Az emlékezés turizmusa Devecserben és Kolontáron

Vörösiszap-tragédia: Katasztrófa sújtotta települések világtalálkozóját kezdeményezi

a BGF átfogó turisztikai tanulmánya 

A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Turizmus Intézeti Tanszékének vezetése a katasztrófát követően elhatározta, hogy csatlakoznak a vörös iszap sújtotta Devecsert és Kolontárt támogató intézményekhez, személyekhez.

A tanszék dolgozóinak és hallgatóinak egy csoportja úgy döntött, szakterületükön próbálnak meg hozzájárulni az újrakezdéshez, így elkészítették a katasztrófa által leginkább sújtott két település természeti és kulturális adottságait, vonzerőit feltáró tanulmányt, amelyben meghatározták a települések turisztikai fejlesztési lehetőségeit is.

A szakmai anyagot a napokban ismertették a készítők a települések képviselőtestületei előtt a devecseri Esterházy-kastély lovagtermében.Az esszé bemutatásakor kiderült, a szerzők az „emlékezés turizmusának” elméleti hátterét megalkotva kívánják segíteni Devecsert és Kolontárt abban, hogy a turizmus sajátos eszközeivel megteremthessék azokat a helyszíneket, melyek már nem a katasztrófa-turizmus céljait szolgálják, hanem a szolidaritás szimbólumai, a közös nemzeti emlékezet részei lehetnek.

A dolgozat a meglévő értékek (a Széki-tó, Somló-hegy) hangsúlyozása mellett számtalan kialakítandó látványosságot, hagyományteremtő programot javasol. Ezek egyike az ipari katasztrófák sújtotta települések világtalálkozójának megrendezése Devecseren, illetve Kolontáron. Az elképzelés szerint Csernobil, Bhopál, Fukushima és még számos más település képviselői a nemzetközi média figyelme mellett együtt hívhatnák fel a világ figyelmét a felelős ipari termelés fontosságára.

(...)

„A tiszai ciánkatasztrófát követően e-mailek sokasága keringett az országban, ami arra buzdította a címzetteket, hogy nyári szabadságukat a katasztrófa sújtotta tiszai térségben töltsék el. Példának a franciákat hozták fel, akik a Bretagne-i olajkatasztrófa után szolidaritásból ott töltötték a szabadságukat. Az együttérzés, a segíteni akarás sajátos formája ez, ami átültethető a vörös iszap sújtotta Devecserre és Kolontárra is” – emelte ki dr. Jusztin Márta, a BGF főiskolai tanára, a hallgatói kutatócsoport vezetője a tanulmány megalkotásának motivációját ismertetve.

„Devecsert és Kolontárt sajnálatos módon az iszapkatasztrófa tette az egész világon ismertté. A rehabilitáció még messze nem ért a végére, és még nagyon fájók, mélyek a sebek. Ugyanakkor, azt, ami történt nem lehet meg nem történtté tenni és az emlékezés, a szembenézés, az okulás lehetőségét meg kell adni.

A turizmus fejlesztésének is megvan a maga szerepe, reméljük, hogy meg tudjuk teremteni az emlékezés méltó kereteit, hiszen a mi esetünkben elsősorban nem a számokban mérhető bevételekről van szó, hanem ennél jóval szélesebb és mélyebb hatásról: a múlt feltárásáról és továbbadásáról, a természet felfedezéséről és egymás megismeréséről a turizmus adta lehetőségeken belül” – emelte ki Toldi Tamás, Devecser polgármestere a tanulmány ismertetését követően.

A teljes sajtóközlemény letölthető:

http://www.hirlabor.hu/wp-content/uploads/2011/10/bgf_devecser_kolontar_emlekezes_turizmus_111006.doc