Megújulhat a belváros

Egymilliárdos támogatással

Az első ütemben 530 millió forintos támogatással 1,2 milliárd forintos beruházást tervez az önkormányzat, a második ütemben pedig mintegy 540 milliós támogatással 700 milliós keretből szépülne tovább a városközpont.

Ruzsics Ferenc polgármester a beruházás kapcsán elmondta, hogy bár az első ütemhez az első fordulóban már korábban támogatást nyert az önkormányzat, a szerződéskötés után azonban még nem született döntés a második fordulós továbbjutásról, így egyelőre csak remélni lehet, hogy ez is pozitív lesz, és márciusban már aláírhatják az erről szóló dokumentumot a felek. Az attól számított két év áll majd rendelkezésére a városnak ahhoz, hogy a vállalt projektelemeket megvalósítsa és átadja.

Az elszámolás folyamatosan történik. A második ütemre most elnyert pályázati forrással együtt mintegy hétszáz millió forint a teljes beruházási költség. A két ütem kivitelezése nagyjából egy időben zajlik majd, ezért nagy odafigyelést igényel, hogy mind az elszámolás, mind pedig az egyes projektelemek átadása az egyes szerződéseknek megfelelően történjen. A nagyobb munkák várhatóan októberben kezdődnek el a Fő téren, nyáron csupán kisebb átalakításokat terveznek, melyek nem zavarják a településre érkező vendégeket.

A tervek szerint megújul a Várkert és a plébánia templom tornya is. A második ütemben valósulhat meg a gyalogos övezet kialakítása a színház előtti tértől a piacon keresztül az Arany János utcáig. Az elképzelések szerint a rendház alagsorában kulturált vendéglátóhelyet alakítanak ki a Fő térre néző terasszal. Az ott lévő pénzintézet mögötti részen, a Helikon és a Sörház, valamint a Széchenyi, illetve a Kastély utca egy része is megújulhat. A sétálóutca északi részén levő házak homlokzati felújítását is tervezik.

A polgármester hangsúlyozta: bízik abban is, hogy a kastély által elnyerendő pénzből az Amazon szálló is megszépül végre, mert, mint mondta, az épület kirívó példája annak, hogyan nem szabad kinéznie egy épületnek. Amennyiben minden a tervek szerint halad, akkor 2011 végére egy külsejében és forgalmi rendjében is megújult belvárost adhatnak át az itt élőknek. Mohácsi József országgyűlési képviselő szerint mind a helyiek, mind az idegenforgalom szempontjából nagyon fontos a beruházás.

Mint mondta: a kapott támogatással együtt rendelkezésre álló összegből már látványosan lehet fejlődni, ami talán a befektetési kedvre is jó hatással lesz. Hozzátette: örömmel tölti el, hogy egyre több nyertes pályázat eredményét hirdethetik ki. Ehhez jó pályázatokat kell írni, és megfelelni mindazoknak az elvárásoknak, amelyek azt jelentik, hogy ide pénzt lehet és érdemes hozni. Ehhez és az önerő kigazdálkodásához pedig a politikusoknak, pártállástól függetlenül kell segítséget nyújtaniuk.

Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke is örömtelinek nevezte a támogatás elnyerését, de hozzátette azt is, hogy a források elosztásánál gondot jelent, hogy a fejlettebb nyugat-dunántúli régióba, így ezen belül Keszthelyre is kevesebb pénz jut, mint a kevésbé fejlett régióhoz tartozó Somogyba.

Gond az is, hogy Siófokkal összehasonlítva, egy szállodai beruházás esetében a déli parti városban könnyebben mutatnak ki egy a pályázati kiírások szempontjából előnyt jelentő, magasabb látogatószámot, hiszen nagyobb tömegeket vonz, közelebb van Budapesthez. Véleménye szerint a jövőben átgondolandók a feltételek, mert a jelenlegi kiírások szerint olyan megtérüléseket kell produkálni, amelyek megnehezítik a pályázók dolgát.

Baracskai József, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja elégedett a zalai pályázók sikereivel, és a térségbe jutó forrásokkal. A beruházások között a belterületi és a kerékpárutak fejlesztését, az iskolai és turisztikai célú fejlesztéseket említette. Hangsúlyozta azt is, hogy véleménye szerint nagyon sok, eddig soha nem látott pénz áramlott ebben a fejlesztési szakaszban Zala megyébe. Hozzátette azt is, hogy ezek még csak az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyes programjainak részei.

Ezen kívül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, a mezőgazdasági fejlesztések, területalapú támogatások, és a LEADER pályázatok is lehetőséget, pénzt biztosítanak a fejlődésre. A beruházások egy része már megvalósult, egy másik része pedig a következő időszakban fog megvalósulni. A gazdasági válságban ugyan kis reménysugarak ezek a fejlesztési lehetőségek, de ezeknek mind a döntéshozóknak, mind pedig azoknak, akik ennek nyertesei együtt kell örülni.