Kell-e mozi Keszthelyen?

Eltérő vélemények

A keszthelyi mozit a kilencvenes évekig a Goldmark Károly Művelődési Központ működtette, a magas költségek miatt végül bérbe adta a város. Az új üzemeltető azonban tartozást tartozásra halmozva, végül felhagyott a tevékenységgel. Tény, hogy anyagi okok is közrejátszanak az elmaradt folytatásban, de olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy nemcsak pénz kérdése a megvalósítás, igény sincs a rendszeres filmvetítésekre.

– Gyakorlatilag hat-hét éve kezdtem el először szervezni a Balaton Filmfesztivált, ami kezdetben nyáron volt, azután átkerült őszre –  mondta a téma kapcsán Csengei Ágota, a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója. – Amikor elindítottuk, belépődíjasak voltak a vetítések, illetve rendezvények, hiszen alkotókkal is szerveztünk találkozásokat.

Sajnos az volt a tapasztalat, hogy annyira kevesen jöttek, hogy végül szezonális okokat sejtve áttettük őszre, ám ugyanez volt a helyzet. Két, három évvel ezelőtt aztán kitaláltuk, hogy legyenek ingyenesesek a filmvetítések. Semmit nem változott a helyzet, nem lettek többen, viszont mi ugyanúgy hoztuk a filmeket.

Úgy gondolom, hogy egyrészt sajnos a mai világban a DVD helyettesíti a mozifilmeket, másrészt meg talán a „mozi-imázs” már nincs bent a köztudatban. Emlékszem, annak idején megvolt a sajátos hangulata a mozinak, nemcsak a pattogatott kukorica, vagy a Bambi miatt, hanem egyszerűen annak a varázsa miatt.

Kétségtelen, hogy a színház nem tudja ezt a hangulatot nyújtani, de az a véleményem, hogy amíg még lehet megpróbálkozunk ezzel. Ezért indítottuk el a diákoknak filmklubot, ami teljesen nyitott a fiatalok számára, szintén ingyenes, de így sincsenek alkalmanként húszan, harmincan a nézőtéren, jobb esetben egy-egy sikerfilm vetítése során is ötvenen, ha vannak.

Ezt is figyelembe véve, úgy gondolom, hogy egy mozi ma nem tudna megélni, hiszen nem véletlen, hogy a környéken lévő art mozikat is pályázatból tartják fent, és így is veszteségesek. Én szomorúan mondom ezt, de szerintem nincs akkora igény, hogy Keszthelyen egy mozi meg tudjon élni.
Érdekes ellentmondás volt ilyen előzmények után, amikor a városban és a környéken élők közül többeket is megkérdeztünk arról, hogy véleményük szerint szükség van-e mozira Keszthelyen?

A válasz ugyanis kis eltérésekkel szinte minden esetben ugyanaz volt: igen, nagyon jó volna, ha lenne, mert nem kellene Zalaegerszegre, vagy Nagykanizsára utazni. „Kell mozi, mert nincs a környéken ilyen szórakozási lehetőség, és sok ember megy át más városokba csak azért, hogy jó filmet nézzen – mondta az egyik megkérdezett fiatal.

 „Fontos lenne, nemcsak nekem, az ismeretségi körömben is sokan hiányolják, mert a közelben a megyeszékhely vagy Nagykanizsa jön szóba, ha ilyen programot akarunk betervezni. Úgy gondolom Keszthelynek elég széles a vonzáskörzete ahhoz, hogy el tudjon tartani akár egy korszerűbb egy mozit is” – tette hozzá az egyik belvárosi üzlet alkalmazottja. Annak ellenére tehát, hogy a város által felkínált lehetőséggel csak kevesen élnek, a megkérdezettek nagy része egyetért abban, hogy mégis hiányzik ez a kulturális szolgáltatás a városban.

Az pedig külön érdekesség, hogy tíz emberből csupán egy említette a mindösz-sze hét kilométerre található, digitalizált, több mint száz férőhelyes hévízi Fontana Filmszínházat. Szaknyéri András, a hévízi mozi vezetője azonban még ezzel együtt is úgy véli, hogy szerencsés helyzetben vannak, mert a helyiek mellett – több mint nyolcvan százalékban – az üdülővendégek is látogatják az intézményt, ami rossz idő esetén is szórakozási lehetőséget nyújt számukra.

Az igazgató elmondása szerint akadnak náluk rendszeresen megjelenő keszthelyi nézők, s úgy véli, hogy az egyetemisták körében is egyre népszerűbb lehet a mozi, hiszen a megyében legközelebb valóban csak Zalaegerszegen, esetleg Nagykanizsán, és Letenyén van még hasonló lehetőség, vagy ennél is távolabbra, Szombathelyre, illetve Veszprémbe kellene utazni egy-egy jobb filmért.

A legnagyobb probléma szerinte ma még az, hogy a köztudatba az került be, hogy a környéken sehol nincs mozizási lehetőség. Igaz a filmnézési szokások megváltoztak, az internet világában, nem a mozi az első számú célpont, de közösségi élményre azért szükség van – teszi hozzá Szaknyéri András. Ezt a nézettségi adatokkal is alátámasztja gyorsan: "A Fontana Filmszínház art moziként van regisztrálva, ezért elsősorban a művészfilmeknek kell dominálni, bemutatunk minden aktuális magyar filmet. 

Két éve több mint tizenötezer nézőnk volt, tavaly kétezerrel nőtt a látogatók száma. Az idei szeptemberi adatok alapján már elértük a 2007-es szintet, és vissza van még három olyan hónapunk, amikor nincsenek utcai rendezvények, az időjárás pedig a beltéri programoknak kedvez. Hévízen egyébként nagyon szeretik a magyar filmeket. Ide elsősorban az 50 év feletti, illetve az idősebb generáció jár, nagyon kelendőek ezért romantikus történetek, és a nagy sztárokat felvonultató produkciók.

Általában véve elmondható, hogy a Mamma Mia után újra visszatértek az emberek a moziba, ugyanis kaptak egy régen megtapasztalt élményt, hogy sorba állunk a jegyért, jó filmeket látunk, és mosolyogva jövünk ki. Ez a film ezt megalapozta, innentől egy kellemes évet éltünk idén. Egyszerűen, arról van szó, hogy sikerült egy jó film hátszelén evezni. Ha jó filmek vannak, és a közönség vevő ezekre, akkor a mozi is működik, a mozit pedig a közönség tartja életben" – összegzi a mozi vezetője.