Ezt nem játszhatod!

Vita az új óvodai nevelési programról

Szakértők szerint az elv a gender – a társadalmi nem – ideológiájából táplálkozik. Dr. Harkány Éva pszichiátert, pszichoterapeutát elöljáróban a fogalom jelentéséről kérdeztük.
– A gender gyakorlatilag a pszichoszexualitást, a  nemnek is megfelelő társas magatartást jelenti, amelyben egy adott kultúra és társadalom férfiaktól és nőktől elvárt viselkedésmódozatai is benne foglaltatnak.

– Az egyenlőség nevében újabban olyan társadalmi nemnek értelmezik a gendert, melyben tulajdonképpen nincsenek nemek (férfiak és nők). A szemlélet figyelmen kívül hagyja a biológiai nemiséget, és az egyénre bízza a döntést, hogy melyik nemhez tartozónak vallja magát. Mi a véleménye erről?

– Velünk született dolog a biológiai nemiség, hiszen már a fogantatás pillanatában eldől a nemünk. A magzati korban létrejövő petefészek- és hereszövetek hormontermelése következtében alakulnak ki a belső és külső nemi szervek, melyek a nők és férfiak testi különbözőségét mutatják. Ezekre a „jegyekre” épül a nemi szerepviselkedés, amit természetesen az a környezet is befolyásol, amelyben élünk.

Miután a személyiségfejlődésnek nagyon fontos eleme a pszichoszexualitás, a nemnek megfelelő társas viselkedés, melybe, ha sok bizonytalansági faktor épül be, akkor alapjaiban rendülhet meg az identitás. Az, hogy óvodában milyen játékokat játszanak a gyerekek, az óvónők mire erősítenek rá a nevelésben, ez azért is fontos kérdés, mert a nemi identitástudat 5–6 éves korra stabillá válik. Ezért úgy vélem, egyáltalán nem baj, ha az óvónők továbbra is hagyják a lányokat babázni, a fiúkat pedig autózni, ha ehhez van kedvük.

Nem gondolom ugyanis azt, hogy ezzel a nemi sztereotípiákat erősítenék meg a kisgyermekekben. Hiszen tény, hogy a biológiai (nemi) különbözőség miatt nem vagyunk egyformák, a lányok nyugodtabbak, érzelmektől jobban vezéreltek, a fiúk aktívabbak, felfedezőbbek és indulatosabbak is – ha a belső tulajdonságokat nézzük. Hozzátenném, általában, hiszen most nem a pszichiátriai magatartászavarokról beszélünk.

A nemi identitás és azonosságtudat terén ugyancsak érzékeny korosztály a serdülőké. Önkeresésük kapcsán példaképeket választanak, de manapság gyakorta nem szerencsés a választásuk. Nehéz is a dolguk méltó példaképek, értelmes célok és a stabil társas kapcsolatok hiányában. Ma a középiskolákban és főiskolákon a közösségek felbomlása figyelhető meg, a fiataloknak tulajdonképpen nincs kihez tartozni. Emiatt sem az önazonosság-tudatuk, sem pedig a csoportöntudatuk nem tud megszilárdulni, ami a későbbiekben életvezetési problémák egész sorát veti fel.

Az identitás egyébiránt nagyon komplex dolog, egyik összetevője a nemi jelleghez kapcsolódik, természetes dolog hát, hogy férfinak vagy nőnek tudjuk magunkat. Véleményem szerint az egyenlőség, egyenjogúság nem a nemek összemosását kell, hogy jelentse, hanem azt, hogy egymást, mint embert lássunk egyenlőnek, hangsúlyozta dr. Harkány Éva.  

* * *
A rendelet értelmében most készítik az új nevelési programokat a zalaegerszegi óvodákban. Velkey Pétert, az önkormányzat művelődési és sportosztályának vezetőjét is kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy kerülni kell az óvodai nevelés során a nemi sztereotípiák erősítését.

– Véleményem valószínűleg megegyezik a pedagógustársadalom többségének álláspontjával. Nem értem, miért kell felrúgni egy olyan természetes rendet, amely az emberiséggel egyidős. Miért kell beleavatkozni a természet rendjébe, hiszen az zavart okozhat a gyermekekben, ráadásul ebben a nagyon érzékeny életszakaszban. A szándék gyakorlati megvalósítására azonban, szerencsére nem sok esélyt látok, mondta Velkey Péter.