Archivum

A Helikoni Ünnepségek rövid története

2010. április 27. kedd, 16:35

Címkék:

Az első Helikonok

Gróf Festetics György 1817-ben szervezte meg első alkalommal a keszthelyi Helikoni Ünnepségeket a helybéli gimnázium, a Georgikon (Európa első agrár-felsőoktatási intézménye), és a zeneiskola tanulóinak, valamint a kor jeles, dunántúli íróinak, költőinek részvételével (Berzsenyi, Kisfaludy Sándor, Dukai Takács Judit, Pálóczi Horváth Ádám és mások). Az ünnepségek Festetics halálával, 1819-ben megszakadtak. Felújításukra 1921-ben és 1932-ben tettek kísérletet, amikor is országos üggyé vált a keszthelyi helikon, ám jöttek a háborúk, s egy társadalmi átalakulás.

Újra fellobban a Helikoni láng

1957-ben, az ünnepségek 140. évfordulójának kapcsán három keszthelyi lokálpatrióta: Merényi Elemér kultúrház igazgató, dr. Sági Károly múzeumigazgató és dr. Szabolcs András közgazdász úgy döntött, megpróbálja egy sajátos társadalmi helyzetben újra indítani az ifjak kulturális nagyrendezvényét. A 20. század második felének első Helikonjára 1958 májusában kerülhetett sor, melyen tíz város tizenegy iskolája vett részt.

1963-ig a Nagyváthy-technikum és a Vajda János Gimnázium egymást felválta, évente szervezte meg az eseményt. A rendezvény egyre népszerűbb lett, a résztvevő iskolák, illetve diákok létszáma fokozatosan nőtt, de ezzel együtt sajnos a pártállami kontroll is erősödött. A Helikon kezdett átalakulni…

1963 után már csak kétévente került megrendezésre a középiskolások Helikonja. 1965-ben rekordszámú résztvevővel (4000 diák és 300 kísérő) zajlottak az események. Az 1970-es és 80-as években a Helikon lassan sorvadni kezdett. A résztvevők száma fokozatosan csökkent, a rendezvény egyre jobban átpolitizálódott. 1983-ban már csak a Balaton-parti megyék középiskolás diákjai jöttek el Keszthelyre, 1985 után már a Helikon lényege, a nemes versengés is elmaradt.

Helikonok a 90-es évek óta

A megújulás és a hagyományokhoz való visszatérés a kilencvenes években kezdődhetett meg. A város alapítványt hozott létre a Helikonok megszervezésére. A gyakorlati munka oroszlánrészét mind a mai napig az önkéntesekből verbuválódott Helikoni Rendezőbizottság és a Goldmark Károly Művelődési Központ csapata végzi, de természetesen a helyi diákság és a tanárok, a kategóriákat és a programokat befogadó intézmények, a támogatók, a szponzorok, az együttműködő partnerek, a mindenkori városvezetés és a civil szervezetek segítsége nélkül nem lenne megvalósítható ez a nagyszabású rendezvény.

A legmodernebb Helikonok az óvatos kezdeteket követően egyre több középiskola és diák érdeklődését keltették fel. 1998-tól a szervezők az egész Dunántúlra kiterjesztették a meghívást, 2000-re a kategóriák száma 18-ra bővült, 2004-ben a testvérvárosok iskoláinak képviselőivel nemzetközivé vált a rendezvény, a 2008-as 50 éves jubileumon a résztvevők száma újra meghaladta a 4000 főt.

„Celebjeink”

Egy vetélkedő rangját megadja, hogy kik vállalnak benne szerepet, vagy kiket tud elindítani a pályán.
Kodály Zoltán az ötvenes-hatvanas évek fordulóján támogatóan állt a Helikon mellé, 1965-ben Mohács című művének ősbemutatóját is itt tartotta. Évekig vezényelte az összkarban megszólaló Kodály – Berzsenyi: Magyarokhoz című kánonját Bárdos Lajos.

Felsorolni is lehetetlen mindenkit, aki minősítette a produkciókat hosszú évek során, mégis néhány név: Bánffy György, Ungár Anikó, Szörényi Levente, Takáts Gyula költő, Szokolay Sándor, Petrovics Emil, Dobra János, Balázs Árpád zeneszerző, de említhetjük Jankovich Ferencet, Freinreisz Károlyt, Benkő Lászlót, Szilágyi Tibort, Balázsovits Lajost, Homonyik Sándort, Bakó Gábort, Jeszenszky Endrét, Tímár Sándort, Matúz Istvánt. A sor szinte végtelen.

S persze még kisebb az esély arra, hogy leltárba vegyük azok nevét, akik első lépéseiket itt tették meg a művészi pályán. A zsűriben említett Balázsovits Lajos helikoni szavaló valaha, úgy mint Oszter Sándor, vagy Eördögh Csilla riporter, Vándorffy László színész-rendező-igazgató, vagy a jó nevű közgazdász Petscnig Mária Zita. Már Helikonon is zongorázott Vukán György és Lányi Péter. Fújta a kürtöt Tarjányi Ferenc, s egymás utáni alkalmakkal győzött a két tapolcai „megasztár”, Tóth Vera és Tóth Gabi…