Eredményesen az időjárás ellenére is

A mezőgazdasági várakozásokról Pintér Sándort kérdeztük

– A 2011. évi időjárás éppen az ellentétje a 2010-es esztendőnek. Tavaly nagyon sok csapadék hullott, mintegy 1200 milliméter; idén ennél lényegesen kevesebb: október végéig mindössze 353 milliméter. Eloszlása sem volt szerencsés. A repcének és a gabonának is elkelt volna a felfrissülés, de június végi betakarításáig csak 128 milliméter esett – magyarázza Pintér Sándor, a Zalagrár Kft. ügyvezető igazgatója.

– Az aszály az egész évet uralta, júliusban és augusztusban is elenyésző mennyiség esett, pedig a szója és a kukorica is elbírt volna jóval több nedvességet. Ilyen hosszan tartó csapadékhiánnyal még nem volt dolgunk, ennek ellenére kedvező termésátlagokat értünk el, bár a hozamok nem érték el a 2010. évit. A szeptemberi, októberi eső viszont jól jött, az őszi vetések mind szépen kikeltek.

– Minek köszönhető az aránylag kedvező termésátlag?

– Több mint egy évtizede már alkalmazzuk a víztakarékos agrotecnikát, melynek fontos eleme a lazítás a talaj vízbefogadása, vízmegtartó képessége növelése érdekében. Az 50 centiméter mélységű lazító művelést évente mintegy 1200 hektáron hajtjuk végre. Amikor csak lehetséges, a többi talajmunkánál is próbáljuk elkerülni a szántást. Inkább 30-35 centiméter mélységű talajlazítással készítjük elő a földeket. Mostanában egyre gyakoribb a hirtelen lezúduló eső, ezért is fontos, hogy a talaj minél többet tudjon befogadni belőle. Talajunk minősége egyébiránt közepesnek sem mondható, de ahogy már említettem, az összes hátráltató körülmény ellenére kedvező termésátlagokat értünk el.

– Számokban kifejezve mit jelent ez?

– Az őszi búza kiváló minőségben 4,54 tonnát, míg az őszi árpa 4,23 tonnát hozott hektáronként. A tavalyi 3,1-hez képest a szója idén csak 1,8 tonnát termett. Megviselte a szárazság, a repcét pedig az elmúlt évi csapadék: száz hektárt ki is kellett tárcsáznunk. Az olajos növényből 2,8 tonnát takarítottunk be, a kukorica hektáronkénti termésátlaga 6,42 tonna lett.

Meggyesünk 13 tonnát termett hektáronként, noha a fák húsz százaléka kipusztult tavasszal. Két szakértői vizsgálatot is kértünk, mely végül is nem zárult számukra egyértelmű magyarázattal. Eladása jól sikerült, 294 forintos átlagáron értékesítettük külföldi partnerünknek. Fiatal körtésünk termésátlaga 14 tonna lett hektáronként. Kisebb részét eladtuk, a nagyobb részét hűtőházunkban tartjuk jobb felvásárlási árra számítva. Almából 42-45 tonnát takarítottunk be hektáronként. A száraz meleg és a csapadékhiány miatt a piros almáink késve pirultak. Ennek oka az is, hogy nem fiatal az ültetvény, ezért tíz hektárt már korábban újratelepítettünk. Folytatjuk idén is, de már a jéghálót is felszereljük az előbb említett területtel együtt összesen 15 hektáron.

– Hogyan alakultak az idei felvásárlási árak?

– A termésátlagok mellett az árak és a bevételek alakulása is fontos a gazdálkodás eredményessége szempontjából. Úgy látjuk, hogy idén jó ritmusban értékesítettünk annak ellenére, hogy a piac alakulását nem lehet előre kiszámítani. A gabonát és az árpát betakarításkor adtuk el, ami szerencsésnek bizonyult, mert utána csökkent az ára.

Az akkori 55 ezer forintos ár helyett jelenleg csak 47 ezer forintot adnak a malmi búzáért. Egyébiránt tavaly folyamatosan emelkedtek a felvásárlási árak, míg idén inkább csökkenés tapasztalható. A kukoricát is 55 ezer forintért lehetett lekötni korábban, most pedig 44 ezer forintos áron lehet csak értékesíteni. Nem adjuk el, raktáron tartjuk, mivel kedvezőbb árra számítunk. A repcét viszont jó áron tudtuk értékesíteni. A körte és az alma esetében is a kivárást választottuk a jobb piaci pozíció érdekében.

– Változott-e az őszi vetésszerkezet?

– Két évvel ezelőtt változtattunk a vetésszerkezeten, amikor is az új AKG program előírta a pillangós növények fővetésben való termesztését. Ma már az összes szántóterületünket az AKG program szerint műveljük meg, így arányaiban változott meg a vetésszerkezet a szója miatt, amit mintegy 250 hektáron termelünk. A pillangós növény egyébként kitűnő előveteménye az őszi búzának, 1-1,5 tonnával képes megnövelni a hektáronkénti termésátlagot.

Nagyon jó előveteménynek számít a repce is, melyet 320 hektáron vetettünk el idén. Korábbi vetéssel próbálkoztunk, de csak az első eső után kelt ki. Miután idén kevesebb repce termett, a feldolgozók nem tudtak készletet felhalmozni, ezért jövőre várhatón magasabb lesz az ára. Bizakodásra ad okot, hogy szépen növekedik az olajos növény, ahogy a 620 hektáron elvetett őszi búza, valamint az őszi árpa 300 hektáron.

– Zalaszentgróton hogyan alakultak a termésátlagok?

– Gyengébbek a hozamok az itteninél, ami valószínűleg a talaj minőségével magyarázható. A víztakarékos agrotecnika eredményességéhez ugyanis idő kell. Az állattenyésztésre is kihatott a szárazság, kevesebb lucerna termett, ami problémát okozott a nyári takarmányozásnál. Az aszály miatt a szentgróti lucernapellet-gyártó üzem is csak 1800 tonnát tudott előállítani a szokásos 2500–3000 tonna helyett. A tejtermelés viszont a tervezett szinten alakult tehenészetünkben, amely évi 8600 litert jelent tehenenként. A várakozásokkal ellentétben azonban nem emelkedett felvásárlási ára, ezért nullszaldó körüli eredményt várunk.

– Mit vár a 2014 utáni Közös Agrárpolitikától?

– A döntéshozók ismét komoly helyzet előtt állnak, létkérdés ugyanis, hogy miként tudják érvényesíteni hazánk érdekeit a Közös Agrárpolitika reformjában. A magyar mezőgazdaság versenyképességét véleményem szerint az is szolgálná, ha továbbra is 300 ezer euró felett támogatnák a nagyobb gazdaságokat a foglalkoztatás arányában olyan munkaigényes ágazatokban, mint például az állattenyésztés vagy a zöldség-gyümölcstermesztés – hangsúlyozta Pintér Sándor.

(Az ineterjú november elején készült.)