Archivum

Az újítás vágya

2009. október 27. kedd, 13:23

Címkék:

Az Ady-iskolába vándorolt a Panelkatedrális – Építészeti folyosó, mely október 2–3. között a Color Arts Fesztivál egyik kiállítsa volt. Mint arról korábban már beszámoltunk, az összművészeti fesztiválon 12 zalai születésű, frissen végzett építész, formatervező (Agg Benedek, Bálizs Andrej, Berki Bálint, Bende Attila, Farkas Boglárka, Fischer Bence, Hajas Dániel, Kálcsics Veronika, Kozma Zsuzsanna, Molnár Tímea, Pethő Regina, Szabó Dávid) mutatta be diplomamunkáját. A tervrajzok, makettek most az Ady-iskola galériájában láthatók néhány hétig Fischer György szobrászművész, tanár jóvoltából.

Fiatal építészek az Ady-galériában

A tárlatot Agg Ferenc építész nyitotta meg, kiemelve: a kiállítók közül többen az iskola diákjai voltak. A mostani bemutató tulajdonképpen a 12 építész szakmai életútjának kezdő állomását jeleníti meg. A tervezők közül sokan valamelyik zalaegerszegi épület bővítését, átalakítását álmodták meg, megfogalmazva ezzel egy lehetséges jövőt.

Bár a fiatalok különböző feladatokat vállaltak, s eltérő megoldásokat dolgoztak ki, ami közös, az a gondolkodásmód egységessége. Ott van a munkákban az újítás vágya. Ám a belvárosok struktúráját, „szövetét” nem akarják bolygatni: a megújított épületeket ennek szerves részeként képzelik el. Gyakran keverednek tájépítészeti elemek, s nyoma sincs durva, hivalkodó tolakodásnak.

Agg Ferenc bemutatja a fiatal tervezők munkáit.

Az építész szerint e munkák megértéséhez – mint a művészet többi ágának befogadásához – kell a tudás. Korunk oktatáspolitikája viszont nem tartja a kultúra egyetemes részének az építészetet és a művészetet. Az iskolákban csak mintegy mellékesen esik róla szó. Emiatt az egész 20. század, a modernizmussal kezdődően szinte befogadhatatlan az új generációk számára. A mai nemzedék gondolkodása lesz pedig az új érték a jövőben, így mindenképpen figyelmet kell fordítani a most születő munkákra.

Más részről azt is mondhatnánk, hogy ez a bemutató kiállítása azoknak a fiataloknak, akiket a város nem tudott megtartani. (A tizenkettőből csak egy él és dolgozik Zalaegerszegen.) Agg Ferenc szerint elgondolkodtató, hogy miért alakult ez így. Lehet, hogy gazdasági, kulturális vagy szellemi okokból nem tudja a város itt tartani az ifjakat. Vagy a fiatalok gondolják úgy, hogy egy nagyváros nagyobb életteret biztosít?

Akármi is a jó válasz, a helyi szakembereknek és a város kulturális közéletének el kell gondolkodnia azon, hogy a jövőben mit tudna tenni annak érdekében, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek hazajöjjenek. Jogot, bizalmat kellene kapniuk a munkához. Ugyanakkor a fiataloknak is látni kellene, hogy itt élni nem a lehetőségek hiányához, szakmai elzártsághoz, kirekesztődéshez vezet.
A tárlaton jól látszik, hogy az új nemzedékben ott rejlik a 21. század frissessége, és csak ettől újulhat meg a jövőben Zalaegerszeg.