosnak-e kezet, továbbá vizsgáljuk, milyen okokból kaptak kórházi fertőzést a betegek, illetve megfelelő kezelésben részesültek-e. Tulajdonképpen mindez része az infekciókontrollhoz kapcsolódó tevékenységnek.

– A kórházi fertőzések milyen megbetegedéseket okozhatnak?
– Leggyakrabban húgyúti fertőzések fordulnak elő a hólyagkatéterek miatt, ezért nagyon indokolt esetben és a lehető legrövidebb ideig igyekszünk alkalmazni ezeket. Az infúziós kanülök okozta érgyulladások is igen gyakoriak, amit ha nem kezelnénk időben, akár a beteg életét veszélyeztető vérmérgezés is kialakulhat.

Emellett tüdőgyulladások, valamint műtéti sebfertőzések léphetnek fel. Gondolom, különösen hangsúlyoznom nem kell, hogy a kórházi fertőzések tekintetében az intenzív osztály a legveszélyeztetettebb, ahol sokféle eszközt (kanül, katéter, lélegeztető cső stb.) alkalmaznak a beavatkozások során.

– Az új miniszteri rendelet szerint idén nyáron minden kórházban fel kell állítani az infekciókontroll szakmai csoportot.
– Kórházunk elöl jár e tekintetben, hiszen nálunk immár 16 éve működik. Intézményünk orvos-igazgatója elnöke az infekciókontroll-csoportnak, melyben kórházhigiénés orvos, infektológus, mikrobiológus, gyógyszerész és a magas rizikójú osztályok vezető főorvosai, valamint nővérek vesznek részt.

Szerencsések vagyunk, mert nálunk minden szakember (szakterület) rendelkezésre áll, a régió kórházainak többségében azonban hiányoznak az egyes szakterületek. Az új rendelet szerint kórházunk három főállású infekciókontrollos nővért is fog alkalmazni, akik kizárólag ezzel a területtel foglalkoznak csak.

A kórházi fertőzések visszaszorítása anyagi okokból is alapvető fontosságú, mert ilyen esetekben akár 10 nappal is megnőhet az átlagápolási idő. Például egy vérmérgezést kapó beteg ellátása plusz egymillió forintba is kerülhet. Ez pedig súlyos kiadás a kórházak finanszírozását tekintve.

A kórházi fertőzések megelőzésében Hollandia élen jár. Nem kímélve a költségeket, a multirezisztens stafilococcus okozta fertőzések arányát az eltelt tíz év alatt egy százalékra (!) szorították vissza azzal, hogy minden kórházi ellátásra szoruló betegnél e baktériumot vizsgálva tenyésztést végeznek el, illetve a „gyanús“ betegeket már eleve elkülönítve helyezik el, mondta végül dr. Ribiczey Pál.