Növelnék a vonzerőt

Fókuszban a Kis-Balaton

Fehér Csaba Endre vetített képes előadása elején leszögezte, idő hiányában csupán kedvcsináló jelleggel szeretne bepillantást adni a Kis-Balaton tájtörténetébe. Részletesen mesélt a táj növény- és állatvilágáról. Külön kiemelte jégkorszaki örökségünket, a szibériai nőszirom virágot, mint a lápok jellegzetességét.

Mint mondta, a területen az állatvilágot illetően az ízeltlábúak tábora a legnépesebb, köztük is a szitakötők, a védett vidrapókok, a nappali pávaszem, és a nagy tűzlepke található itt nagy számban. A halak között az emberméretű harcsa is előfordul itt és ponttyal, compóval is találkozhatunk. A kevésbé gazdasági jellegű, természetvédelmi jelentőségű halak közül pedig a réti csík, illetve a nagyon megritkult aranykárász jellemző.

A kétéltűek igen jól érzik magukat a Kis-Balatonon, így a leveli béka, a barna színű, de néha elkékülő mocsári béka, a kecskebéka és a barnavarangy sem ritka. A gyerekek kedvence, a teknősbéka, és a fürgegyík. A vízi- és a kockás sikló illetve a már erősen megritkult vipera is megtalálható. A madárvilág főszereplői közül a fülesbagoly már kipusztulás szélén állt, és  néhány éve sikerült megmenteni a nagykócsagot is.

Megfigyelhető a területen az üstökös gém, a kis- és a búbos vöcsök, a kárókatona, az akár a Balaton címerállatának is tekinthető hattyú, a nyári lúd, valamint a récefélék közül a cigány, a kendermagos- és tőkésréce. „A Kis-Balaton egyik legféltettebb kincse a réti sas, biztos lesz tavasz, mert már elfoglalták fészküket” – mondta az előadó, hozzátéve, hogy dögevő életmódjuk miatt gyakran mérgezett állatokat is megesznek, ami halálukat okozza.

 „A vízicickány télen sem alszik téli álmot, hanem a lékekben búvárkodik, pörgősen él – de csak maximum két évig” – közölte Fehér Csaba Endre, aki szerint éppen ezért nem éri meg rohanni, hiszen például egy denevér akár huszonnégy évig is elélhet. „A vidra pusztítja az angolnákat, ő tehát szövetségese a természetvédőknek, akik viszont fizetést nem adnak neki ezért cserébe” – zárta előadását a szakember.

Dr. Kopek Annamária, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Turisztikai és Oktatási Osztályának vezetője azt az egyedülálló osztrák-magyar hálózatot mutatta be, amely négy nemzeti park igazgatóság, köztük a Balaton-felvidéki, továbbá tíz natúrpark, köztük négy nyugat-magyarországi együttműködésén alapszik, a nagyobb turisztikai vonzerő biztosítása érdekében.

A Kis-Balaton ökoturisztikai lehetőségeiről szólva elmondta: a táj március végétől október végéig látogatható. Szakvezetést általában naponta kétszer szerveznek a Vönöczky Schenk Jakab Kutatóházból indulva busszal vagy autóval, ugyanis a nagyméretű, lassan mozgó járművek kevésbé zavarják az állatokat, mint az olykor hangosan felkiáltó gyalogosan nézelődők.

A három órás kirándulás alkalmával lehetőség van magaslesről szemlélődni távcső segítségével, motorcsónaktúra keretében pedig a Fekete István Emlékhely és a kilátók megtekintésére is. „Népszerűek a madármegfigyelések, melyekhez leskunyhókat építettünk ki, közülük az egyik, mely zürichi egyetemisták alkotása, több díjat is nyert.

Idén meglepetéssel készülünk Fekete István író születésének 100. évfordulójára, aki itt élt s gyűjtötte élményeit regényeinek megírásához. A Vönöczky-emlékszoba kincseire, a Matula kunyhóra, a szabadon látogatható, búbosvöcsök tanösvénnyel rendelkező Kányavári-szigetre mindig kíváncsiak a kiránduló iskolai osztályok is.

A kápolnáspusztai bivalyrezervátum ötvenhektárnyi területén nyolcvan dagonyázó vízibivalyt csodálhatnak meg a természetkedvelők a bivalytörténeti kiállítás mellett" – sorolta a látnivalókat az előadó, aki itt hívta fel a figyelmet a június 3-ára tervezett IV. Bivalyfesztiválra, amikor is a gyerekeket játszóház, a felnőtteket a biogazdák ínyencségei, s a nagyon egészséges bivalyhús megkóstolásának lehetősége várja.

Kiemelte, hogy a vörsi tájház tulipános ládás tisztaszobáját tavaly nyert pályázati pénzből restaurálhatták, melyre már nagy szükség volt. Előadása végén két, a Kis-Balatonról szóló könyvet ajánlott az érdeklődők figyelmébe. Elmondta, hogy anyagiak híján az eddig elkészült szóróanyagaikon és a megújult, háromnyelvű honlapjukon kívül egyéb reklámanyagot nem készítenek.

Szó esett még egy EU-s pályázati forrásból remélt látogatóközpont kialakításáról, a Kis-Balatont körbeölelő kerékpáros túraútvonal kialakításáról, s a sármelléki reptérről érkező, főként brit és holland turisták Kis-Balatonon való elszállásolási lehetőségeinek megteremtéséről.

Gál Lajos gyenesdiási polgármester felvetésére reagálva a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának főigazgatója, Balogh László elmondta: szívesen együttműködnek egy a térség turisztikai vonzerejét növelő, közös pályázat benyújtásában az érintett települések önkormányzataival és civil szervezeteivel.