Amíg a mentő megérkezik

Legyen az oktatás része az elsősegélynyújtás

– A program alapját az az igény jelentette, mely a főként időskorú, súlyos betegeket tömörítő klubok, valamint a rehabilitáció időszakában élők részéről jelentkezett – ismertette a részleteket Preisz Péter, a Vöröskereszt munkatársa, majd néhány statisztikai adatot is megosztott. Ezek szerint évente Magyarországon 20–25 ezer ember hal meg hirtelen szívhalálban, ez naponta 60–70, azaz félóránként egy ember halálát jelenti.

Az esetek harmada utcán, munkahelyen, közterületen következik be, ahol a közelben lévők vélt vagy valós ismerethiányuk miatt félnek az újraélesztés megkezdésétől, amivel a lehető legtöbbet ártanak a bajbajutottnak. Pedig akár néhány egyszerű mozdulat, így az eszméletlen betegek szabad légutainak biztosítása életmentő lehet. A fej hátrahajtását, vagy a test oldalra fordítását jelenti ez a gyakorlatban.

A helyszíni segítségnyújtás azért is fontos, mert bár az orvostudomány egyre több betegséget képes gyógyítani, az agy továbbra is maximum öt perc oxigénhiányos állapotot tolerál károsodás nélkül (ezt nevezi a szakma klinikai halálnak), ennyi idő alatt pedig nem mindig ér célba a mentőautó. Viszont a mentésirányítók telefonon keresztül is tanácsokkal látják el a segítségnyújtót, amíg az egészségügyi személyzet a megérkezik. Ez persze kellő higgadtságot igényel, mert a mentésirányítónak pontosan le kell írni a beteg állapotát.

– Sokan rémülten telefonálnak be, hogy meghalt vagy meg fog halni valaki. Ennyi információ alapján azonban nehéz támogatni a segítségnyújtót. Előbb nézzük meg jól, hogy mi történt, aztán ezt minél pontosabban el kell mondani a mentősöknek, és úgy segítséget nyújtani a veszélyben lévőnek, hogy lehetőleg ne ártsunk. Telefon van mindenkinél, meg lehet kérdezni bármit – mondja Boha Gyula, majd hozzáteszi, sokan még a mentők hívószámát sem ismerik (104), helyette gyakran a 112-es számot, egy nemzetközi segítségnyújtót hívnak, ezzel is értékes perceket pazarolva el.

– Az ember leél egy életet a testében, és nem is ismeri pontosan, hogyan működik, ezért azt sem tudják pontosan, hogyan segítsenek, holott ez állampolgári kötelesség – majd utal arra, a test a legtöbb probléma esetén magától is igyekszik korrigálni a helyzetet. Erre a legáltalánosabb példa az ájulás, egy tipikus öngyógyító folyamat, melyet a „segítők” hátráltathatnak, ha a beteget idő előtt felültetik, felállítják. Mint ezt tapasztalhatjuk iskolai rendezvények alkalmával.

– Sajnos, a pedagógusok sincsenek tisztában alapvető dolgokkal. Az lenne a legjobb, amire külföldi példák vannak, hogy az oktatás része lenne az elsősegélynyújtás. Bár az autóvezetők ezt tanulják, valahogy mégis elfelejtődik. A mentősöknek pedig elég nagy a körzete ahhoz, hogy a kritikus 5 percen belül a helyszínre érkezzenek. De probléma az is, hogy mivel a zalaegerszegi kórházban még nincs sürgősségi osztály, sokszor nem tudjuk pontosan hova vigyük a beteget – mond el – egy-két alapgondot Boha Gyula.

Végül a mentésirányító azt kérte, hogy amikor mentőért telefonálunk, minél pontosabb információkat adjunk, mert nekik ez alapján kell fontos döntést hozniuk, akár rohamkocsit küldeni, melyre lehet, hogy abban a percben máshol nagyobb szükség lett volna.