Régi fényében tündökölhet

Az első lépések Fenékpusztán

– Hadnagy Károly Balaton-kutató még tavasszal keresett meg azzal az ötlettel, hogy Pannónia 2000 éves fennállását jó lenne itt, az erődnél megünnepelni – mondta egy a közelmúltban tartott helyszíni bejáráson Ruzsics Ferenc polgármester. – Rögtön a kezdeményezés mellé álltam, és mivel a romok elhanyagolt állapotban voltak, hiszen benőtte őket a növényzet, ezért arra gondoltunk, hogy első körben ezektől kellene megszabadítani ezt a gyönyörű részt.

A VÜZ Kft. alkalmazásában levő közmunkások csaknem egy hónapig itt dolgoztak. Ezzel egyrészt a romok megtisztítása megtörtént, így már a főútról is jól látható hogy itt valamilyen látnivaló van, érdemes bekanyarodni. Másrészről a  kitermelt fát és vastagabb szárú növényzetet pedig tüzelőként tudtuk felajánlani az arra rászoruló családoknak. Reméljük, hogy a kezdeményezés tovább halad, és 2010–11-ben létrejöhet itt a rendezvény.

Az elvégzett munka eredményét a polgármesterrel együtt Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, valamint Czoma László, a tulajdonos Helikon Kastélymúzeum és Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója, illetve Hadnagy Károly is megtekintette.

– Nincs olyan év, hogy többször ne jöjjek el, gyerekkorom óta magam is meg a barátaim is sokszor megállok itt, és mostanáig azt láttam, hogy nem sok változás történt – idézte fel az elmúlt évek élményeit a BFT elnöke. – Szomorúan tapasztaltam, hogy kiránduló csoportok nyilvános WC-nek használják ezt a helyet. Ezért is örülök a mostani változásnak. A keszthelyi polgármester szerintem nagyon értékes dolgot tett, amikor segített abban, hogy többé ne búvóhely legyen ez a terület.

Ez szükséges ahhoz, hogy előkészítsék egy rendes régészeti feltáráshoz, és utána vagy tíz év és rengeteg pénz kell ahhoz, hogy ezt a csodálatos római emléket a felszínre hozzuk. Alig látszik még valami belőle, a rekonstrukciós képeiből, és az eddigi kutatásokból tudjuk, hogy nézett ki. A Balaton térségéből amúgy is hiányoznak a római kori attrakciók, ezért úgy gondolom, mindenképpen költeni kell rá, ez egy jó befektetés.

Czoma László szerint fontos emlékeket őriz a terület az őskortól egészen napjainkig:
– Mintegy 7000 évet lehet kiolvasni az itteni leletekből. Krisztus előtt, a 7. évezredben földművelő és állattenyésztő népek tűntek fel a Dunántúlon. Ritka adottsága egy településnek, hogy a mai napig, kisebb-nagyobb megszakítással lakott.

Fenékpuszta egyébként nevében a Balaton végét, fenekét jelöli, mint ahogy Balatonfőkajár a Balaton kezdetét. Egymásra települtek itt a kultúrák, a vonaldíszes népesség, a lengyel kultúra emberei, a rézkor, a bronzkor, a vaskor kultúrájának lakossága, aztán a rómaiak, a hunok, a gótok, a longobárdok, avarok, – akik egyébként a páratlan keszthelyi kultúrát teremtették meg –, és a magyarok. Tehát a 7000 év pontosan és nagyon jól nyomon követhető.

Nekünk az a feladatunk, hogy bemutassuk ezt a csodás gazdagságú földterületet, különös tekintettel a római korra. A római erődrendszer visszaépítése lenne, ami látványban a legtöbbet nyújtja. Az erőd méretei lenyűgözőek, a Rómán kívüli területet tekintve nincs még egy hasonló terület. Az erődhöz negyvennégy kerektorony tartozott, kiterjedése 377 méterszer 378 méter volt. Paloták, lakóházak, diadalív is volt itt valamikor.

A római korban szakrális épület nyomait találjuk, a bazilikát, magtárt, a polgárházakon kívül pedig patríciusvillákat, amelyeket gőzzel és meleg vízzel fűtöttek. Szeretnénk ennek nagy részét viszszaállítani, a tervei el is készültek ezelőtt két évvel. Megnéztem Európában hasonló területeket is, ahol visszaállítottak a római erődrendszert, falakat.

A rommezőn évente 4-5 ezer turista volt, az építkezést követően pedig  fél millió látogatóval büszkélkedtek és azt mondták ez nem is kiugró. A horreumban egy éttermet is szeretnénk, a helyreállított kiskastélyban pedig múzeum kapna helyet. A visszaállított tornyokon szeretnénk kávézót, kilátó helyeket, pihenő teraszokat építeni. Az is lehet, hogy újraépítjük a bazilikát, ami kiállító helyként funkcionálna. Legalább hatvan kilogramm aranyat ástak elő az elmúlt években, évtizedekben, tehát van mivel büszkélkedni, és van mit bemutatni.

Egyébként  a torony keleti része benne volt a Balatonban, az északi és a déli rész közötti terület pedig mesterembereknek adott helyet, így még az is érdekes lehet, hogy műhelyeket állítsunk vissza. Fenékpuszta legújabb kori története az 1700-as évekkel kezdődik, amikor a Festeticsek megvásárolták. Egyébként addig is szép napokat élt: az osztrák császárnak itt volt a lipicai mén telepe. Aztán, amikor a Festeticsek megvásárolták a területet, akkor a lipicai méneket elvitték Bécs mellé és akkor onnantól jegyzik a híres fenéki ménest.

Az első lóverseny 1827-ben volt, Széchenyi indította Festetics Lászlóval, aki az angol telivéreket honosította meg Keszthelyen. Egyébként olyan lovak voltak, amelyek Európa minden lóversenypályáján megfordultak. A Fenék nevezetű mén volt az, amely a monarchia idején a legtöbb helyezést elhozta. A kastélymúzeum 1992-ben hatvan millió forintért megvásárolta Fenékpusz-tát, és szeretnénk visszaállítani a lóversenypályát is, hogy nyáron legyen valamilyen elfoglaltsága a nyaraló közönségnek.

Egyetlen feladatunk van, hogy pályázzunk, nyerjünk és remélem, 2014 végére régi fényében fog tündökölni ez a hely. A most még itt élő családok elhelyezése folyamatban van, most erre is gyűjtjük a pénzt. Idén adjuk be a pályázatot, mintegy három milliárd forint értékben, és jövőre kezdenénk hozzá a munkálatoknak, 2014 végén, adventkor pedig avatnánk – mondta a területrendezés utáni bejáráson Czoma László.