Pat, a nagy család

Egy kis falu, amely büszke múltjára

Pintér Lajos polgármesterrel, Bertók József kántorral, Antalics Vilmossal, a falu legidősebb presbiterével és Peti Istvánnal, a katolikus templom gondnokával beszélgettünk a kis falu nagy múltú, példás hit- és közösségi életéről.

– Paton 24 család építette az evangélikus templomot, a gróf által adományozott faanyagot saját maguk vágták ki, és minden más munkát is maguk végezték el - idézte fel templomuk történetét Bertók József kántor, aki immár harminc éve áll szolgálatban. Mint elmondta, a Sandi Evangélikus Egyházközség Pati Leánygyülekezete a kezdetektől fogva meghatározó szerepet tölt be a falu életében. A helyi gyülekezet a Nagykanizsa és Környéke Evangélikus Egyházközséggel is együttműködik.

Paton 2012. szeptember 23-án hálaadó istentiszteleten emlékeztek meg az elmúlt évtizedekben szolgálatot végzőkre. Az igehirdetést Deme Dávid lelkész végezte. Az ünnepségen elsőként Teke Zsigmondról emlékeztek meg, aki 1942-től 1990-ig gondozta a helyi gyülekezetet, és kivette részét az 1947-es, az 1968-as valamint az 1988-as templom-felújítási munkálatokból is.

Hildebrand Elek kántortanító 1928-tól 1942-ig tanította az evangélikus tanulókat Paton. Ugyanezen időben orgonistája és igehirdetője is volt a gyülekezetnek. 1948-tól az államosítást követően iskolaigazgatóként tevékenykedett: rendre, fegyelemre, tanulásra intette és nevelte a gyerekeket.

Hodocsek József kántor 33 évig szolgálta a gyülekezetet, ebből harminc éven át Teke Zsigmond lelkész mellett. Kimagasló jó hallással és énekhanggal bírt, ahogy tökéletesen szólaltatta meg az orgonát is.

Antalics András tanár úr a soproni evangélikus tanítóképzőben végzett. 1947-48-ban hirdette az igét és tanított, 1948-tól állami tanítóként, tanárként folytatta életútját. Megtudtuk, azok közül, akiket zenére tanított, már csak ketten vannak: Pintér Lajos és Bertók József. Látogatásunk alkalmával mindketten megszólaltatták az evangélikus templom orgonáját.

Paton citerazenekar és énekkar is működött, melynek Baráth Béla volt a karvezetője. Élt akkoriban egy ember a faluban, aki többféle hangszert készített és odaadta jutányos áron a fiataloknak, hogy tanuljanak rajta meg játszani. Pat község női énekcsoportja nemcsak a helyi, hanem a környező települések rendezvényeit is színesíti műsorával. Velük együtt fellép Antalics Dénesné és Antalics Vilmos, akik szívesen és nagy beleéléssel szavalnak. Vilmos azt mondja, csak ide közelbe megy velük, messzire már nem tud elmenni, idős korára tekintettel. Van egy 1800-as évek második feléből származó kötete, abból szeretne szavalni nekünk is. Előadásában Pósa Lajos: Szeresd hazádat, Hajdan kor és Magyar vagyok című hazafias verseit hallgathattuk meg. Mint mondta, a szavalás mellett szívesen tart rövid beszédeket is a templomban. Mariska nénivel (Antalics Dénesné) a nyári evangélikus gyermek hittantáborban is szoktak szavalni. Elmesélte azt is, hogy egy erdélyi településnek küldött huszonkét általa gyűjtött verset és ígéretet kapott arra, hogy a költeményeket sorra lehozzák a helyi újságban.

Peti István, a katolikus templom gondnoka úgy fogalmazott: ő szerényebben tud nyilatkozni, mint az előtte szólok, mert az evangélikus gyülekezetnek nagyobb múltja van a faluban. Elmondta, a két vallás lassan összemosódik egymással. Gyakran tartanak ökumenikus istentiszteleteket, hiszen egy Istenben hisznek, egy faluban laknak. A helyi közösség egy nagy család, semmi értelme a széthúzásnak. Sajnos egyre kevesebben vallják meg hitüket, és az itt maradt fiatalokat is nehéz bevonni a hitéletbe. Ezzel József és Vilmos is egyetértett.

Paton régen evangélikus és katolikus iskola is működött. Az evangélikus iskolából a falu kultúrházát, és az evangélikus gyülekezet által ajándékozott telekre faluházat épített pat község önkormányzata 1995-ben. Itt látják vendégül a gyermeket a hittantábor ideje alatt. A budapesti Kossuth-gimnázium tanárai is megfordulnak náluk.

A katolikus iskola épületét pedig templommá alakították a szolgálati lakás megtartásával. Pintér Lajos polgármester felidézte, az iskola megszűnését követően öszszefogtak, megkeresték a püspökséget, és az önkormányzat is támogatta anyagiakban a rekonstrukciót. Rózsás László gazdasági helynök irányította az átépítést, melyen rengeteget dolgoztak a falu lakói is. sok munkáról fotótabló, az átadási ünnepségről egy fotóalbum is árulkodik a katolikus templomban, amit 1998-ban szenteltek fel.

A halastavakkal ölelt kis falu varázsát természeti környezete mellett a felújított közösségi épületek, rendezett utcák is növelik. Építészeti értékei közé tartoznak a múlt század első évtizedeiben épült, küllemében mégis takaros házak, homlokzatukon az építés idejét jelölő évszámokkal.

Az önkormányzat gondos munkája szemmel látható a településen. Pintér Lajos elmondta, nagy energiát fektetnek bele a pályázatok írásába, ami rendre meg is hozza gyümölcsét. Az elnyert támogatásoknak köszönhetően újulhatott meg a Petőfi utca és a temetői út, korszerű világítást kapott a temető, falugondnoki buszt vásároltak valamint többfunkciós közösségi, falugondnoki házat létesítettek. Szintén pályázati támogatás segítette 2011-ben az evangélikus templom teljes renoválását; az épület idén 150 éves.