Megelevenedő történelem Nagykapornakon

Építészeti értékekre épülő településfejlesztés

Az önkormányzat a jelentős történelmi múltra, építészeti emlékekre alapozza fejlesztési elképzeléseinek egy részét, melyről Sifter Péter polgármestert kérdeztük.

– Az elmúlt év csendesen telt el, nagyobb beruházásunk nem volt. 2014-ben az adósságkonszolidáció kapcsán a jól gazdálkodó önkormányzatok számára juttatott állami támogatás első részletéből korszerűsítettük az orvosi rendelőt, valamint kisebb felújítást végeztünk a ravatalozón, melynek előterét térköveztük. A 2015-ös esztendőben a felkészülésre koncentráltunk. Igyekeztünk erőforrásokat tartalékolni a jelenlegi uniós ciklus pályázati kiírásaira, hogy megvalósíthassuk elképzeléseinket.

– Milyen fejlesztésekben gondolkodnak?

– Több jelenlegi kiírásra szeretnénk pályázatot beadni. Ezek egyike a városházacsárda, ami eredetileg kvártélyháznak épült a 18. század első felében. 1758-ban a kapornaki apátság vásárolta meg, majd városházaként funkcionált. Jelenleg egy magánszemély a tulajdonosa, akivel megállapodtunk a megvásárlás feltételeiről, hogy felújíthassuk. Nemzedékeknek fontos emlék. Településünk legrégebbi civil műemlék épületének rekonstrukciója olyan célt szolgálna, amit pályázati kiírás is támogat. Történelmi szerepe okán is fontos az itt élőknek, hiszen Nagykapornak mezőváros és járási székhely volt egészen az 1876-os közigazgatási reformig. Ezt követően a pacsai járás községe lett. A temetőben a mindenki keresztjén még olvasható, hogy "építtette Nagykapornak mezőváros lakossága".

Van még egy régi patinás, bár nem műemlék épületünk. Ez a korábbi fiúiskola, ahol jelenleg könyvtár és konditerem működik, melyeket leköltöztetnénk a faluházba. A külső megújítás során homlokzat- és tetőszigetelést, valamint fűtéskorszerűsítést szeretnénk elvégezni pályázat segítségével. Nagykapornak nyolc település önkormányzati hivatalának központja. Mivel a jelenlegi épület kicsi, a felújított fiúiskolába a helyi polgármesteri hivatal költözne, illetve létesítenénk egy konferenciatermet.

– Az idősotthonnal kapcsolatban milyen további elképzeléseik vannak?

– Az idősotthon külseje 2006-ra újult meg, még az elődöm idején. Belső korszerűsítését már mi végeztük el, ami a helyiségek és a folyosók akadálymentesítését tette lehetővé. Most a műemlék védettségű épület fűtéskorszerűsítését valamint egyes nyílászáróinak (egy része már új) cseréjét szeretnénk megvalósítani ugyancsak pályázati támogatás segítségével, ami nagyban csökkentené a fenntartási költségeket. A bencés rendház keleti szárnya külsőleg szintén korábban újult meg. Belül tulajdonképpen üres, ezért is tervezzük belső kialakítását, mellyel az idősellátás emelt szintű formáját kívánjuk biztosítani.

– Fejlesztési elképzeléseik érintik-e a turistaszállót?

– Igen, hiszen a 2006-os felújítása során szigetelés nem történt. Ezt szeretnénk megvalósítani a homlokzat- és tetőszigetelésével egyetemben. Az energiahatékonyság érdekében napelem-rendszert is telepítenénk az épületre.

Az épületeket érintő rekonstrukciók mellett tervezzük az idősek otthona mögötti bitumenes sportpálya korszerűsítését, melyet az iskolások is használnak. A TAO programban meghirdetett műfüves sportpálya önerejének költségét nem érjük fel, ezért rekortán borítású, multifunkcionális sportpálya kialakításában gondolkodunk. Ez egyelőre csak terv, minden attól függ, hogy alakulnak önkormányzatunk adóbevételei.

Több feladat is vár ránk. Szeretnénk folytatni a temető rendbetételét, ahol egy urnafalat is létesítenénk. A település környezetének csinosítása szintén célunk. Már megrendeltük azokat a díszfákat, melyeket a kiöregedő nyírfák közé ültetünk a Fő utcán. Ha majd megerednek, akkor távolítjuk el a régi fákat. A beteg nyírfákat egyelőre megcsonkoltuk, mert már elérték a villanyvezetékeket. A levágott darabokból pedig madáretetőket, famadarakat készítettünk. Eléggé mutatósak a fatörzsek tetején.

Bízunk benne, hogy a jelenlegi uniós ciklusban meg tudjuk valósítani tervezett beruházásainkat, melyek a település történelmi múltjának megőrzését is hivatottak szolgálni – zárta a beszélgetést Sifter Péter.

* * *

Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulójáról idén is színvonalas műsorral emlékeztek meg az általános iskolában. A versekkel, közös énekléssel és a forradalmat idéző képek vetítésével színezett program során az alsósok interaktív módon, népdalénekléssel kapcsolódtak a felsősök előadásához.
Balogh Emília, Tóth Anna és Horváth Ádám érdeklődésünkre elmondták, a márciusi hősök nagyszerű, bátor emberek voltak, akik a haza védelmében szembeszálltak az elnyomókkal. Felemelő, ugyanakkor szomorú érzés, hiszen sokuk életét adta a hazáért.